A szegedi új zsinagóga rekonstrukciójának második üteme startra kész
Java 2016.08.17.
A szegedi új zsinagóga rekonstrukciója 2015-ben kezdődött. Az első ütem a végleges bezárástól óvta meg ezt a különlegesen szép épületet, amikor is 50 millió forintból a három beszakadt és beázott kistorony felújítására kerülhetett sor. A kormányhatározat most 2014 és 2017 közötti időszakra rögzítette a teljes rekonstrukciót.

„Bízunk benne, hogy ez most már folyamatos rekonstrukciót jelent” – tette hozzá Lednitzky András, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke a múlt csütörtöki sajtótájékoztatón. Az elnök elmondta, a világ tíz legszebb zsinagógája közé tartozik a Baumhorn Lipót tervezte szegedi új zsinagóga, mely köztudottan a világ negyedik legnagyobb zsinagógája, a magyar szecesszió egyik meghatározó műemléke.

„Az új zsinagógát és közösségi székházat egy 1897-es pályázat alapján tervezhette meg Baumhorn Lipót. Az építő munka 1900. augusztusában indult és 1902. októberére fejeződött be. A monumentális, 48,5 méter magas épületen a mór-szecessziós stíluson kívül bizánci hatást mutat a barokkos megjelenésű kupola csegelyekkel történt beillesztése. Belül az orgona feletti bordás kiképzés a gótikát, a karzattartó oszlopok a román stílust idézik. A zsinagógában 1340 ülőhely van, melyből ma 1200 használható. Az építést a környezetszépítés követte, a csodás, különleges park kialakítása, amely a felavatásáig – 1903. május 19-ig – tartott. A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. A négy márványoszlop feletti héber szavak: a Tóra, a munka és az emberszeretet, a tanulás és a jótékonyság gyakorlását jelentik, ami a zsidó vallás tanítása szerint az erkölcsi világot meghatározó tényezők. A kupoladob 24 oszlopa a nap 24 óráját, fölötte kék alapon a csipkebokor virágai a hitet jelképezik. A végtelen tér élménye fogalmazódik meg a kupola növényzetét jelző zöldes-barna díszítő sorától egyre sötétedő csillagos kék és üvegburkolatában.Középütt a csillagos ég, a Dávid csillaggal, körülötte a nap kivilágítható sugarai koronázzák meg az égboltot. Az üvegkupola és valamennyi ólomüveg ablak Róth Miksa alkotása.”

A felújítás második szakaszának terveit a Wagner-Kőnig tervezőiroda készítette el, s ezek szerint helyreállítják a kupolás tornyos szerkezetű épület tetőszerkezetét, a külső homlokzatot, a kerítést, elvégzik a bádogosmunkákat, megszépülnek az ólomüveg ablakok és ajtók – sorolta Lednitzky András. A zsinagóga bibliai kertjét a múlt század elején a botanikusként is hírnevet szerző Löw Immánuel tervezte. A rekonstrukció során visszakerülnek azok a gondosan kiválogatott eredeti növényritkaságok, melyek a szegedi gettó kialakításával egy időben váltak a barbarizmus áldozataivá. 1948-ban pedig minden tervezés és előkészítést mellőzve ültették újra a kertet, mindenféle koncepciót mellőzve. Az elnök közölte, a kivitelezési munkákra kiírt közbeszerzést a szegedi Ferroép Zrt. nyerte el.

A felújítás második üteme után újulhat meg Európa negyedik legnagyobb zsinagógájának belseje is. A belső épületszerkezet megerősítéséhez, a tornyok belső szigeteléséhez, a megrongálódott tető miatt kialakult számtalan beázás kijavításához további 1,4 milliárd forintra lenne még szükség – tette hozzá.
A hitközségi elnök korábban azt közölte: a teljes felújítás a számítások szerint 2-2,2 milliárd forintba kerül.

Forrás: magyarhirlap.hu/wikipédia

Fotó: Dusha fotó

Címkék: Baumhorn Lipót, Szeged, zsinagóga