2019. tavaszán indult az egész. A New York-i Magyar Kulturális Központ kérésének eleget téve Breuer Marcell New Yorkban lévő épületeiről készítettem fotókat. A Bauhaus iskola alapításának 100. évfordulóját ünnepeltük ekkor, a képek egy New York-i kiállításhoz kellettek, majd az ottani Magyar Nagykövetség Breuer Marcell termének dekorációi lettek. 

A New Yorkban fotózott épületek: az egykori Whitney Museum, ami jelenleg The Met Breuer név alatt működik, a maga markáns vonásaival és a feje tetejére állított zikkurat formájával; a Lehman College-ban lévő Shuster Hall és a teljesen üveg Fine Art Building; illetve a New Yorktól nem messze fekvő New Havenben, az egykori Armstrong Rubber épülete - amit egykor Connecticut állam legrondább épületének választottak - ami hamarosan (2022. április) Hotel Marcel néven nyitja újra kapuit. Ottjártamkor teljesen  üresen állt, ám hamarosan kiderült, hogy megvásárolták és az új tulajdonossal kapcsolatba lépve vált világossá, fontosnak tartja, hogy ez a Breuer épület teljesen felújítva ismét használatban legyen.  

New Yorkból hazatérve megnéztem a lehetőségeimet, hogyan tudnám folytatni Breuer munkáinak megörökítését, és egy kisebb támogatásnak (NKA) köszönhetően végre elkezdhettem önállóan az európai Breuerek fotózását. 

Hosszas tervezés és az épületek fotózásának engedélyeztetése után útra keltem a számomra első európai Breuer épülethez Franciaroszágba, a La Gaude melletti egykori IBM Kutatóközpont épületkomplexumába, ami jelenleg teljesen üresen áll és várja mi lesz a sorsa. A francia állam védetté nyilvánította, így talán a bontástól megmenekül, de az állapota folyamatosan romlik. Az épületet szerencsére őrzik, így rongálástól nem kell tartani. 

A következő utam a Baldegg-i kolostorba vezetett, Svájcba. A nővérek a Breuer épületben biztosítottak nekem szállást, szívesen láttak és nekem ez volt a mennyország, szó szerint. Nagyon nagy becsben tartják az épületet, és sokat meséltek nekem Breuerről. A teljes berendezés és belsőépítészeti munka is az ő kezenyomát viseli.

Ha már nem voltam messze Zürichtől, akkor elmentem a Doldertal házakig, amiket két magyarral, a Róth testvérekkel együtt tervezett. Két teljesen egyforma házról van szó Zürich egy kertvárosi részén. Itt családi házakról beszélünk, így belülről nem készíthettem képeket. 

Aztán jött egy feketeleves, az egykori Staehelin ház, ami most Breuer Lakehouse néven fut. Itt még kívülről sem engedték a képek készítését, és mivel elzárt területen fekszik, még trükközni sem tudtam. Valamikor kellett negatívummal is találkoznom, de nem gondoltam, hogy az pont Svájcban lesz.

Végül a támogatási összeg legvégéből Hollandiába utaztam. Három épület várta, hogy megörökítsem. Rotterdamban a De Bijenkorf áruház, ami egy újjáépítés eredményeként jött létre Breuer kezei között. Majd a mögötte lévő parkológarázst évekkel később tervezte hozzá. Hágában az egykori Amerikai Nagykövetség épülete, ami most a West Den Haag nevet viseli és ahol kiállítások, előadások szoktak lenni és ahol az eddigre elkészült projekt képeimből készítettek egy tárlatot. Breuer tárlat egy Breuer épületben. És a legutolsó helyszínem az egykori Van Leer irodaépület volt Amstelveenben, amiben most egy iskola működik és ahova félve kértem engedélyt, de végül ők közölték, hogy nem szeretnének kimaradni a projektből. Megoldottuk, hogy gyerekek ne kerüljenek a képekre. 

2020-ban fotóztam utoljára Breuert, de egy újabb támogatásnak (NKA) köszönhetően az idén (2022) újra elindulhatok Európában, és ha végül az összes európai Breuerhez sikerülne eljutnom, akkor egy szép kiadvány lenne a korona. Addig meg ki tudja a projekt merre halad tovább. 

Lezárásként az alcímre visszautalva, a kolostorban meséltek alapján Breuer mindig a részleteket dolgozta ki először és azokat összeillesztgetve váltak egésszé az épületei. Ezen a projekten kívül legtöbbször konstruktív fotókat készítek; így amíg Breuer részletekből építkezett, addig én fordítva dolgozom, az egészet bontom részleteire. Bár a projekt keretein belül azért törekedtem az épületeinek teljes bemutatására, ám a Breuer épületeken mégis a részletek a kedvenceim. 

A képek felhasználáshoz a szerző engedélye szükséges!