A CO2 kibocsátás minimalizálása nem egy múlófélben lévő trend, hanem szükségszerűség

A COVID-19 miatt 2020-ban 2,3 milliárd tonnával csökkent a CO₂ emisszió, ez a világ összes kibocsátásának 6,4%-át teszi ki. Ugyan óriási sikernek tűnik, de ma már tudjuk, hogy ez nem elégséges. Ahhoz, hogy az ipari korszak kezdetéhez képest elfogadható, 1,5°C szintre csökkentsük a globális felmelegedést, a CO₂ emissziót legalább 7,6%-kal kell redukálni. [i] Ez ezt jelenti, hogy még a világ járvány miatti leállásasem volt elég – radikálisabb, és főként rendszerszeres intézkedésekre van szükség.

Az üvegházhatású gázok világszintű kibocsátásának 17,5%-ért az épületek a felelősek

Az AEC ágazatnak tudomásul kell vennie, hogy a globális felmelegedés jelentős részéért ez az ágazat okolható. A világadatok szerint az atmoszférába kibocsátott gázok 17,5%-a származik az épületek fűtéséhez és világításához szükséges energiából [ii] (10,9% a lakóépületeket, 6,6% pedig a kereskedelmi épületeket terheli). Az Európai Unióban ez 26%-ot tesz ki. Ez amiatt van így, mert az EU-ban az energiafogyasztás majd 40%-ért az épületek felelősek. [iii]

Az építési ágazat által generált környezeti terhelések

Az objektumok üzemeltetésére felhasznált energia előállítása azonban az építési szektor által generált összes környezeti terhelés töredéke. Ez az ágazat felelős a termelési szektor emissziójának egy részéért is (az acélgyártás és a vegyipar 10%t tesz ki a világ CO2 terhelésében), és ehhez hozzájön még a szállítás (pl. az építőanyagoké) és az építési hulladékok. Maga a cementgyártás az emisszió 3%-a.

– Az építési ágazat által generált terhelések tudatosítása nagyon fontos – emeli ki Anna Dzinycz, az Aluprof ügyvezető igazgatója. Többek között ezért döntöttünk a Future Builders projekt beindításáról; ami egy olyan platform, ahol a világszerte dolgozó építészek, konstruktőrök és szakértők megoszthatják tudásukat és tapasztalataikat. Annak reményében osztjuk meg megoldásainkat, ötleteinket és gyakorlatunkat, hogy egy új – fenntartható, passzív, alacsony emissziójú – építési standardot alakíthassunk ki – teszi hozzá Anna Dziunycz.

Kiindulóponttá váló, környezetbarát trendek az építészetben. Mire érdemes figyelni?

A fenntartható építészet fejlődésének ez a hat eleme az a jövő, amely nélkül nem lehet az AEC ágazat fejlődéséről beszélni.

1. A megújuló energia hasznosítása

Az Európai Bizottság javasolja, hogy 2030-ra az EU-ban előállított energia 40%-a OZE-ból származzon. Ez z EU irányelvében 2018-ban tervezettet több mint 8%-kal meghaladja. Épületeknél a megújuló energia részarányát legalább 49%-ra becsülik. [iv]

Magyarország számára – amely egyike az Unió azon országainak, ahol a legalacsonyabb a megújuló források részaránya a termelés egészében – ez igencsak komoly kihívás. Jelenleg az energia nem egészen 13%-a (főként biomassza) származik OZE-ból. A tervek szerint 2030-ig ennek az aránynak 20%-ra kell emelkednie. Aranyat ér az összes olyan megoldás, amely biztosítja a természetes energia felhasználását.

2. Az energia visszanyerését biztosító technológia felhasználása

Itt szabvány példa a a hőenergia visszanyerésére szolgáló rekuperáció, de érdemes figyelmet fordítani más, rekuperációra alapozó technológiákra is – pl. esővíz vagy a metán összegyűjtése. Egyes módszerek nem feltétlenül tartoznak az építészet körébe, de be kell azokat illeszteni az objektum terébe, vagy épp a közművek csatlakoztatásába.

3. Modern és bátor tervezés

A környezetbarát trendek létrehozásában nem lehet eléggé értékelni az építész szerepét. Az építészek és a konstruktőrök határozzák meg a felhasználásra kerülő megoldásokat és anyagokat. Ők tárgyalnak a beruházókkal, és képesek meggyőzni őket arról, hogy mennyire hatékony tevékenység a fenntartható építészet.

– Az EFL jelentésből: „A jövő építészete nagyító alatt“ látható, hogy az építési ágazat képviselőinek csak 13%-a kész vállalni annak a kockázatát, hogy újító legyen. Bátor, haladó építészekre van szükségünk, akik modern és környezetbarát módon akarnak építeni – hangsúlyozta Anna Dziunycz.

4. Fenntartható épületfelújítás

A fenntartható épületfelújítás alapja a fűtés korszerűsítése, koncentrálás az objektum felhasználóinak és a lokális közösségnek igényeire. Ez egyike az európai zöld megállapodás – amely segít elérni a klímasemlegességet 2050-re – prioritásainak.

– A mi Aluprof rendszereinket egyre gyakrabban használják a felújítással kapcsolatos beruházásoknál. A forma rugalmasságának és a profilok változatosságának köszönhetően az alumíniumelemek még a műemléki védelem alá tartozó objektumoknál is alkalmazhatók, ami lehetővé teszi a hőszigetelési hatékonyságának növelését az esztétikus kinézet megőrzése mellett. Feltételezem, hogy a – főként történelmi, de akár kommunális – épületek fenntartható felújítását megkönnyítő megoldások száma a piacon határozottan növekedni fog. Érdemes megfigyelni ezt a trendet, és hasznosítani az új technológiákat – magyarázza Anna Dziunicz, az Aluprof ügyvezető igazgatója.

5. Hulladékmennyiség csökkentése, építőanyagok újrafeldolgozása

A bontott anyagok újrahasznosítása és a feldolgozásra alkalmatlan hulladékok mennyiségének minimalizálása a fenntartható építészet egyik pillére. Ezzel együtt jár az olyan anyagok felhasználása, mint az üveg vagy az alumínium.

– Az alumínium olyan anyag, amely szinte a végtelenségig feldolgozható, az újrahasznosítás pedig lehetővé teszi az eredeti fém előállításához szükséges energia akár 95%-nak megtakarítását. Az alumínium feldolgozása az eredeti gyártáshoz képest szintén 95%-kal kevesebb légszennyezést és 97%-kal kisebb vízszennyezést jelent. Az alumínium teljes mértékben fenntartható építőanyagnak számít, amely kiváló termikus tulajdonságokkal rendelkező szerkezetek kialakítását teszi lehetővé – tette hozzá Béres Balázs (Aluprof).

6. Az építési beruházások minden szereplőjének egyéni felelőssége

Végezetül érdemes hozzátenni, hogy az építési ágazatban működő minden cég köteles tudatosan megközelíteni az általa generált karbonlábnyom problémáját. A szolidaritás és az egyéni felelősség átérzése nélkül nem lehet kellő szintű változásokat elérni. Senki sem kívánja ugyanis a 2020.év megismétlődését és a világ leállását – ezúttal mindörökre.

Annak tudatában, hogy milyen fontos folyamatosan törődni környezetünkkel, Cégünk igyekszik csökkenteni az alumínium gyártása során okozott környezeti terhelést, amelyet. Tesszük ezt annak ellenére, hogy világszerte a nemvasfémek előállítása a CO₂ termelés mindössze 0,7%-ért felelős. Ebbe a csoportba alumíniumon kívül más fémek – réz, nikkel, titán vagy cink – is tartoznak.

– Vállalva a felelősséget azért, hogy mi magunk is részei vagyunk bolygónknak, az Aluprof már csökkentette a tevékenysége során termelődő CO₂ mennyiségét. Az alumínium gyártása során a világátlagnál hatszor kevesebb gázt bocsátunk ki. 2025-ig pedig további 15%-kal tervezzük csökkenteni a karbonlábnyomunkat – teszi hozzá Béres Balázs az Aluproftól. Reméljük, hogy példát nyújtunk az ágazat más cégeinek, és a fenntartható, passzív, alacsony emissziójú megoldások standarddá válnak.

Hivatkozások

1. https://www.nature.com/articles/d41586-021-00090-3

2. https://ourworldindata.org/emissions-by-sector

3. Az Európai Bizottság 2020. évi adatai

4. https://inwestycje.pl/gospodarka/ke-proponuje-by-40-energii-wytwarzanej-w-ue-pochodzilo-z-oze-do-2030/

(X)