A jelenlegi felújítási ütem nem felel meg az uniós célkitűzéseknek, ami azt jelenti, hogy sürgősen növelni kell az épületek mélyfelújításának mértékét. Az energiaközösségek fontos szerepet játszhatnak e folyamat felgyorsításában és az energetikai korlátok leküzdésében.

Az energiaközösségek olyan önkéntes szervezetek, amelyekben energiatermelők és fogyasztók egyaránt részt vesznek. Elsődleges céljuk nem a profit, hanem a közösség jólétének növelése. Energiahatékonysági szolgáltatásokat nyújtanak, ezzel kapcsolatos információkkal látják el a közösségeket, valamint többek között elősegítik a helyi hálózatok kialakulását és az energiafüggetlenség megteremtését. „Az energiaközösségek alapvető fontosságúak a jövő energiagazdálkodása szempontjából, és létezésük feltételeinek megteremtése a ma feladata. Jó úton járunk, már vannak sikeres magyar példák is, de a szabályozási és finanszírozási feltételek még nem teljes mértékben adottak” – mondta Zagyva Gabriella, az alsómocsoládi önkormányzat környezetvédelmi és klímareferense, az energiaközösségeket összefogó Transzformátor Közösségi Energia Központ munkatársa és az Európai Éghajlati Paktum nagykövete.

Az energiahatékonysági szolgáltatások ugyanis önmagukban nem, csak más villamosenergetikai tevékenységekkel kiegészítve elegendőek az energiaközösségi jogi státusz elnyeréséhez a jelenlegi magyar szabályozás szerint. Ez azonban lényegesen megnehezíti a kezdeményezések megalakulását. Több olyan energiatakarékossági, energiahatékonysági intézkedéshez, projekthez nem is szükséges, a jogi státusz elnyerése, amelyek segítik az energiaátmenetet, de a külföldi – például az osztrák minták – jól mutatják, hogy egy megfelelően szabályozott rendszer nagyban elősegítheti az érintett felek aktív bevonását, a szektorok közötti együttműködést, az érdekek összehangolását.

Ennek ellenére Magyarországon is találunk ígéretes kezdeményezéseket. A budapesti Kazán Energiaközösség például a helyi közösség összefogásával jelentős, 50 százalékos fűtési energiamegtakarítást ért el. Ezenkívül az alsómocsoládi önkormányzat példája is jól mutatja, hogyan lehet közösségi szinten kezelni az energiafogyasztás és -termelés kérdéseit. A településen számos megújuló energiaforrás és energiahatékonysági projekt tervezése indult el, többek között napelemek telepítése és okos energiamenedzsment alkalmazása az idősotthonban. A tervek között szerepel egy energiaközösségi pénzügyi alap létrehozása, amely lehetőséget teremtene a helyi lakosok számára energetikai felújításokra és fejlesztésekre.

A 2022-es energiaválság rávilágított arra, hogy a biztonság növelése és az energiaszegénység csökkentése érdekében érdemes beruházni az energiahatékonyságba. Az Európai Unió kiemelt célként kezeli a zöld átállást és az energiafüggőség csökkentését, ami lehetőséget biztosít a magyar energiaközösségek számára is. Ehhez azonban még nem adott minden feltétel, így az újonnan alakuló kezdeményezések számára egyelőre még az javasolt, hogy maradjanak közösségi energia kezdeményezések, és ne váljanak regisztrált energiaközösségekké. A területen aktív szakértők azt remélik, hogy a közeljövőben ez megváltozhat.

Forrás: Európai Éghajlati Paktum