Idén november 1-jén hivatalosan 4 588 045 belső menekültet regisztráltak Ukrajnában, köztük 838 436 18 év alatti gyermeket. A legtöbben Harkiv régióban vannak (508 ezer vagy 11%), ezt követi a Dnyipropetrovszk régió (467 ezer vagy 10%), Kijev város (430 ezer vagy 9,4%) és a kijevi régió (232 ezer vagy 5%). Ezekben a régiókban a belső menekültek száma körülbelül 1,6 millió ember. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM, UN Migration) által végzett felmérés 16. fordulója szerint 2024 áprilisában mintegy 2,7 millió belső menekült érkezett a frontterületekről.

Összesen több mint 1,3 millió ukrán háztartás veszítette el otthonát a háború miatt. A Világbank becslése szerint Ukrajnában 2025 és 2035 között a teljes lakásigény 86 milliárd amerikai dollár, főként a lakásállomány javítási és rekonstrukciós munkáinak finanszírozására (75,5 milliárd dollár, beleértve a romeltakarítás költségeit 5,7 milliárd dollár értékben). 404,6 millió dollárt kellene fordítani akut lakhatási szükségletekre, és finanszírozást igényelnek a szervezési intézkedések (37,5 millió dollár) és a szabályozási és technikai folyamatok is, beleértve a stratégiák kidolgozását (12,5 millió dollár) az újjáépítési programok koordinálását és végrehajtását.

A lakáskárokról az ukrán állampolgárok már több mint 850 000 bejelentést tettek a Diia alkalmazáson keresztül, összesen több mint 60 millió négyzetméteres veszteséggel. Összehasonlításképpen: a háború előtti időszakban Ukrajnában évente átlagosan 9-10 millió négyzetméternyi lakás készült el, mely jól mutatja a lakáspolitikai kihívások mértékét és a többszintű megoldások szükségességét. A kedvezményes hitelezési programok ezt a helyzetet nem tudják megoldani és a lakásigényt fedezni. Bár a „jeOselia” program több mint 28 milliárd hrivnya értékben nyújtott kölcsönt, ennek 52%-a katonasághoz jutott, míg a kitelepítettek mindössze 566 kölcsönt kaptak. Tavaly ennek a 3%-os jelzáloghitel-program keretében mindössze 500 család kapott lakást. A bérleti piacon még kritikusabb a helyzet, mivel az állami bérlakás-támogatási program alacsony hatékonyságot mutatott. A lakóhelyüket elhagyni kényszerültek többsége (90-95%) nem hivatalosan bérel lakást, így kiszolgáltatott a megbízhatatlan életkörülményeknek és az indokolatlan bérleti díjemelésnek vagy kilakoltatásnak.

A moduláris telepek fontos átmeneti szállások a belső menekültek számára, bár az itteni körülmények nem mondhatóak teljesen komfortosnak hiszen eredetileg a cél a rövid távú lakhatás volt, bár sok családnak - korlátozott anyagi lehetőségeik miatt - hosszú távú lakások lettek. Ezen létesítmények működtetése komoly kihívást is jelent ugyanis a fenntartás, beleértve a közüzemi díjakat, a javítási és biztonsági költségeket, teljes mértékben a helyi költségvetésre hárul, mely további pénzügyi terhet ró a településekre, amelyeknek gyakran nincs elegendő forrása a fenntartható finanszírozásra.

Mivel a belső menekültek lakhatásának problémája rendszerszintű, és nem oldható meg kizárólag pénzügyi eszközökkel, szükségessé vált a lakáspolitika átfogó felülvizsgálata, különösen a megfizethető bérlakás-szegmens, a szociális programok és a hosszú távú támogatási mechanizmusok fejlesztése mind a belső menekültek, mind általánosságban a lakosság kiszolgáltatott csoportjai számára.

Az ukrán parlament már több törvényen dolgozik melyek közül az egyik legfontosabb a 12377. számú, „A lakáspolitika alapelveiről” szóló. Ez a jelenlegi, 1983-as lakástörvénykönyvet váltaná fel melyben még nincsenek meg a modern lakáspolitika alapvető koncepció, mint például a szociális bérlakások vagy a közös tulajdonú lakásállomány. A 4080. számú törvénytervezet szintén fontos a lakásállomány felmérése szempontjából. Ezzel párhuzamosan folyamatban van a szükséges rendeletek kidolgozása, amelyek szabályozzák a lakáspolitika végrehajtásának gyakorlati mechanizmusait. Ezenkívül az ukrán kormány tervei között szerepel 2027-ig 650 millió euró elkülönítése az eRecovery Programra, 450 millió euró a belső menekültek, a katonák és az elhunytak családtagjainak támogatására, egy szociális lakásalap létrehozása, valamint egy egységes állami online rendszer bevezetése a lakosság kiszolgáltatott csoportjainak támogatására. Mindez segíthet a belső menekültek lakhatásának megoldásában.

Eredeti cikk: Sergii Zapototskyi, Uvecon, EECFA Ukraine
Magyar verzió: Buildecon, EECFA Central