A téma aktualitásának is köszönhető, hogy a rendezvényre már hetekkel korábban elfogytak a jegyek: sokan kihasználták a lehetőséget, hogy átfogó képet kapjanak a lehetséges buktatókról.
Nyitóelőadásában a nap szakmai szervezője és levezető elnöke, Pataky Rita (BME) rámutatott: még mindig sok tervező nincs tisztában a hőhidak rontó hatásával. Szélsőséges esetben – például alumínium vázas homlokzatburkolatnál – a rétegtervi 15 centiméterrel szemben akár 37 centiméter hőszigetelés-vastagság is kellhet a hőhidak rontó tényezőjének ellensúlyozására. Elhanyagolt terület például a térdfalak hőszigetelése is. A gyártók sokféle fejlesztéssel támogatják a tervezőket – emelte ki Molnár Zoltán (Sto) – van már teljesen hőhídmentes, spiráltárcsás dübel például, és megjelentek a szokásos hőszigeteléseknél háromszor hatékonyabb aerogélek is. Nem szabad ugyanakkor elfelejtkezni a tartósságról sem: az ütésálló homlokzati rendszerek kibírják a jégverést, a nagyobb ütéseket is – amit a helyszínen demonstrált is.
A légzárás fokozása mellett meg kell oldani az átszellőztetést is – Csordás Zoltán (Colt) erre is mutatott megoldást, elsősorban ipari és irodaépületek esetében. A cég már foto-bioreaktorokkal is kísérletezik, mely algákból állít elő homlokzati cellákban energiát, és amelyből akár tíz éven belül termék lehet. Velősy András (MOME) nagy sikert arató előadásában a használat egyéni formáit vette sorra. Bélafi Zsófia doktori munkáját idézve ismertette: számtalan meglepő felmérés bizonyítja, milyen sok múlik a használón: egyik egészen meleget akar és pazarol, a másik fegyelmezett és spórol, néha csak azért nyitnak ablakot, hogy nyitva legyen, olykor egy irodában egyszerre megy a fűtés és hűtés (!) – és a sor folytatható. Szabályozhatóságra és a használó oktatására is szükség van.
Több előadás foglalkozott az üvegezett szerkezetek, ablakok energiamérlegével. Monostori Gábor (Internorm) az Uw, azaz a teljes ablak és az Ug, azaz az üveg hőátbocsátási tényezőjének megkülönböztetésére és a g érték fontosságára hívta fel a figyelmet. A legszigorúbb fokozat, a Közel Nulla Energiaigény (KNE) már most is kellhet – hangsúlyozta Lányi András (Fakro), és nem is csak a jövőre vagy később elkészülő hatósági épületeknél, de szinte bármilyen lakóháznál, irodánál, aminek elhúzódhat az építése, hiszen a 2020 utánra csúszó használatbavételnél már a szigorúbb követelményt fogják elvárni – a korábban jóváhagyott tervek esetében is. A tetőablakok között találunk ehhez megfelelő szerkezeteket, akár négyrétegű üvegezéssel is. Az üvegek önmagukban is fejlődnek, mint Németh Árpád András (Guardian Orosháza) elmondta, vannak már magas fényáteresztésű, magas naptényezőjű üvegek is, sőt a három- vagy többrétegű szerkezeteknél, különösen zöldfelületre néző ablaknál nem ritka, hogy meglepő módon nem a belső, hanem a külső oldalon lép fel párásodás – a kiváló hőszigetelő-képesség miatt. Ahol ez zavaró, ott külső bevonattal ellátott üveg alkalmazható, amely sokkal kevésbé párásodik. Harmatmentes bevonatok már a tetőablakoknál is rendelkezésre állnak, folytatta a gondolatmenetet Biró András (Velux), de akár kosztaszító vagy kripton töltésű is lehet. Üvegezésből már ötrétegű is létezik, de akár a fényzáró energiarolóval is javíthatjuk az energiamérleget (habár a rendelet szerinti számításba nem vehetjük be). Becker Gábor (BME) a blokkot záró előadásában nemcsak a gerébtokos ablakok felújítása mellett tett hitet, de a melegperemek fontosságát is hangsúlyozta: a hőszigetelő üvegezések műanyag távtartója nem azért a 2-3 százalék megtakarítás miatt fontos, amit a hőszigetelésen javít az alumínium távtartóval szemben, hanem a párásodás elkerülése, az állagvédelem miatt.
Nyílászárócsere esetén a szellőzést mindenképpen meg kel oldani! – emelte ki Bakonyi Dániel és Kovács Dóra tudományos igényű előadásában. Bio-hidro-termikus (igen, ilyen is van!) modellezéseik tanulsága, hogy többlépcsős felújításoknál a nyílászárócserét kell utoljára hagyni, különben döbbenetes mértékben, akár évente 60 centiméternyit is nőhet a penész! Érdekes módon nem a népszerű felújítási megoldás – a külső homlokzati síkra kitolt új nyílászáró és hőszigetelt homlokzat – hozta a legjobb értékeket, hanem a falközépre helyezett új nyílászáró, a kávába beforduló (megfelelően vastag és jó minőségű) homlokzati hőszigeteléssel kiegészítve. Jó, ha tudjuk, ha csak az ablakokat cseréljük le, rosszabbul járunk, mintha a régi ablakhoz nem nyúlunk, csak a homlokzatot hőszigeteljük.
Egészen eddig a réteges (teherhordó falazat és hőszigetelés) falfelépítésről hallhattunk, de az új követelményeknek homogén falak is megfelelhetnek, tudhattuk meg Márta Tibor (Xella) előadásából. Igaz, a káváknál Multipor lapokkal kell kiküszöbölni a hőhidat, azonban hangszigetelés szempontjából ez jobb, mint a szokványos megoldás, de még jobb a Silka+Multipor rétegfelépítés, ahol a hőtárolás is kedvező. Ezek már tűzvédelmi szempontból is kedvező megoldások, de ezt a témát Takács Lajos Gábor bontotta ki. Az utólagos hőszigetelések az utóbbi években több tűzkatasztrófát is okoztak, szerencsére hazánkban kevesebbet. A magyar szabályozást dicséri, hogy például a Grenfell toronyház elhíresült tűzesete nálunk nem fordulhatott volna elő, magasházakon éghető hőszigetelés nem lehet. Több tűzeset történt a kivitelezés során – ez különösen veszélyes lehet a ma már óriási mennyiségű, az épület közelében tárolt műanyag hab miatt, Németországban történtek ilyen passzívház-tűzesetek. Idehaza az ablakkáváknál a teljes hőszigetelő rendszerek dupla hálózására kell figyelni ott, ahol a homlokzati tűzterjedés gátolandó. Ma már a német irányelvekben vastagabb hőszigeteléseknél a szálas hőszigetelést nemcsak a nyílások felett, hanem oldalt is előírják – ez a fejlődés iránya. Nálunk szerencsére már megjelent a fokozott hőszigetelésű épületek tűzvédelmi műszaki irányelve, a 11-es irányelv „E” mellékletében (itt letölthető a TvMI).
A konferencián számos kérdésre is választ kaphattak a résztvevők, március 22-én pedig folytatódik a sorozat. (Infó és jelentkezés itt)