A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram létrejöttének fontos célja, hogy a korhű műemlék-helyreállítás és az örökségmegőrzés mellett is egységes, jól értékesíthető turisztikai termékcsomag valósuljon meg. A nemzeti kastély- és várlánc épületei esetében egy új gazdasági modell alapján a legalább nullszaldós fenntartás biztosítására kell törekedni. A program keretében húsz kastély és tizenkilenc vár újul meg a következő években. A keretösszeg jelenleg 55 milliárd forint, amely azonban egyedi előterjesztések alapján tovább nőhet.
A kastély rövid története:
Nádasdy Lipót 1851-ben Schmidegg Károlytól vette meg Sárladányt, amelynek nevét később a család kérésére Nádasdladányra változtatták. Nádasdy Lipót itt alakította ki birtokai új központját. A birtokon ekkor egy barokk stílusú kis kúria állt. Az épület és a hozzá tartozó park a Sárrét mocsaras, lápos vidékének szélén lévő sík területen helyezkedett el. Nádasdy Lipót halála után a vagyont fia, Ferenc örökölte. A korábbi barokk kúriát 1873-ban Hübner Nándor székesfehérvári építész és Linzbauer István budapesti műépítész együttes tervei alapján alakították át. Az új épület romantikus-Tudor-stílusban épült. Hozzátoldottak egy tornyot és egy kétszintes, a megújult épület főszárnyaként funkcionáló épületrészt is. A kastély mai formáját kisebb átépítések (pl. a télikert elbontása) után nyerte el. A főbejárati homlokzaton látható a Nádasdy család festett címere. (Wikipédia)
A fűtést a hagyományos kályhák és kandallók mellett az alagsorban tőzegkazánnal működő, légbefúvásos rendszer biztosította. Külön érdekessége az épületnek, hogy a konyha nem a kastélyban, hanem a kertben emelt külön épületben kapott helyet; az ételt föld alatti síneken juttatták el a főépületbe. Az épület külön templommal is rendelkezett, melyet 1885-ben szenteltek fel. A kastély legszebb terme a különleges, színes ablakkal ellátott Ősök Csarnoka, ahol a család leghíresebb tagjainak egészalakos képmásai sorakoznak fel. Az igényesen berendezett kastély termei közül emellett a Hauszmann Alajos tervezte könyvtár a legnépszerűbb, kivételes belsőépítészeti megoldásainak köszönhetően. Gyönyörű kazettás famennyezete van, emellett az elegáns polcrendszert csavart oszlopok, a galériát pedig kovácsoltvas mellvéd egészíti ki. Az asztalosmunkát Thék Endre, a későbbi bútorgyáros készítette Pecz Samu tervei szerint. A kastély egykori kép- és könyvgyűjteménye jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum, a könyvek egy része pedig az Országos Széchényi Könyvtár és a keszthelyi Kastélymúzeum tulajdonában van.
A kastély földszintjén a legjelentősebb beavatkozás az elbontott, acélszerkezetű télikert rekonstrukciója volt, a nagy és a kis szalon táblás parkettájának és fa lábazati burkolatainak helyreállítása, valamint a teljes múzeumi teremsor belső berendezése. A megvalósítás során az előzetes feltárások hiányában ugyancsak kihívást jelentettek a falburkolatok, mennyezetek és burkolások alatti helyreállítások, a pincében lévő szigetelések és a téglafalak sótalanítása, valamint a mai igények szerinti elektromos szerelési munkák beillesztése a korhű környezetbe.
Az épületet 1993-ban kiemelt műemlékké nyilvánították, majd a magyar állam tulajdonába, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának vagyonkezelésébe került. A kastély és a hozzá tartozó gyönyörű park a rekonstrukció után múzeumként működik tovább. A kastély szépségét növeli a gyönyörű park , amelynek romantikus szépségét egy 7 800 m2 vízfelületű tó hangsúlyozza. A parkban továbbá a történeti sétaúthálózatot is helyreállítják. A fejlesztéshez kapcsolódva elkészül a közművek cseréje, illetve kiépítése is.
A rendezvénycélokra használt termek kapacitásának függvényében a tűzvédelem módosítására is szükség lesz.
Fotók: Főber Zrt., Femina.hu
Forrás: Magyar Építők, Femina.hu