A mintaablaktól a trombe-falig – a felújítások épszerkje
Csépé 2016.04.25.
Számtalan lehetőséget kínál egy felújítás, és az április 21-i Építész Tervezői Nap rengeteg résztvevője valószínűleg mind talált is új lehetőségeket a rendkívül tartalmas szakmai konferencián. Ugyanakkor néhány ökölszabállyal is le kellett számolni.

Szinte filozófiai alapvetéssel kezdte a napot a levezető elnök, Páricsy Zoltán, a BME Épületszerkezettan Tanszék oktatója: az értéknövelő felújításhoz először tisztázni kell, mit is tartunk értéknek, mi a cél az épület élettartamának meghosszabbításán túl. Dr. Dobszay Gergely, a tanszék docense erre rögtön konkrét példát is hozott: egy műemlék épület (MTA) hatalmas ablakainak felújításánál vajon felmerülhet-e az anyag megtartása, vagy inkább csak a külső megjelenéshez ragaszkodjunk? A több mint 200 ablak felújításához alapos felméréssel, kártérkép készítéssel fogtak hozzá, és első körben egy mintaablak elkészítésével kezdték. A szimulációk alapján nem az ökölszabályszerűen legjobbnak várható – a gerébtokos ablak külső szárnyába hőszigetelő üveget tévő – változat bizonyult a legjobbnak, hanem a low-E üveges, a szárnyak közé cellás árnyékolót tévő, ezért némi hőszigetelést is tudó változat. Ennek oka a szoláris nyereség, amiről a napot záró előadásban is szó esett – de erről később.
Történelmi épületek nyílászáró-felújításaira mutatott sok látványos példát Tornóczky Mónika (Alukönigstahl), többek között a Szabadság téri Meining Artúr-féle irodaház felújítását mutatva be, ahol a tetőt pala árnyékolók mögé rejtett üvegfalra cserélték (építész: Nagy Csaba, Pólus Károly – Archikon). A külföldi példák között a tavaszi Nemzetközi Építészkongresszus egyik előadójának, Louisa Huttonnak két épületét mutatta be, melyeket elemes homlokzatokkal újítottak fel. Nemcsak az ablakok, a garázskapuk is okozhatnak komoly filtrációs hőveszteséget – tudhattuk meg Decsov Gábortól. A billenő-, a szárnyas, a redőny- vagy a homlokzatba simuló kapuk nem igazán hőszigetelhetőek, a sík vagy kazettás szekcionált kapuk annál inkább, akár 1,3-as U értékkel is. A végső hőátbocsátás függ a mérettől is, és akkor a legjobb, ha ThermoFrame kerettel építik be a kaput.
Vigyázni kell a Közel Nulla modellel, mert már nem az engedélyezés (bemeneti szabályozás), hanem a használatbavétel (kimeneti szabályozás) idején érvényes épületenergetikának kell megfelelni – hívta fel a figyelmet Kruchina Sándor (Austrotherm). Ezért érdemes már most az új modell szerint tervezni, ami fajlagos hőveszteség tényező és összesített energetikai jellemző szempontjából 20 illetve 25 százalékkal szigorúbb a költséghatékony modellnél. Ehhez segítség a grafitos hőszigetelés, amit azonban az erős napsütéstől óvni kell. Bozsoki Ákos (Caparol) ennél is különlegesebb homlokzati megoldást mutatott: a szénszálas erősítésű vakolatok a sérülékeny homlokzati hőszigetelő rendszereket megvédik a jégveréssel szemben. Az 1.-5. osztályban szabványosított terhelés 0,04-27,07 joule energiával terheli a homlokzatot, aminek a szénszálas vakolatok könnyedén megfelelnek, akár a cserép- vagy fémfedéseknél is jobban.
A zöldfalak nemcsak szerkezetileg, de pszichológiailag is javítják az épületeket – mondta el Pataky Rita, a BME Épületszerkezettan Tanszék mestertanára – emellett a mikroklímát is javítják, a port megkötik, energetikailag is segítenek. Számtalan mód van a növényesítésre, a legmodernebb a falra telepített filces rendszer, de évszázadok óta használunk futónövényeket. A tetőkre térve előbb Varga Tamás (Ursa) a tetőterek hibáit sorolta, melyekkel megkeresik (nyári meleg, téli hideg, hőhidak, zaj, nedvesedés, penészedés), és melyek gyakran mind egyszerre jelentkeznek. A megoldás az átgondolt tervezés és a precíz kivitelezés lehet. Egy konkrét felújítási megoldás az XPS-bak, ahol a szarufákat hőhíd-megszakítással toldjuk felfelé. Szatmári Zoltán (Bachl) szintén hangsúlyozta: a szarufa hőhíd! Szarufák feletti PIR-táblás hőszigetelést javasolt, ez 8 cm-ben is tudja már a jelenleg kötelező U értéket (0,25), és 12 cm-ben a költséghatékony szintet (0,17). Nemcsak a felújításokkal van gond (ezeket csak kívülről lehet korrekten elkészíteni), de az új tetők többséges sem jó, kevés a hőszigetelés bennük, és gyakran nem jó a belső párazárás és az átszellőztetés sem. Horváth Sándor, a tanszék adjunktusa is a magastető-felújítás témáját vette elő, és a bontás után a belső burkolat külső oldalára 2-4 cm „puffer” hőszigetelés elhelyezését javasolta, ami megvédi a szegek, csavarvégek szúróhatásától a párazáró fóliát. Ugyanakkor az így lefektetett, és szarufákon átvezetett fólia vezetése sem problémamentes, hiszen az eresznél, torokgerendánál vagy fogópárnál, él- és vápaszaruknál nehezen megoldható zugok vannak, ahol szintén légzárásra van szükség. Ebben a geometriát javító „éktest” kirekesztések, és folyékony fólia toldások segíthetnek. Szintén kényes a tetősíkablakok környéke, ahol kiegészítő hőszigetelő keretre van szükség. Lapostetőkre térve számos konkrét felújítási példát vett sorra: néhol használható volt az eredeti, alumíniumbetétes párazárás, máshol az átázott perlitbeton, poliuretán, kőzetgyapot réteget ki kellett dobni, és a födémtől újraépíteni a rétegrendet. Újdonság, hogy az extrudált polisztirol külső lapostető-hőszigeteléseknél a „fokozott vízlevezető-képességű” fátyol használata esetén már nem kell számolni a csapadék miatti rontó hatással, és több rétegben is alkalmazható az XPS-tábla – de csak ezzel. Haraszti László ott folytatta, ahol Horváth tanár úr abbahagyta: az ÉMSZ irányelvek betartásával kell a lapostetőinket felújítani, magas teljesítőképességű anyagokkal, általában kiegészítő hőszigeteléssel, gyakran – az anyagokat is védő – hasznosított kivitelben, azaz teraszként vagy zöldtetőként. Ahol a felső réteg a lemez, ott pedig bitumenes UV-védő masszával tanácsos bevonni, aminek 73 százalékos a fényvisszaverése. Rácz István (Bauder) is hitet tett a szarufák feletti hőszigetelés mellett, a cégük negyven éve küzd ezért a koncepcióért. A cég újítása: Prémiumtető néven húsz éves teljes körű rendszergaranciát ad a teljes rétegrendre, ennek keretében segít a tervezésnél (CPR alapú tanácsadás), háromszor ellenőrzi a kivitelezést, 5, 10, 15 év után ismételten ellenőriz. A Németországban feláras garanciát Magyarországon ingyen adják.
A lapostetők felújításának alapvetően más koncepcióját vázolta fel László Ildikó (Lindab): a cég többféle rendszert is kínál lapostetők magastetőssé alakítására. Az optimálisan nyeregtetős forma 10-30 fokos lejtésű, a 12-30 méter szélességű lehet. Van mezőben letámaszkodó, és a falakra rácsostartókkal kiváltó rendszer is, míg „kisépület” rendszerrel agár egész szint is ráépíthető a födémre.
A tetők után a szellőzések kerültek fókuszba: a 20. század közepe óta a gépi szellőzés gyorsan terjed, ma már lakásokban is szükség van folyamatos, automatikus és manuálisan is szabályozható szellőzésre – mondta el Czeilinger Ferenc (Aereco). A szabályzás legegyszerűbb módja a páraszabályzás, ez könnyen mérhető, és legtöbbször ez kritikus. Jó ha az építész is tudja: a légzáró ablak, a (nyílt égésterű) kandalló és a konyha elszívó mind üti egymást. Tóth István (Zehnder) hangsúlyozta: a hőszigetelés és ablakcsere mellett a hővisszanyerésre is gondolni kellene értéknövelő felújításnál, ami a fűtési rendszerre is visszahat, (adott példában) 40 százalékkal csökkentve a hőigényt. De arra is tudott példákat mutatni, hogy a lakásokba a szellőzés utólag is beépíthető, akát konyhaszekrénybe rejtve a központi gépet, akár decentralizáltan. Az előregondolkodásra Weimann Márk (Leier) érdekes történetet mesélt el az építtetőről, akinek a szombati betonozás előtt hirtelen kellett dönteni: lesz-e kémény, hány és milyen. A „tartalékfűtés” csak egy sor volt a műleírásban, de már a költségvetésbe nem került be, a kandalló pedig a belsőépítész terveken került csak elő. Az utolsó pillanatban a típusfüggetlen, tartósabb kétkürtős (gáz- és szilárdtüzeléses) „W3G” és egy külön, égési levegő bevezetéses kandallókémény létesült. A szellőzésnél a természetes szellőzés kombinálható a gépi megoldásokkal – emelte ki Csordás Zoltán (Colt). A cég referenciái közt szerepel az első fotobioreaktor ház, ahol algák állítanak elő biomasszát a napkollektorban, vagy a díjnyertes „Clima Tower” hotel, ahol az alacsonyenergiás, decentralizált rendszernek köszönhetően 55 Wh/m2 a teljes hőigény. Ipari alkalmazásra az adiabatikus hűtést ajánlják.
A passzív rendszerek álltak Szikra Csaba előadásának középpontjában is. A napsütésből, még a szórt napsütésből is rengeteg energia jut be az üvegfelületeken keresztül, ezért például a normál kettős üvegezésű ablak déli oldalon (ha nincs árnyékolva) kedvezőbb energiamérlegű lehet fűtési idényben, mint a háromrétegű. Ha sikerült télikerttel, üvegezéssel az energia csapdába ejtése, fontos, hogy a hőtárolóképességre is gondoljunk. Ez nem a tömegtől függ, ahogyan az a szabályozásban van. Jó megoldás a Trombe féle tömegfal: egy rossz hőszigetelésű régi fal leüvegezése 10x több energiát hozhat, mint a lehőszigetelése.
Zárszavában az egész nap tanulságaként Páricsy Zoltán úgy fogalmazott: „a felújítás egy nagyszerű szakmai együttműködés lehetősége”. A szellemi tőkét az értékmentés szolgálatába kell állítani.

Címkék: Dobszay, épszerk, épületszerkezettan, felújítás, Horváth Sándor, Páricsy, Pataky, szigetelés, Szikra Csaba