A Ford Motor Company amerikai multinacionális vállalat, amit Henry Ford 1903. június 16-án Lansingben alapított 11 társával együtt, mindössze 28 000 dollár készpénzből. Akkor még ő sem hitt abban, hogy a világ egyik legnagyobb ipari vállalatát és második legnagyobb autógyárát hozzák létre, melynek fejlődése szorosan összekapcsolódik Amerika 20. századi ipari fejlődésével.
A hamarosan megújuló központi épület és az új termékfejlesztő kampusz már méltán veheti majd fel a versenyt a Szilikonvölgy technológiai óriásaival, amilyen például a Google vagy a Tesla. A Ford szakértői korábban személyesen tanulmányozták a Stanford Egyetem és a Michigan Egyetem kampuszait, valamint a technológiai vállalatok székhelyeit. Az előzetes becslések szerint, a projekt összköltsége elérheti az 1,2 milliárd dollárt is.Az épületek modernizálása mellett a kampuszokat utakkal kötik össze, fedett sétányok és levegős, zöld parkok hálózzák be a 800 ezer négyzetméternyi építési területet, ahol igény szerint környezetkímélő elektromos járművekkel lehet közlekedni a tömbök között. A tervek szerint az energiafogyasztás közel 50%-kal csökken a jelenlegi állapotokhoz képest. A Ford újjávarázsolt központjában üvegből és acélból épült irodaházak sokasága veszi majd körbe az ikonikus Ford World Headquarters épületét, amely közismerten Üvegház néven vált ismertté. A legendás terv még 1956-ban épült a Ford régi gyára és a Ford Múzeum mellett.
Az új projektet egy pozitív időszakban kezdik el megvalósítani, amikor a vállalatcsoport milliárdokat költ dollárban az amerikai és mexikói összeszerelő gyáraira. Az átalakítások amúgy is időszerűek, hiszen a régi épületekhez csaknem hat évtizede nem nyúltak.
„A nyitott és kollaborációs munkakörnyezet segíti majd dolgozóinkat, hogy jobban éljenek, a döntéshozó mechanizmus felgyorsuljon, így végső soron jobb eredményeket érhessünk el – mondta Mark Fields elnök-vezérigazgató. "A projekt egy alaposan átgondolt terv arra is, hogyan tudják a Ford létesítmények csökkenteni az ökológiai lábnyomukat.”
Larry Emmons, a JLL ingatlanügynökség michigani vezetője hozzátette, hogy egy nagyon előrelátó projektről van szó, és mutatja, hogy a Ford képes alkalmazkodni a változó autóiparhoz. A kutatás-fejlesztési és mérnöki tevékenységek átalakítása támogatja az új technológiákat, amelyekkel lépést lehet tartani az ágazatban jelentkező gyors változásokkal – különösen az elektromos autók piacán forradalmi az átalakulás. A Dearbornban tervezett beruházások a környező településekre is jó hatást gyakorolnak, elég csak a beszállítók és vállalkozások részesedésére gondolni.
A termékfejlesztésre specializálódott kampusz várhatóan 2023-ra fejeződik be, míg a Ford főhadiszállás köré tervezett második vállalati kampuszt 2021-ben kezdik el fejleszteni, és az átadást 2026-ban tervezik. Most az első lépés az új Ford Research and Engineering Center fejlesztése, ahol jelenleg 12 ezer fő dolgozik, de ha elkészülnek, akkor csaknem 24 ezer munkatársra számítanak.
Forrás: Realista.hu