A Reticolo csapata foglalkozott a Sárospataki vár Várrekonstrukciós program által érintett elemek tartószerkezeti vizsgálatával. Javaslatot tett a szükséges megerősítések és javítások módjára, illetve felkérték a rekonstrukcióhoz kapcsolódó tartószerkezeti tervezésre és tervezői művezetésre is. A program keretein belül az épületeket felmérték, és megtörtént az építmények statikai állapotának vizsgálata és a faldiagnosztikai vizsgálat is. A szakvélemények foglalkoznak többek között a Veres-bástyával, Nyugati várfallal, Bretzenheim kerítéssel és Lőportoronnyal is.

A Sárospataki vár lőportornyának felújítása

Jelen kutatások szerint a Sárospataki várat Perényi Péter kezdte el építeni a Mohácsnál, 1526 augusztus 29-én elesett Pálóczy Antaltól megszerzett birtokon. Az évszázadok során a vár fontos történelmi események szemtanúja volt, mint a Wesselényi-összeesküvés vagy a Rákóczi-szabadságharc.

A vár egyik szimbolikus eleme a külső vár nyugati részén, a Trinitárius kolostor háta mögött található lőportorony. Építését 1636-ban, I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna idejében kezdték el. Az idő múlásával az épület elveszítette lőportároló funkcióját, ezért használták raktárként, lakásként, gabonatárolóként és végül étterem kiszolgáló helyiségeként.

Az eredetileg kőfalakkal és dongaboltozatokkal épült tornyot többször átépítették, és végül a dongaboltozatok helyett fa födémeket alakítottak ki, valamikor a 19. század végén. A lőportorony esetében a Reticolo Kft. megbízása faldiagnosztikára, és az elavult és károsodott fafödémek helyett új födémrendszer tervezésére vonatkozott.

A falak vizsgálata a vakolat leverésével és magmintavétellel történt. A helyszínen kifúrt mintákból a geológus szakember meghatározta a falazáshoz használt kövek típusát és állapotát.  A kifúrt mintákból több próbatest is készült, ami szilárdsági vizsgálatnak lett alávetve.

Az új födémrendszer kialakításában több szempontot kellett figyelembe venni. A födémeknek kis önsúllyal kellett rendelkezniük, a lehető legegyenletesebben kellett a terheket a közel négyszáz éves falaknak átadni, és meg kellett felelni a kiállítóterem funkció által megkövetelt hasznos tehernek. A felsorolt szempontokat figyelembe véve az 1,25 méterenként elhelyezett acélgerendák közötti kibetonozott trapézlemezes födémrendszer lett tervezve, ami mind a három kritériumnak eleget tesz.