A keresztlaminált fagerenda (CLT) lehet korunk „új betonja"
Java 2020.01.03.

A rétegelt-ragasztott gerendák alkalmazása 175 évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor brit templomok és iskolák építésénél használták. Az 1990-es években Ausztriában született meg a keresztlaminált gerenda (cross-laminated timber, CLT) paneltechnológiája, amelyre „új betonként" is hivatkoztak kiváló szilárdsága és hosszú élettartama miatt.

A rétegelt-ragasztott falapok, mind a CLT, egyre nagyobb figyelmet kapnak, mivel beépítésük egyértelműen csökkenti az építési helyszín, a közösségi terek és lakóhelyek építésének ártó klímahatását. A fa olyan természetes építőanyag, mely két fő előnnyel rendelkezik. Először is, a fák növekedésük során elnyelik, és ezzel megkötik a környezetre ártalmas szén-dioxidot. A száraz fa 50%-ban szénből áll, vagyis magába zárva tartja meg a szén-dioxidot, amíg el nem ég. Másodszor, ezeknek az anyagoknak a gyártástechnológiája kevesebb üvegházhatású gázt termel, mint más építőanyagok előállítása. A betonhoz és egyéb építőanyagokhoz felhasznált cement a globális kibocsátás 5-6%-áért felel, ami kétszer annyi, mint például a légi közlekedésnél keletkező károsanyag-kibocsátás. Az acélgerenda gyártása 6-12-szer több fosszilis üzemanyagot igényel, mint a laminált falemezeké.

Emellett, amikor a faépület élete véget ér, a faanyag újrahasznosítható, de komposztálható is, vagy fűtőanyagként használható. A Yale Egyetem egy 2014-es tanulmánya szerint a fával való építkezés jelentősen, akár 14–31%-kal is csökkentheti az éves globális szén-dioxid-kibocsátást. A norvégiai Bergenben épült 14 emeletes fa tartószerkezetű lakótömb, a 10 emeletes melbourne-i Forte és a 9 emeletes londoni Stadthaus a modern gerendaszerkezetek úttörői. Őket is túlszárnyalja a Brit Columbia-i Egyetem 18 emeletes diákszállója, és terveznek még ennél is ambiciózusabb, több mint 30 emeletes építményeket is. Michael Charter építész szerint az ipari fából épített, szén-dioxid-semleges szerkezeteké a jövő, amelyek nemcsak anyagukban, de formavilágukban is átalakítják a városi építészetet. A képen a Charter tervezte fa szerkezetű Chicagói Egyetem épületegyüttese látható, amelyben könyvtár, médiatár, különféle méretű lakások, üzletek, sportközpont, parkoló található, körülötte pedig hangulatos park és közösségi kert szolgálja az itt élők komfortérzetét.

Tűzveszélyesség tekintetében a tűz gerjesztette hő hatására az acél meghajlik, de a rétegelt fán csupán elszenesedett réteg képződik, ami védi a belső szerkezetet. A rétegelt-ragasztott falapok és a CLT kisebb lemezeket fognak ugyan közre, de ezek szintén acél szilárdságúak, ezért merészebben, sokkal magasabb épületekben is felhasználhatók. További előnyük, hogy az elemek előre legyárthatók, majd úgy szerelhetők össze, mint egy LEGO játék darabjai. Az építés területén nincs zaj, sem piszok, így a költségek is hatékonyabbak. Fontos tényező, hogy a fakitermelés helye az építési területhez minél közelebb legyen, ugyanis akkor korlátozottak maradnak a szállítási költségek. Továbbá, ha fenntartható erdőgazdálkodási módszerekkel termeljük ki a fát, akkor a lehető legtöbb szén-dioxidot tartjuk megkötve a faszerkezetben. Életciklusuk végén pedig a fa építőanyagokat újrahasznosítva ismét be lehet építeni.

A japán Mie prefektúrában található Isze Dzsingú sintó szentélyt 20 évente lebontják és fából újraépítik.

A faszerkezetek elterjedésének legnagyobb akadálya az évezredes téves szemléletmód. A föld ilyen kitűnő építőanyaggal ajándékoz meg bennünket, csak okosan és hatékonyan kell tudni hasznosítani és újrahasznosítani.

A fenti cikk Paul Hawken Visszafordítható című könyvének szerkesztett részlete.
Forrás: hvg.hu

Címkék: