A kiállítóhely nélküli múzeum gyűjteménye 264 polcfolyóméter kéziratot, 20 ezer darab fotónegatívot, 34 polcfolyóméter archív épületfotót, 280 polcfolyóméter építészeti szakkönyvet, és a magyar építészet legfontosabb részét lefedő sok ezer darabot számláló tervtárat tartalmaz.

Ez az első eset, hogy egy muzeális gyűjteménnyel gazdagodik a Fekete György által vezetett szervezet. A döntés nem előzmény nélküli, Fekete Györgyöt régóta foglalkoztatja a múzeum, tagja volt annak a szakmai bizottságnak, mely a Liget-projekt részeként előkészítette a múzeum építészeti kiírását, illetve kidolgozta a szakmai programot. Amikor a végül a Liget-projektből a Fotográfiai Múzeummal együtt kikerült az Építészeti Múzeum – mert a miniszterelnök tetszését nem nyerte el a két kockára hajazó épület – vetődött fel Feketében, hogy segítő kezet nyújt – legalábbis ezt állítják a HVG forrásai. Ezzel a kézzel pedig a régi ellenfélnek, L. Simon Lászlónak is borsot tudott törni az orra alá, hiszen az ő felügyelete alá tartozó Forster Központból szakít ki egy – ha nem is túlságosan nagy és édes – falatot.

A HVG szerint többen attól tartanak, hogy Makovecz Imre szelleme, és az építész tagok között többségben lévő organikus iskola képviselői miatt az MMA képtelen lesz a magyar építészet tárgyilagos bemutatására. (Bár a modern iskola képviselői is tagok - a szerk.)

Ezt látszik megerősíteni a MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének, a HVG egy korábbi számában bírálat tárgyává tett tanulmányai közül Csernyus Lőrinc MMA-tag munkája is. Az építész szerint: „El kell felejteni a 'modernizmus' fogalmát kisajátító korai Bauhaust és mai formalista követőit. A modernizmust a népművészettől eredeztető és a szerves vagy organikus építészetben folytatódó sajátos magyar és egyszersmind nemzetközi építészeti folyam mentén kell vizsgálni a kortárs magyar építészetben.”

Ahogy az MMA eddigi kiállításainak technikai és szakmai színvonala sem sok jóval biztat. Mások szerint azért nem annyira egyszínű az MMA, hiszen számos modernista építész is a tagja, mint Bán Ferenc, Finta József vagy Zoboki Gábor. Ahogy a Műcsarnokban megrendezett építészeti szalonban is megjelent a modernista hagyomány is. Illetve minden bizonnyal a helyén marad a kiváló művészettörténész, Ritoók Pál eddigi igazgató. A HVG MMA-s forrásai szerint még nincs konkrét elképzelésük, hogyan sikerül az alapítása óta raktárban sínylődő gyűjteményt láthatóvá tenni. Ám, ha valakik, ők biztosan tudnak hozzá pénzt szerezni.

Teljes cikk: HVG.hu