A műemlékvédelem szűkülő körei Pécsett 1951 és 2020 között – 7. rész
Műemlékjegyzékből törölt és mára megsemmisült egykori pécsi műemlékek
szikrisz 2021.01.11.

Ebben a cikksorozatban olyan pécsi épületeket mutatok be, melyek egykoron műemléki védettséget élveztek, de miután a műemlékjegyzékből törölték őket, rövidesen elbontásra is kerültek. A sorozat célja egy hiánylista összeállítása, valamint annak bemutatása, milyen épületek állnak ma az egykori műemlékek helyén.

Az egykoron védett, mára elbontott objektumok. Mai fennálló állapot bemutatása – Pécs, Belváros

Megye u. 5. sz. alatti lakóépület

A telek a városközpontban, a Széchenyi tértől közvetlen közelében, attól északkeleti irányban fekszik. 1722-ben a Caposvarer gassétól keletre eső, a Berg gasse és Heuterer gässl által közrefogott saroktelek, amely később a Plébánia köz, a Megye köz és a Megye utca elnevezést is viselte.

Összevetve az 1777 körüli és az 1865-ös térképeket, mélyreható változásokat észlelhetünk: a forrásokból értesülünk, hogy 1850-ben a korábban nagyobb méretű telek déli része leválasztásra került, így alakult ki a mai telekalakulat.[1] 1777-ben a 239. számú ház még a nagy telek délnyugati telekhatárán állt csak, a szóban forgó telek ezen része ekkor még beépítetlen volt. 1865-ben viszont a kisméretű saroktelek északnyugati részén már látható beépítés, ami nem is változott az 1912-es kataszteri térképen sem. Sőt, az 1958-as műemléki védettség alá helyezéskor is ezzel az állapottal számolhatunk. Az 1960-as Távlati terv a nyilvántartásból történő törlésre tesz javaslatot az egylakásos épület vonatkozásában[2], ami már nem is szerepel az 1964-es műemlékjegyzékben. 1975-ben aztán az egész tömböt lebontják, majd a Hunyadi úton létesült új beépítést követően, ennek az épületnek lesz a parkolója – mind a mai napig – a közterület.

Ha a műemlékjegyzékekben és a topográfiákban kutatunk az épület után, érdekes dolgokra bukkanhatunk. Az 1956-os Dercsényi-féle topográfia így ír az épületről: „Magasföldszintes lakóház, homlokzatát kiskiülésű falsávok tagolják, s erőteljes, gazdagon díszített főpárkány zárja le, fölötte nehézkes attikával. Ablakai íves záródásúak, pálcatagos keretezéssel, a könyöklőpárkány alatt mélyített tükrös mellvéddel.”[3] Ugyanerre hivatkozik a Genthon-féle 1959-es topográfia is.[4] A Távlati terv egy mondattal jellemzi: „Eredetileg romantikus stílusú épület, teljesen átépítve.” A Távlati tervben közölt fényképfelvétel[5] alapján már lehet gyanakodni, hogy itt valami nem stimmel, mert itt egy zömök, földszintes, kontyolt tetős épületet látunk, ami nem felel meg a fenti leírásoknak. A megoldást Ványai Róbert főiskolai adjunktus adja meg, aki Pécs romantikus stílusú műemlékeit felsoroló kéziratában azt írja, hogy tévesen került a Megye u. 5. számhoz ez a leírás, amit ráadásul Genthon is átvesz 1959-ben. A leírás véleménye szerint voltaképpen a Megye u. 7/2 számú házra vonatkozik, amely egy időben topográfián is szerepelt, de aztán eltűnt a műemlékjegyzékekből.[6]

A fenti okfejtés igaz, a Dercsényi-féle 1956-os topográfia térképén a Megye u. 7/2 számú ház szerepel a térképen[7], a leírást viszont Megye u. 5. számú házra vonatkoztatja. Az 1966-os Dercsényi-féle topográfia átdolgozott kiadásában már nem szerepel sem a térképen, sem a leírásban. Időközben a műemléki jegyzékből történő törlés is megtörtént. Az 1960-as műemlékjegyzék még a fentiek szerint szerepelteti a Megye u. 5. számú házat a helyes helyrajzi számával (3242)[8], de helytelen leírással, ami abból adódott, hogy téves épületmeghatározásra került sor.

Ebben az esetben igaznak bizonyult az az állítás, hogy a Megye u. 5. szám esetében téves védés történt. De a törlésével nem csak egy műemlék tűnt el a kataszterből, hanem rögtön kettő, mivel a Megye u. 7/2 szám alatti, 1860 körül épített romantikus épület ma nem áll semmilyen védelem alatt a fenti, több éven át húzódó adminisztrációs hiba miatt! Ez a mulasztás úgy lenne orvosolható, ha a Megye u. 7/2. szám alatti épület műemléki védettsége – jelenleg első körben nyilvántartásba vétele – minél előbb realizálódna.

Az pedig már városépítészeti szempontokat is feszegető kérdés, hogy az egyébként különösebb kvalitásokkal nem bíró épület volt-e előnyösebb, vagy pedig a helyén ma látható közterületi parkoló...?!

/folyt.köv./

 

[1] MADAS 1978, 468.

[2] TÁVLATI TERV, XII.

[3] DERCSÉNYI 1956, 204.

[4] MJEGYZÉK 1959, 261.

[5] TÁVLATI TERV, XII.

[6] VÁNYAI 1979, 37.

[7] DERCSÉNYI 1956, térkép a 136. és 137. között.

[8] MJEGYZÉK 1960, 63.

Címkék: belváros, műemlék, műemlékvédelem, örökség védelem, Pécs