A Nemzet Művésze díj Bizottság Berecz András népdalénekes, mesemondó, az MMA rendes tagja; Ferenczfy-Kovács Attila építész, belsőépítész, látványtervező, az MMA levelező tagja; Kende János operatőr; Lázár Antal építész; Mezei Gábor belsőépítész, bútortervező, az MMA rendes tagja; Tamás Menyhért költő, író, műfordító, az MMA rendes tagja; Temesi Ferenc író, az MMA rendes tagja; valamint Uhrik Teodóra táncművész, táncpedagógus részére ítélte oda az elismerést.

A díjakat Turi Attila építész, az MMA elnöke adta át november 5-én a Pesti Vígadóban.

A Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére az Országgyűlés a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó, elismert képviselőinek személyes megbecsülése, méltó életkörülményeinek biztosítása céljából alapította a Nemzet Művésze díjat, amely a legrangosabb hazai művészeti elismerés, és amelyet 2014-ben ítélt oda első alkalommal a díj Bizottsága. A nemzet művészei egy időben legfeljebb 70-en lehetnek.

Ferenczfy-Kovács Attila építész, belsőépítész, látványtervező
Makovecz Imre „antennás embernek" tartotta őt, akiből kevés születik.
Egyedi atmoszférájú munkáit fejben tervezi meg először, majd rajzol, modelleket épít, s dolgozik hagyományos technikával, akvarellel, tussal is. Munkái leírt szavak nélkül mesélnek el teljes történeteket.
A nyolcvanas évek elején cserélte fel a tervezőasztalt a filmgyári munkára. Építészként újította meg a díszlettervezést: filmépítészete során sajátos térbeli konstrukciókat hoz létre.
Színpadi munkáiban felfedezhető az az intenzív sűrítés, mely később múzeumi installációiban is védjegyévé vált. Nevéhez fűződik a Holokauszt Múzeum, a Sorsok Háza, az Emlékpont Múzeum, a Vasfüggöny emlékmű és a Puskás Múzeum.
Művészete a múltat és a jövőt is magába szívja, így terjesztve ki a jelent.
A Magyar Művészeti Akadémia Nemzet Művésze díj Bizottsága a Nemzet Művésze címet adományozza az építőművészet területen Ferenczfy-Kovács Attila részére múzeumépítő és filmépítészeti munkássága elismeréseként.

Lázár Antal építész
„Egy épület minőségét nem a méret határozza meg. Ugyanannyi szellem és gondolat lehet egy pici hétvégi házban, mint egy hatalmas hulladékégetőben" – vallja.
Alkotói hozzáállásának jellemzője az építészeti igényesség. Épületei jelentős visszhangot keltettek a hazai és a nemzetközi szakirodalomban. Technika iránti szeretete formálásmódbeli érzékenységgel párosul.
Szerepet vállal az építészeti kultúra és a szakmai közélet alakításában: dolgozott a MÉSZ főtitkáraként és elnökhelyetteseként és a Magyar Építész Kamara elnökhelyetteseként. Egyetemi tanári működése során a hallgatók sokaságát nevelte. Betöltötte az NKA Építőművészeti Kollégiumának elnöki tisztét, s több tervező közösség irányításában jeleskedett. Meghatározó épületek fűződnek a nevéhez, mint a népligeti autóbusz-pályaudvar, a lágymányosi Egyetemi Sportközpont, a Táncművészeti Főiskola, a Corvinus Egyetem új épülete, vagy a Műegyetem Q épülete.
A Magyar Művészeti Akadémia Nemzet Művésze díj Bizottsága a Nemzet Művésze címet adományozza építőművészet területen Lázár Antal részére tervezői és építészeti oktatói életműve elismeréseként.

Mezei Gábor belsőépítész, bútortervező
„Minden bútora szelíd látszatok és szélsőséges tartalmak keveréke, a legnemesebb magyar szürnaturalizmus terméke" – mondta munkásságáról Makovecz Imre. A minőség megszállottja. Az európai műveltségű polgárok közöttünk járó kiemelkedő képviselője, aki szürreális bútor-lényeivel nem csupán berendezi, de be is népesíti, dramatizálja a belső tereket.
A Kecskeméti Kodály Intézetben indult el Mezei Gábor diadalmenete legkedvesebb „műfajában", a székek alkotásában. Főművei közé tartoznak a Farkasréti temető ravatalozójának ülőbútorai, ezek a fejes-vállas lélek-bútorok, amelyek azt sugallják: velünk maradnak, a gyászoló mögött őrködnek, akik már nincsenek. 
Mezei Gábor már pályája kezdetén úgy tervezett, mintha festene vagy rajzolna. Mára az életmű újjászületése is megtörtént: a bútor-lények képekre költöztek. E kitörés a 2000-es évek elejére tehető, e gazdag, sokelemű belsőépítészi és tervezői pályáján onnantól nem bútortervek születnek, hanem önálló művészeti alkotások – olajképek.
A Magyar Művészeti Akadémia Nemzet Művésze díj Bizottsága a Nemzet Művésze címet adományozza építőművészet területen Mezei Gábor részére belsőépítészeti, bútortervezői életműve elismeréseként.

Forrás: Magyar Művészeti Akadémia