Szingapúrban egy évszázad sem kellett, hogy a cölöpházak helyett ma már a magas házak uralják a városarculatot. Tavasszal egy magyar építészekből, kivitelezőkből és anyagbeszállítókból álló szakmai csoport utazott Szingapúrba, hogy közösen tanulmányozzák az épített környezetet. A tapasztalatokról Lovász Károly, a KAV Hungária ügyvezetője mesélt.

Szingapúr általában lenyűgözi a külföldieket. Szakmai szempontból neked mi volt a legtanulságosabb vagy a legmeglepőbb a városállamban?

Rengeteg náció él Szingapúrban, akik más-más identitással, vallással, gyökerekkel rendelkeznek. Ezért egy, a társadalmi szerkezetnek megfelelő, abszolút nem homogén ingatlanszerkezetet igyekeztek kialakítani, ahol mindenki jól érezheti magát. Egy területileg szorongó, de eszméletlen gazdag városállamot ismertem meg, ami olvasztótégelye lett a legmódosabb és legszínvonalasabb ázsiai építőknek, fejlesztőknek és üzletembereknek. Nagyon igényesek, ami megjelenik az építési kultúrában és a környezetben is. Szingapúrban még a Chinatown is tiszta, jó minőségű épületekkel van tele, emellett a régmúlt angol gyarmati időszak emlékeire is fokozottan vigyáznak. A másik, ami lenyűgözött, hogy az épületekben nagyon magas színvonalú részletmunkákat és megoldásokat láttunk. Láthatóan a minőségi kézműves munkában is nagyon otthon vannak. Polírozott rozsdamentes elemeket, igényes üvegszerkezeteket használnak, dolgoznak kővel és betonnal is, de felhasználják az összes olyan építőanyagot – például a trópusi fát –, ami természetes környezetükben megtalálható. A különböző anyagokat nagyon ügyesen és változatosan variálják úgy, hogy mégis összhangot, tapintható szimbiózist teremtenek.

Ez a sokszínűség, amit említettél, hogyan jelenik meg az építészetben és a városszerkezetben? Mennyire egységes a városarculat?

Nagyon szigorú várostervezési koncepciójuk van, amit be is mutattak nekünk. Tízéves turnusokban látják, hogy milyen épületeket terveznek, engedélyeztetnek és építenek szigorú ellenőrzések mellett. Ez nemcsak azért fontos, mert rendkívül kevés a hely – gyakorlatilag tenger veszi körbe az országot, az egyetlen szárazföldi átjárás csak Malajzián keresztül megoldott, ahonnan jórészt az ivóvizet is kapják – hanem azért is, mert valóban hosszú távra terveznek az épületekkel. A pici területen megvalósuló, nagyon magas épületek megépítése fajlagosan drága, így fontos, hogy a befektetés megtérüljön az eladási és bérleti árakból. Az épületek kialakítása nagy ívű, a legjobb ázsiai, európai és amerikai építészeti irodákat tendereztetik meg. Az egész városállam lefelé is "sokszintű", emelet mélységekben futnak a közművek, az autóutak és a tömegközlekedés javát is ide szervezik a jövőben, de a komoly méretű (a lakosság közel 20 százalékát kitevő, az állami költségvetés 20 százaléka feletti összegből fenntartott) tartalékos védelmi haderő fegyvereit például 10 emelet mélységben tárolják, mert máshol nincs rá hely. Nem is titkolták előttünk, hogy folyamatosan a föld alá szeretnének minden napfényt nem igénylő struktúrát elhelyezni, sőt odáig mentek, hogy bevilágított napfénnyel éltetett lakóparkot is terveznek építeni tengerszint alatt, fákkal és füvesített terekkel.

Mennyire élhető Szingapúr?

Nagyon sok problémát kellett megoldaniuk az elmúlt években, legyen szó a szennyvízelvezetésről, közterek és épületek területi arányairól, tömegközlekedésről vagy mozgáskultúráról. Ezért átfogó koncepciókban gondolkodnak, bár az egész évben – néha túlzottan – meleg és párás időjárás nem segíti őket ebben. Olyan multifunkcionális tereket próbálnak kialakítani, amelyek munkára is megfelelőek és a sportra, szabadidő eltörlésére is alkalmasak. Például van olyan lakás-iroda vegyes funkciós magas házcsoport, aminek a tetején hidakkal összekötve futópályát alakítottak ki, ahova a helyiek 6 dollárért feljárhatnak futni. Arra is nagyon büszkék, hogy Szingapúr – ahogyan mondják – "kertben fekvő város". A zöldfelületek aránya világszinten itt az egyik legmagasabb, jóval 30 százalék fölötti a parkok területe, és ezek annyira ápoltak, gondozottak, ami minket is meglepett. A városállam területén tiltott a rágógumizás (óriási büntetés jár érte), a dohányzást erősen korlátozzák és adóztatják, a szemetelést a legnagyobb bűnnek tartják és büntetik, így mindenhol tisztaság van.

Mondhatjuk, hogy Szingapúrnak kialakult építészeti stílusa van? Mennyire meghatározó a high-tech, hiszen nagyon sokan ezt emelik ki, ha a városállamról beszélnek?

Először mi is azt gondoltuk, hogy a szingapúriak egyszerűen különböző építészeti stílusokat és megjelenéseket importáltak, s ezekkel fogunk találkozni. De nem, mert mindent homogenizálnak a saját világukkal. A zölddel való játék – amit még a legnevesebb építészirodák is hajlandóak megvalósítani – az egyik jellegzetessége Szingapúrnak: zöld függőkertek és vízszintes oázisok kialakítása az épület frontján, az épületen belül, a tetőtérben, az épületek ötletes megszakítása kertekkel. Természetesen minden high-tech megoldást, ami a gépészettel, intelligens épületvezérléssel, homlokzat technológiával, szigetelésekkel, légtechnikával kapcsolatos megtalálunk Szingapúrban, azonban ázsiai szokás szerint erősen túl is hűtenek mindent. A napvédelemben is a legjobb minőségű elemeket és anyagokat használják, bár ez nem csoda, hiszen az egyenlítőtől pár kilométerre fekszik a város.

A kivitelezésben miként jelennek meg a fentebb említett dolgok?

A szingapúriak fantasztikusan tudnak rendszerben gondolkodni. Van egy múzeumuk, amit kizárólag a településfejlesztésnek szenteltek. Többek között ott a város teljes makettje is látható a két nappali szoba nagyságú terepasztalon, ahol az épületmodellek színbéli különbözősége – mi a meglévő és mi a tervezett – által megérthető látásmód is jól bizonyítja, hogy mennyire átgondolt és rendszerszerű a város stratégiája a közüzemi tervezésektől a közlekedésen keresztül az épületek engedélyezési folyamatáig. Vannak más országok is, ahol rendszerszinten átgondolnak mindent, majd meghatározott időn belül kivitelezik ezeket. De Szingapúrban az a különleges, hogy nemcsak az idő, hanem a kivitelezés minősége, az ár-érték arány, valamint a szigorú szabályrendszernek való megfelelés is számít. Ahogy említettem, a high-tech mindenhol megjelenik. Ha a mi szakmánkat nézzük, érdekes volt, hogy mennyire szeretnek üveggel dolgozni, és nagy üvegfelületeket is mernek használni. A kivitelezés minősége is nagyon magas, legyen szó akár a rugalmas tömítésekről, akár a beépített üveg fajtájáról. Világszinten is kimagaslóak a megvalósított épületek.

Szerinted mit ad Szingapúr az építészetnek és a szakmának?

Ez a városállam a hozzá tartozó kimagaslóan stabil pénzügyi és politikai rendszerrel annyi lehetőséget és pénzt bocsájt az építők, a fejlesztők és az építészek rendelkezésére, hogy itt tényleg megvalósíthatják azt, amire az iskolapadban vágytak. Szingapúr most a lehetőségek városa. Ha megnézzük, honnan indult a nyomorúságos hatvanas években, s hol tartanak most a szigorú tervezésnek és kontrollnak köszönhetően, lenyűgöző és irigylésre méltó a fejlődés mértéke. De fontos megjegyezni, hogy addig, amíg be nem telik. Igyekeznek bővíteni a város területét, folyamatosan próbálnak új területeket – főképp a tengerből – az ingatlanfejlesztésbe bevonni, de ennek van egy határa. Malajzia gazdasági féltékenységből nem szállít több homokot a tenger feltöltésére és az építkezésekre, így a közeljövőben egy komoly méretű katonai gyakorlóterületet, valamint a három katonai repülőtérből várhatóan egyet (amit majd áthelyeznek a tengerbe, a tengerszint alá) átadnak a városi fejlesztésnek. A nagy kérdés, hogy utána mi fog történni.