Az egykoron védett, mára elbontott objektumok. Mai fennálló állapot bemutatása – Pécs, Belváros

Kazinczy u. 4. sz. alatti volt Pécsi Polgári Casino

A sorozatba illően a mai cikk témája is egy elbontott egykorvolt műemlék, melynek kapcsán azonban egy korábbi történelmi réteg is feltárul, mivel ugyanezen a területen állt korábban Ferhád pasa dzsámija, melynek földfelszín alatti és feletti törökkori maradványai mind a mai napig műemléki védelem alatt állnak. 

A telek a történeti Belváros szívében, a Király utcából délre nyíló egyik mellékutcában található, a legújabb kutatások szerint itt épült fel 1571 és 1573 között Ferhád pasa dzsámija.[1]

A török kort követően a telek a dominikánusok tulajdonába került. A források szerint 1688-ban a telek keleti részén, Mekka felé tájolva állt Ferhád pasa dzsámija, melyet a domonkosok kissé átalakítva templomként használtak 1771-ig. Ezenkívül a dzsámi déli oldalán volt a törökök, majd a domonkosok temetője. 1771-ben felszentelték a dominikánusok új templomát, miáltal a dzsámi elvesztette templom jellegét. Később magtárrá szándékozták alakítani.

Fentiekkel összhangban áll a Duplatre-féle térképen látható 1777 körüli állapot, ahol a 7-es számú telken áll a dominikánus kolostor, templom és a telek keleti részén Ferhád pasa volt dzsámija és a kert. Miután II. József 1786-ban feloszlatta a rendet, egy évvel később a szerzetesek is elhagyták a területet. Ettől függetlenül még 1856-ban is Dominikánus utcának hívták.

1801-ben a telket házhelyekre parcellázták fel és rövidesen ház létesült rajta. Az 1865-ös kataszteri térképen a telekalakulat nem végleges, mert déli irányban még bővülni fog. A telek utcavonala és beépítése azonban megfelel a 20. század végi állapotnak. A 19. század első felében létesült épület magában foglalta a dzsámi maradványait. Az udvari szárny ekkoriban még nincs egybeépítve a főépülettel, a telek nyugati oldala beépítetlen kert.

Később a telek a Pécsi Polgári Casinóé lett, melynek vezetői a 19. század első felében létesült épület bővítésével, átalakításával alakították ki a polgári kaszinó új székhelyét. Az építkezés közben ötkoporsós sírboltot tárak fel a dzsámi maradványai mellett az udvarban. 1894-ben sor került az ünnepélyes avatásra, két évvel az épület elkészülte után.[2] A polgári kaszinó itt székelt egészen 1947-es feloszlatásáig.[3]

A kaszinó kései historizáló stílusú, magasföldszintes, nyeregtetős épület volt. Utcai homlokzata 6-nyílástengelyes (2+2+2), középen kis kiülésű rizalittal. A déli axisban gyalogos bejárat, megemelt portáléval és kétszárnyas fakapuval. A magas, vakolt lábazat felett az ablakok könyöklőpárkányáig vízszintes sávozás, felette simított vakolat. A sarkokon és a középrizalit szélein pilaszterek voltak. A végigfutó könyöklőpárkány az ablaknyílásokban és a pilasztereknél megvastagodott. Az egyenes záródású kapu és az ablakok fölött timpanonos, illetve íves oromzatok voltak láthatók, valamint a kiugró főpárkányt fogsor díszítette. A vakolat-architektúrán kívül a homlokzat legértékesebb elemei a lefestett, de egyébként mázatlan Zsolnay-kerámia díszek.[4]

A kaszinó épülete és Ferhád pasa dzsámijának romjai 1951-ben kerültek műemléki védelem alá, majd 1958-ben a védelmet újból megerősítették.[5] A Távlati terv a dzsámi romjainak fenntartását javasolta.[6] Az 1970-es és az 1980-as években sor került az épület belsejének teljes átalakítására, miközben az RRT. az egyébként is műemléki védelem alatt álló utcai épület védelmének fenntartását irányozta elő. Az épületben 1997 előtt étterem, majd kocsma működött.

A volt kaszinó az ezredforduló környékére használaton kívülre került. A hosszan tartó avulást követően 2007-2008 környékén került sor a régi épületegyüttes elbontására, csak az utcafronti homlokzati fal maradt meg egyfajta kulisszafalként. Állagvédelem híján az épületmaradvány műszaki állapota egyre csak romlott, emiatt a közterületet elfoglaló dúcolás mutatkozott a legegyszerűbb megoldásnak a balesetvédelem szempontjából.

Végezetül a pécsi önkormányzat másodszori felterjesztésére a Miniszterelnökség 2016-ban megszüntette a védettséget.[7] Ezután az utcafronti homlokzati fal 2,5 m-es szintig történő visszabontásával kialakult a 2020. év eleji állapot: üres telek, pusztuló dzsámi-maradványokkal és egy állékonynak mondható falcsonkkal a keleti telekhatáron.

Az főépület hosszas avulása és több ütemben történő elbontása után a város szívében nem kívánatos foghíj keletkezett, ezzel együtt egy meghatározó történeti értékű és városképi jelentőségű épülettömeg tűnt el.

A cikk írásának idején, 2020 folyamán annyi változás történt, hogy védettség híján az egykori kaszinóépület megmaradt falcsonkja is elbontásra került. A tulajdonos a telken parkolót létesített azzal a szándékkal, hogy az itt keletkezett bevételekből finanszírozni tudja a romemlék fenntartását, valamint rövid távú céljai között szerepel a telek beépítése is.

Jelenleg a korábbi elvadult állapothoz képest egy rendezett területet látunk, ahol a romemlék ideiglenes lefedése is megtörtént, de a maradványok hosszútávú fennmaradását csak úgy lehet biztosítani, hogy a fennálló foghíjtelek a műemlékvédelmi és városépítészeti szempontoknak megfelelően beépítésre kerül. 

Az elmúlt évek során több különböző koncepciójú beépítési terv készült, de műemlékvédelmi szempontból az a leglényegesebb, hogy Ferhád pasa dzsámijának romjait nem csupán védeni szükséges, hanem korszerű módon be is kell mutatni a telek beépítésekor.

/folyt. köv./