Rövid történeti áttekintés
"A budai polgárok 1892-ben kérték először írásban Gerlóczy Károly fővárosi alpolgármestertől a pesti Vigadóhoz hasonló kulturális palota felépítését, ahol összejöveteleiket, mulatságaikat méltó körülmények között tarthatják meg. Ennek megvalósítása azonban sokáig elhúzódott, mert nem találtak hozzá alkalmas telket. 1894-ben végül megoldódott a probléma: Budapest belterületi katonai ingatlanjait Wekerle Sándor miniszterelnök az 1894. évi 20. tc. segítéségével Budapest tulajdonába juttatta vissza. 1897-ben a főváros közgyűlése nyilvános pályázatot írt ki az épületre, melynek nyertese Kallina Mór és veje, Árkay Aladár közös munkája lett. Az építészek igen nehéz feladat előtt álltak, mivel ide egy multifunkcionális épületete kellett tervezni, ahol található egy korszerű színház, könyvtár és egyéb kulturális célokra is alkalmas helységek. Feladatukat végül remekül megoldották. 1899 őszére a 800 négyszögöl alapterületű épület már szerkezet-készen állt. Az 1898 és 1900 között emelt, kétemeletes, belsőudvaros, timpanonos, kupolaszerűen manzárdos tetőfelépítménnyel ellátott épület, mely főleg a neoreneszánsz stílusjegyeit viseli magán, a korra jellemző eklektikus stílusban készült. A homlokzat oszlopfői attikai jón, az oszloptörzsek olasz reneszánsz mintát követnek. A kapu- és ablakkeretezések, a mellvédek szintén az olasz (római, firenzei) reneszánsz palotaépítészetből ismert megoldások. A főhomlokzatot eredetileg kis kiülésű faloszlopok, pillérek, könyöklők ékesítették. A háznak két díszes (a Corvin téri és a Fő utcai) és egy alárendelt (az Iskola utcai) homlokzata volt. Az épület dél felé, a Corvin tér irányába fordul. Középső tömbjéhez egyszerűbb oldalszárnyak csatlakoznak. Az első emeleten nagyméretű, félköríves, a második emeleten kerek ablakokat építettek be. Ezen ablakok keretezése eredetileg igen díszes, barokkos jellegű volt." (www.hagyomanyokhaza.hu)
A Rekonstrukció több fázisban
A munka már nagyon indokolt volt: az utolsó külső felújításra a negyvenes években, 1945 után került sor. A világháború okozta súlyos károk helyreállítása alapos volt ugyan, de primitív, mivel a korszellemnek megfelelően nem törekedtek az eredeti állapot visszaállítására.2oo7-ben a legutóbbi külső felújítások idején cél volt az eredeti állapot korhű visszaállítása. Az egykori építési terv megoldásai jól követhetők és visszakereshetők voltak a levéltári anyagból. Ez azért lényeges, mivel az elpusztult részletek legnagyobb részéről nem voltak korabeli fotók; talán csak a korabeli képekkel bőven dokumentált Corvin téri főhomlokzat kivételével. A párkányokra visszakerültek az onnan eltűnt szobrok, a timpanon fölé pedig a szintén hiányzó mitológiai szoborcsoport. Kibontották a homlokzat korábban befalazott kerek ablaknyílásait, ezáltal az épület a Corvin tér felé nyitottabb lett. Visszakerültek a földszint egykori nagy kávéház- és étteremablakai is. A főbejárat előtt újra fedett kocsifelhajtó áll.
Tavaly a kormány 1515/2012. (XI.16.) számú határozatával a tartalékkeretből 100 millió forintot biztosított az intézménynek az akadálymentesítésre és a belső felújítás megkezdésére. A pincétől a második emeletig közlekedő új korszerű lift beépítése, az érintett területeken található mosdóhelyiségek átépítése és a földszinten egy akadálymentesített mosdó létrehozása végül összesen 68 millió forintba került. A maradék összegből és a Hagyományok Háza saját forrásaiból származó 9 millió forintból megújult a ház elektromos rendszere, belső tereket, irodákat, vizesblokkokat újítottak fel, biztonságvédelmi eszközöket szereltek fel, továbbá kialakítottak egy új pénztárhelyiséget is. A munkák végeztével a Budai Vigadó 77 belső helyisége, irodája és mosdóblokkja, összesen 1019 m2-en újult meg. A rekonstrukciónak köszönhetően mostantól az egy szervezeti egységhez tartozó munkatársak funkcionálisan nem szétszórtan, hanem egy szinten, kulturált, a munkavédelmi előírásoknak megfelelő irodákban dolgozhatnak.
A sajtóbejáráson ugyanakkor elhangzott: az épületben mielőbb további munkálatokra lenne szükség: 90 helyiség, 2737 m2 vár még felújításra, a ház fűtését biztosító kazánok 37 évesek, a raktárként szolgáló pince folyamatosan beázik, a Magyar Állami Népi Együttesnek továbbra sincs megfelelő próbaterme. Ezért a Hagyományok Háza dolgozói azt remélik, a rekonstrukció mielőbb folytatódik.
Forrás: MTI, www.hagyomanyokhaza.hu
A Tervlap on-line távoktatásában volt már szó az épület külső megújulásáról, Déry Attila video-előadása itt megtekinthető: http://tervlap.hu/tovabbkepzes/tananyag/id/358