Az egykor elbontott épületek ma már nem rekonstruálhatók. Ebből a szomorú hiánylistából kibontakozott cikksorozatunk mementóként szolgál számukra, egyben figyelemfelhívás, hogy a jövőben jobban kell vigyáznunk épített örökségünkre, műemlékeinkre.

Összegzésképpen megállapítható, hogy Pécsett több tucat olyan épületről tudunk, amelyek ma már nem állnak műemléki védelem alatt. Ebből az 57 épületből mára 20 db semmisült meg fizikailag. Látszólag ez nem nagy szám, ha egy adott megye vagy város korabeli és jelenlegi műemléki adatait vizsgáljuk, de országos viszonylatban kb. 2000 olyan épületről tudunk, melyeket törlésre „ítéltek” 1960 és 1964 között.

Ezt a veszteséget csak 25 éves kitartó munkával sikerült pótolni, ez a tény igazolható Pécs viszonylatában is, amennyiben a műemlékekre vonatkozó adatokat összevetjük egymással. Sőt, a műemlékjegyzékek felülvizsgálatát követően megállapíthatjuk, hogy Pécsett a Távlati tervek javaslatait meghaladóan is kerültek törlésre további épületek az 1960-as évek második felében, ill. az 1970-es évek első felében.

A történeti városszövetben tucatszám pusztultak el épületek az elmúlt évtizedekben, de egy-egy korábban védett épület avulása, elbontása, megsemmisítése, vagy felrobbantása minden esetben nagyobb jelentőségű, hiszen ezeket az épületeket egy bizonyos időszakban műemléki védelemre érdemesnek tartották. Esetleges hiányuk, vagy modern beépítéssel történő helyettesítésük szinte valamennyi esetben 50-60 éves távlatban is megterheli a városszövetet, az épített örökség nagymértékű pusztulásának szimbólumaivá válva. A lebontott, megsemmisült egykori műemlékek 75%-ban a tágabban vett történeti belvárosban voltak megtalálhatók, 25%-uk helyezkedett el ún. külső területeken, a belvárostól távolabb esően.

A téma az alábbi irányokban még tovább bővíthető: számba vehetőek a még meglévő, el nem bontott, de korábban műemléki védelemmel rendelkező épületek. A már nem védett épületek listáján 31 tétel szerepel Pécs városában, köztük olyan épületek, mint pl. a főtéren álló ikonikus Nádor Szálló[1], a Széchenyi tér 9-10. szám alatt meglévő egykori Takarékpénztár, ma többek között a Baranya Megyei Önkormányzat hivatala[2], a Széchenyi tér 7. szám alatt meglévő Czindery- (vagy Kende-) ház[3], a Jókai utca 1. szám alatti romantikus épület[4]. A sor még hosszan folytatható.

Izgalmas kérdés például az ideiglenes védések kérdésköre, hiszen számos épület 1-2 éven át kvázi műemléki védettséget élvezett, mielőtt elbontásra került (pl. Pécs, Kaposvári u. 21., Forbát-nyaraló).

Van hat olyan épület is, melyek ma helyi védettséggel rendelkeznek, ami ugyan egy alacsonyabb kategória, de legalább nem áll teljesen védelem nélkül a korábbi műemlék.

A jövőben érdemes lenne újra megvizsgálni az ún. veszélyeztetett műemlékek körét, hiszen ezek közül sok rövid távon megsemmisülhet. A veszélyeztetett műemlékek listájához alapul szolgálhat a 2010-ben megrendezett Heritage at risk konferencia és az erre az alkalomra aktualizált megyei veszélyeztetett műemléki listák Pécsre vonatkozó része. Ezen a listán előkelő helyen állnak a pécsi bányászati műemlékek, az István-akna és a Széchenyi-akna együttesei. De akár teljes egészében ide sorolható a pécsi műemléki jelentőségű terület (MJT) is, mivel a modern beruházásokkal együtt járó bontások, a napelemek elhelyezése, a műanyag nyílászárók kontroll nélküli cseréje a területi védelem alatt álló belvárosi és Tettye városrészt egyaránt fenyegeti, mint a műemlékvédelem sajátos tárgyai közé tartozó védett értéket.

A Településképi Arculati Kézikönyv (TAK) megszületésével egy időben lezajlott a helyi védett épületek értékvizsgálata és 24 db épületet töröltek a helyi védett listáról 2017. december 31-én. Ezek az épületek nem voltak korábban műemlékek, ettől függetlenül hordozhatnak történeti és műemléki értékeket, melyek fennmaradása a törléssel már korántsem biztosított.

A fenti csoportok szerinti vizsgálat akár 150-200 épületre is kiterjeszthető, de valójában egy nyílt végű listával számolhatunk, ami csakis rendkívül alapos revízió keretében valósítható meg.

Végezetül a vizsgálatból levonható az a konklúzió, hogy egyre időszerűbbé válik egy korszerű, naprakész és esetleg a törölt értékeket is magában foglaló teljes műemlékjegyzék elkészítése Pécs vonatkozásában, ahol 1990 óta nem áll rendelkezésre nyomtatott formában ilyen típusú kiadvány, hiszen harminc éve országos műemlékjegyzék sem jelent meg.

Ezzel teret lehetne adni egy új alapokra helyezett, nagyszabású revíziónak, amely optimális esetben a feltárt rejtett értékek – pl. a ma már nem védett egykori műemlékek köre – helyi védelemre emeléséhez, vagy nyilvántartott műemléki értékké történő nyilvánításához vezethet.

Válogatott bibliográfia

Forrásművek

• Magyar Építészeti Múzeum Műemléki Dokumentációs Központ - Tervtár
• Távlati tervek (1959-1961) felhasznált kötetei
• KOLLER József – ZÁMBÓ Terézia: Pécs-Belváros Szabályozási Terv, 2000. felhasznált kötetei
• Jogszabályok, műemléki törvények, végrehajtási rendeletek és védési-törlési rendeletek
• KÖH-Tervtár
• Településképi Arculati Kézikönyv 2017-2019

Műemlékjegyzékek

• GENTHON István: Magyarország műemlékei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1951
• Műemlék jegyzék az 1953 juniusi állapot szerint. Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya, Budapest, 1953
• GENTHON István: Magyarország művészeti emlékei 1. Dunántúl. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1959
• GÓLYA József /szerk./: Országos Műemléki Felügyelőség. Műemlékjegyzék. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1960
• Baranya megye és Pécs Megyei Jogú Város Műemlékjegyzéke. Országos Műemléki Felügyelőség. É.M. Építésügyi Dokumentációs Iroda, Budapest, 1964
• TILINGER István, dr. /szerk./: Magyarország műemlékjegyzéke. Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest, 1976
• Baranya megye részletes műemlékjegyzéke 1977. Baranya megyei Tanács Múzeumi és Műemléki albizottsága. Pécsi Szikra Nyomda, Pécs, 1977
• JÉKELY Zsolt /főszerk./: Magyarország műemlékjegyzéke I. Országos Műemléki Felügyelőség, Budapest, 1990
• Baranya megye műemlékjegyzéke. Országos Műemléki Felügyelőség. Budapest, 1990
• Változások a műemlékjegyzékben. Országos Műemléki Felügyelőség. Budapest, 1990

Válogatott szakirodalom

• DERCSÉNYI Dezső – POGÁNY Frigyes – SZENTKIRÁLYI Zoltán: Városképek – műemlékek. Pécs. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1956
• DIVALD Kornél: Magyarország művészeti emlékei, 1927
• GERE László: Tudományos állásfoglalás védettség megszüntetése kezdeményezéséhez. Lechner Lajos Tudásközpont, Budapest, 2014 (kézirat)
• MADAS József: Pécs-belváros telkei és házai. Adatgyűjtemény. Pécs, 1978
• MADAS József: A pécsi Budai Külváros telkei, házai és utcái. Adatgyűjtemény I. Pécs, 1985
• MADAS József: A pécsi Budai Külváros telkei, házai és utcái. Adatgyűjtemény II. Pécs, 1985
• ROMVÁRY Ferenc /főszerk./: Pécsi Lexikon I. Első kötet A-M. Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., Pécs, 2010
• ROMVÁRY Ferenc /főszerk./: Pécsi Lexikon II. Második kötet N-ZS. Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., Pécs, 2010
• PILKHOFFER Mónika: A Dunagőzhajózási Társaság pécsi kolóniáinak kiépülése a dualizmus korában. IN: ÓDOR Imre /szerk./: Utcák, terek, épületek Pécsett. Baranyai történelmi közlemények 4. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, Pécs, 2010, 135-164.
• SONKOLY Károly: A pécsi Jeszenszky-ház. IN: Baranya, 1988/1-2.,61-75.
• SONKOLY Károly: A klasszicista Pécs építőmestere. Alexandra Kiadó, Pécs, 2003
• SZŐNYI Ottó: Pécs. Útmutató a városban és a környékén. Danubia, Pécs, 1927

A következő apropóig - VÉGE