„A dizájn nem az, ahogy kinéz, hanem ahogy működik”
A jövő víziója vezette az automatizálással foglalkozó Amplio központjának tervezőit
noravasony 2020.08.26.

Az Amplio Központ teljes egészében automatizált új, székesfehérvári központi épülete olyan technológiavezérelt építészet, ami pontosan illeszkedik a megrendelő cég profiljához: egyszerre működik high-tech mérnökirodaként, fejlesztőközpontként és ipari gyártóüzemként.

A legtöbb építészeti alkotásban fellelhető a törekvés a forma és a funkció közötti egyensúlyra. A high-tech automatizálással foglalkozó Amplio székesfehérvári központjának tervezésekor Turányi Bence építész számára világos volt a feladat, hiszen e kettő egyértelműen összeforrt. – A dizájn itt elsősorban nem az, ahogy valami kinéz, hanem ahogy működik – vallja a tervezést később alapvetően meghatározó első találkozásról a megrendelővel, és az általuk készített gépekkel.  

Ez a gondolat kulcsfontosságú az új központ építészetének megértéséhez. Az épület  nem csupán hagyományos, a nyersanyag-feldolgozást vagy a gyártósort magában foglaló ipari csarnok, hanem egy olyan többfunkciós tér, ami az ipari funkción túl egyben egy kicsit irodaház, kereskedelmi központ és közösségi terület is, ahol mind térben, mind vizuálisan összefolynak a határok a klasszikus funkciók között. – Olyan épületet szerettünk volna létrehozni, ami építészetileg is kifejezi azt, ahogy a technológia a mindennapjainkra hat. – fogalmazott Turányi Bence az épülettel szemben támasztott elvárások kapcsán. – Az Amplio esetében nagyon inspiráló volt személyesen is megtapasztalni, hogy egy mai, technológia-vezérelt ipari folyamatban “házon belül” zajlik a létrehozás teljes folyamata, a tervezés első lépésétől a 3D-s gyártmánytervek megalkotásán át a CNC-vezérelt gyártáson keresztül a gépek készre szereléséig és teszteléséig, egészen a megrendelőknek történő személyes átadásig. 

– Olyan újfajta “luxus” ez a mérnöki alkotási folyamatban, mintha nekünk, építészeknek közvetlenül lehetőségünk lenne az irodában, teljesen ellenőrzött körülmények között megépíteni és kipróbálni a házat, amit terveztünk. Az építészeti tervezésben már ma is jelen van ez a szemlélet, de meggyőződésem, hogy a közeljövőben az építőiparban is kézzelfogható közelségbe kerül ez a fajta integrált megközelítés és technológia is. – Éppen ezért nagyon tudatosan nem a végeredmény, vagy akár az épület megjelenése  irányából közelítettük meg a tervezési folyamatot, hanem a technológiavezérelt ipari fejlődés, illetve a megrendelő jövőképének tanulmányozásával kezdtük a munkát. Az épület építészeti karakterének és funkcionális működésének meghatározása csak ezután, ezeknek az alapoknak a megértését követően következhetett, beleértve a főbejárat fölé nyúló hatméteres konzolos épületrészt, vagy a bejárat melletti, a felső kategóriás laptopok vagy mobil telefonok anyaghasználatát és tapintását idéző alumínium burkolatot, melyek ennek a gondolkodási folyamatnak logikus következményei.

Mivel a high-tech cég folyamatosan, a tervezés és az építés ideje alatt is gyorsan növekedett, ezért a legfontosabb tervezési alapelv a flexibilis, több funkcióra alkalmas belső terek létrehozása volt. – Természetesen pontos és részletes tervezési program alapján dolgoztunk, de tudtuk, hogy az építtető cég igényei a fejlődés gyors üteme miatt akár hónapról hónapra változhatnak. – hangsúlyozta Papp Mátyás építész a CreCon Kft.-től, aki a megvalósítás során műszaki tervezésért és azok megvalósításért felelt. Ezért már a korai tervezési szakaszban épületinformációs modell (BIM) készült, ami a további tervezési szakaszokban, illetve az építési alatt is egyre részletesebben kidolgozottá vált, és folyamatosan, naprakészen követte az egyes változtatásokat. Mindez azért is volt lehetséges, mert – a hazai beruházói gyakorlattól eltérően – a kivitelezés során is mindvégig személyesen, magas szintű döntési jogosultsággal napi szinten részt vett a projekt megvalósításában. Ennek köszönhetően a szokásosnál jóval összetettebb műszaki tartalom, mint a vasbeton tartó-,  illetve az összetett épületgépészeti- és elektromos rendszerek takaratlanul, a maguk ipari esztétikáját kifejezve egyben releváns belsőépítészeti elemként tudtak megvalósulni. Az Amplio új központja elsősorban ezért, az összehangolt és integrált építtetői és tervezői közös gondolkodásmód és szándék miatt emelkedik ki a többi hazai indusztriális épület közül.

Bár az Amplio 100%-ban magyar, családi tulajdonú cég, de kiterjedt nemzetközi partnerhálózattal rendelkezik, és elsősorban az autóipar számára tervez és épít egyedi célgépeket. Egy cégnek, amely a robotizációt tűzte zászlajára high-tech  főhadiszállásra van szüksége. Az épület ezért jövőbe mutató technológiai- és a legkorszerűbb műszaki megoldásokkal, automatizált vezérléssel működik. Az épületüzemeltetési szoftver saját fejlesztésű, “made in Amplio”, és külön erre az épületre fejlesztették: a vasbeton szerkezetbe integrált hűtő-fűtő rendszerek, a huzatmentes, friss levegőt biztosító mesterséges szellőzés, a külső árnyékolással és jelenlét-érzékeléssel összehangolt, fényerő szabályozott világítási rendszer optimális, magas komfortszintet hoz létre a dolgozók számára, ugyanakkor  alacsony energiafelhasználással működik. Amint az utolsó ember elhagyja a központot, a fények kialszanak, és elindul az automata porszívó.

Az építészeket az Amplio központjának tervezésében a digitális tervezés- és gyártástechnológiai folyamatok, és az ehhez közvetlenül kapcsolódó ipari formatervezési szemlélet inspirálta. Ezt szem előtt tartva válik az épület önmagában is automatizált, multifunkcionális térré, amelynek látványa, formája és ergonómiája egyaránt egy kidolgozott, ám folyamatos változásban lévő rendszer része.

Projektinformáció

  • projekt: Amplio Automatika
  • funkció: vegyes funkciójú iroda- és ipari épület
  • helyszín: Székesfehérvár
  • tervezés: 2015-2017
  • kivitelezés: 2017-2018
  • építészek: Turányi Bence és Papp Mátyás
  • generáltervező: T2.a Építésziroda Kft.
  • koordináció a megvalósítás alatt: CreCon Kft.
Címkék: ipari építészet, Székesfehérvár, T2.a, Turányi Bence