A szeretet - 8. SZÉK (Szakrális Építész-Belsőépítész Konferencia) a FUGÁ-ban
Timon 2014.10.02.
A nyolcadik szakrális építész-belsőépítész konferencia az előzőekhez hasonlóan nagy sikert aratott, különösen a két új katolikus kápolna bemutatásával, a verőcei ökumenikus és a badacsonyi Szent István kápolna ismertetésével.

A szakrális építészet konferenciát a Budapesti Építészeti Központban 2014. szeptember 23-án rendezték meg. A rendezvény Virágh László Tinódi lant díjas énekművész zeneszámával kezdődött. Rainer Péter építész-belsőépítész, a konferencia szakmai szervezője rövid áttekintést adott az előző hét konferenciáról. Prof. Emeritus Fekete György, az MMA elnöke üdvözölte a megjelenteket. A szeretetről és a szépségről tartott megnyerő előadást. Neves személyektől idézett. Dosztojevszkij: A szépség talány. Móricz Zsigmond: Az élet egyik csatakiáltása a szépség. Dr. Hajnóczi Péter, a MÉK elnöke elmondta: a MÉK Belsőépítészeti Tagozata 2007 óta kapcsolódott be a közös munkába. Bálint Imre DLA, a BÉK elnöke hangsúlyozta: Világunk sokszor szeretet nélküli. Egy társaság tagjaként támogatja a templomok felújítását. Dragonits Márta, az Ars Sacra Alapítvány elnöke több szimbólum jelentését magyarázta meg, amelyeket ezeken a konferenciákon ismerhetett meg a közönség. A remény jelképe a horgony, mivel az őskeresztények úgy gondolták, hogy az örök életbe horgonyozzák le az életüket. A templomok küszöbe alatti kakascsont pedig a bűnbánatra utal, azáltal, hogy a kakas háromszor szólalt meg Péter tagadása után.

Jelenits István paptanár „A szeretetről” szóló filozófiai fejtegetéssel tartotta meg előadását. A szeretet ismeretlen eredetű szó. Nem is túl szép, a fűrészpor sokkal dallamosabb. A magyar nyelvben a szeretet és szerelem két összetartozó szó, de más nyelvekben csak egy. A szeretet lehet nagyon brutális, pl. a nyúl szereti a káposztát, vagyis felfalja. Az ember szeretetében a lényeg, a fontos: a másik elfogadása. A szeretet tárgyát nem teszem magamévá, érintetlenül hagyom. A szeretetben lévő ember a mindenséget szóra bírja, a magára maradt ember süket és vak. A szeretetet tanulni kell. Amare amari=a szeretetet szeretni, azt jelenti, hogy az illető csak váltogatja partnereit. Aki megszereti a másikat, azt komolyan veszi a dolgot. A szerelem találékonysága teszi széppé körülöttünk a mindenséget. Isten szeretetének műve a világ. Isten egy és három, kölcsönös szeretetben. A szeretet ellentéte a közöny és nem a gyűlölet. A szeretet törvényei: Szeresd Uradat, Istenedet. Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Ki a Te felebarátod? Minden ember. A szeretet az erények közé tartozik. Arisztotelész a szeretetet a bátorság, vakmerőség és félelem közé helyezte. A szeretet mértéke a mértéktelenség. A szeretethez hozzátartozik az értelem kontrollja, észen kell lenni. Önzésmentesen, intelligensen kell szeretni, a másikat kell szeretni. – Az építészetnek nagy szerepe van a szeretet megjelenítésében. A templom a szeretet háza. De az építészek ne csak tündöklő palotákat építsenek. Nagyon fontos lehet egy pályaudvar, egy váróterem is, ahol a várakozó ember jól érzi magát. Az építészek szerető épületeket építsenek. Például olyan javító intézetet, amely legyen fegyelmezett, de ugyanakkor javítson. Lakója otthon legyen benne. Tudjunk jól szeretni. Életünk értékes legyen.

Ferkai Tibor író A torony fénye címen modern mesét mondott egy világítótoronyról. A toronyőr megbetegedett, elhagyta munkahelyét, a városi kórházba ment. A fény kialudt, nem volt, aki meggyújtsa. Borzasztó vihar tört ki. A háborgó tengeren egy hajó bukdácsolt a tajtékos hullámokon. Nem volt támpontja. A világítótorony először a szélhez, majd az éghez fohászkodott, de nem tudtak segíteni. Végül egy ibolyakék villám csapott a világítótoronyba, amely felgyulladt, és fáklyaként lobogva irányt mutatott a hajó legénységének, hogy ne fussanak zátonyra. A torony elenyészett a tűzben, csak üszkös romok maradtak utána. A megmenekült hajóról a hajósinas tért vissza a partra, a tornyot helyreállította, a toronyhoz egy teret épített, templom keletkezett. A templom közepére egy mélyedéses fehér követ helyezett. A nagy munka után fáradtan elaludt, mély álomba merült. Álmában a világítótoronnyal beszélgetett. Kiolthatatlan fényt nem tudok neked adni – mondta a torony. De az égből kiolthatatlan kristályfény érkezett a csúcsra és az edény formájú kőbe. A hajósinas felébredve így fohászkodott: Engedj lánggá válnom, mely bennem és körülöttem mindent fénnyé alakít.

Csaba László építész templomairól Csaba Eszter, az építész lánya emlékezett. Csaba László 1959 és 1991 között kilenc templomot tervezett és épített. Lánya apjától azt tanulta, hogy a templom terének érzékelhetővé kell tennie Isten jelenlétét. Három jellemző vonást emelt ki. A templom olyan legyen, hogy a belépéskor kényszerítsen a főhajtásra, ezért a templom bejárata lehetőleg a legalacsonyabb részen helyezkedjék el. Ezután a tér fokozatosan emelkedjék és az oltár fölött legyen a legmagasabb, és a fény is itt, az átváltoztatás helyét hangsúlyozva lépjen be a legerősebben. Ezeket a jellegzetességeket az egyes templomokon mutatta be: Cserépváralja, Hollóháza, Hodász, Nyírderzs, Flóratanya, Kaposvár, Békásmegyer, csepeli és balatonakarattyai kápolna. Az előadó két kedves épületéről mondta el emlékeit. Cserépváralján az első templomot a falu közössége téglából kalákában építette, Hollóházán vasbetonból az állami építőipar kivitelezte. Itt a Varsói Szerződés egy katonatisztje látogatásakor nehezményezte, hogy miért nincs modern műalkotás a templomban. Ezután „fentről” leszóltak a gyárnak, és lett korpusz (Somogyi Józseftől) és keresztút (Kovács Margittól). Cserépváralja templomába 1961-ben Kondor Béla készített tabernákulumot és Somogyi József korpuszt. A templomépítő Fias István szalézi szerzetes elhelyezése után azonban ezek az alkotások gyakorlatilag elpusztultak. Az új plébános nem értette meg, s nem értékelte a modern felfogású műveket. A tabernákulum ajtót átfestette, a korpuszt az időjárás viszontagságainak tette ki. A templombelső egykori állapota és ezen alkotások értékei ma már csak Csaba László hagyatékában megtalálható korabeli felvételek alapján ismerhetők meg. Az előadó a konferencia idejére ezekből a képekből alkalmi tablót állított össze.

Szűcs Endre – Tóth Péter építészek: Verőce, a Kárpát-medence ökumenikus temploma. A festői Lóci völgyben Bethlen Farkas – az ősi Bethlen család kései leszármazottja – polgármester megvett egy dombot. Barátja, Szabó András javaslatára és ösztönzésére a Trianoni békediktátum 90. évfordulójára, 2012. június 4-ére ide építették a templomot. Ihletői az Árpádkori templomok és tornyos kemencék voltak. Tóth Péter, Szűcs Endre tanítványa, mint szerzőtárs elmondta, hogy házasságkötése alkalmával Osztie Zoltán atya kiemelte: a szeretet önként vállalt elköteleződés. A házassághoz hasonló kapcsolat a mester-tanítvány viszony. Vándoriskolásként került a műterembe, és ott is maradt. Azóta együtt dolgoznak. Ez a munkájuk is közös tervezés. Az első vázlatok meghatározók. Az alaprajz búzaszem formájú. Az ellipszis két fókusza determinálja a templom két fontos pontját, a torony alját és az oltár helyét. A térmetszet megrajzolására a reneszánsz 4/5-ös ívszerkesztést alkalmazták, amely a firenzei dóm kupolájánál is szerepel. A deszka mintasablonra rakták a boltozatot. A torony három ablaknyílását úgy határozták meg, hogy június 4-én du. fél öt órakor a napsugár az oltárra vetődjék. A templomtér ablaksorát magasra helyezték. A tető kettős: falazott és ácsszerkezetű. A fedés anyaga természetes pala. A Mária a gyermekkel kerámiaképet Petrás Mária csángó képzőművésznő készítette. A mennyezetre 64 csillagot illesztettek, a 64 vármegyét jelképezik, Szűcs Apor munkája. A szentély kerek üvegablakát rakamazi és nagyszentmiklósi honfoglalás-kori leletek égbeemelési jelenetei (Emese álma a turullal) ihlették. Alkotója Borbás Dorka üvegművész. A katolikus és református egyház tiltakozott a felszentelés ellen: Távolítsák el a turulmadarat és Szűz Máriát! Nem történt meg. A templom áll és rengeteg látogatója van az egész Kárpát-medencéből.

Ebédszünet következett. Az ebéd elfogyasztása után kedvező alkalom kínálkozott a Fugában látható kiállítások megtekintésére. A terem falán 20 éves a Soproni Művészeti Intézet 5 sorban 80 db 20x20 cm-es kis képét láthattuk. Az alagsori teremben a Csekonics építészeti hagyatékot nézhettük meg Torontál és Temes vármegyék területén, települések, majorok, kastélyok, templomok, vasútállomások bontásban az emlékek megmentésére. A konferencián mintegy 130 fő vett részt. Mellettem ült pl. Kulcsár Attila nyugdíjas építész Nyíregyházáról. De a közönség soraiban számosan nem építész is megjelent. Csanády Pál, a Metszet folyóirat főszerkesztője a legfrissebb lap példányait hozta a konferenciára – benne egy John Pawson-templommal. Ezen kívül a korábbi konferencia összefoglalóját kapták kézhez a jelenlévők.

Németh Szilvia történész Pozsony evangélikus temető síremlékeiről tartott vetítettképes felolvasást. - Jakab Csaba DLA Erdélyből áttelepült építész a Máréfalvai temető ravatalozója tervezését ismertette, mint a velencei biennálé magyar kiállításának egyik kurátora. Bevezetőjében Oswald Spengler főművére, A nyugat alkonyára, a kultúrák halálára hivatkozott. A helyszín közeli Gordontetőn 2011. december 15-én lelkes székely emberek felállították a Pléhkrisztusnak nevezett, 22 m magas, acélszerkezetű kilátótornyot. Makovecz Imrének a domboldal alján csak egy kis kápolna megalkotásának lehetősége jutott. Az előadónak feltett szándéka volt, hogy az újszülötteknek keresztelőkápolnákat és nem halottaknak ravatalozókat fog építeni. Elhatározását nem tudta megtartani. A kivitelezésnél az elképzelt kalákamunka helyett egy faházépítő vállalkozót bíztak meg az építéssel. A plébános áttervezte a lépcsőt, így sajnos, életveszélyessé vált. A fiatalok nevelése mellett mi magunknak kell megváltoznunk, hogy a világ is megváltozzék. A máréfalvai tájház udvarán fiataloknak szervezett nyári táborokra nagy számban a tengerentúlról is érkeznek résztvevők, lelkesen faragnak, táncolnak. Az ép-ít-és szent szolgálat – fogalmazta meg a maga számára az előadó.

Jankovics Tibor DLA építész Badacsonytomaj-Badacsony Szent István király kápolna építését mutatta be. A kápolna tervezésében építész munkatársa Kurucz Szabolcs volt. A kiindulás Udvardy Erzsébet több évtizedig itt élt, Kossuth-díjas festőművésznő nagyméretű, mandula alakú, aranyozott oltárképe, aki ezt egy kápolna javára ajánlotta fel. A művésznő 2013-ban elhunyt. A kép címe: Szent István Máriának felajánlja a Szent koronát, méretei: 1,7x2,4 m. Az építés helyszíne a badacsonytomaji Felső-Kolónia területe, ahol egykor a kőbánya munkásainak lakóházai álltak. A tervezett épület kisméretű, 4,5x9,5 m, egyhajós. Boltozott belső terét az erőtanilag optimális fordított láncgörbe szerint szerkesztették. A fa mintaívet közeli ácsmunkások készítették. A 25 cm vastag téglaboltozatok külső felületét vakolták, majd bitumenes szigetelést és felületszivárgót kapott. Erre került a külső bazaltkő-réteg, amely a szőlőhegyi, szárazon rakott támfalak karakterét idézi, s amely az elbontott bányászházak kőanyagából készült. Az épület nagy odaadással készült, még a kőműveseket is megkérték, hogy az építkezésen ne káromkodjanak.

A kápolna tömegéből szervesen nő ki a harangot is magába foglaló toronytest. A torony csúcsát Kínából importált egy darab hatalmas bazalt tömbbel zárták. A torony kereszt alakú ablaka a harangszónak is utat enged. A kápolna északi tájolású főhomlokzatán 4 m magas, keskeny bejárati üvegfal biztosítja az oltárkép és a hajó megfelelő megvilágítását, de az oltárra három ferde oldalablakról is jut fény. A fehérre meszelt belső tér padlóját 4 cm vastag, nagyméretű bazalt lapokkal burkolták. Ebből emelkedik ki az egy bazalttömbből álló oltár. A padozat oltár előtti részébe István király 1002-ben kibocsátott Pannonhalmi Alapítólevelén szereplő királyi monogramot homokfúvással 2 mm mélyen bemarták. Minden év augusztus 20-án a delelő nap sugara egy a szentély fölött létesített nyíláson át pontosan a betűjelre vetődik. A fal mellett a natúr tölgyből készült padok és papi székek, valamint az oltárkép hordozójaként funkcionáló, nagyméretű szekrény a parasztbútorok egyszerűségét idézik. A szekrény hátsó oldalról sekrestyeként szolgál. Itt tárolják a Csete Ildikó textilművész által készített papi stólát, kehelytakarót és oltárterítőket, melyeket a látogatók az üvegajtón át a miséken kívül is megtekinthetnek. Az oltáron egyedi tervezésű kovácsoltvas kereszt, mellette két kovácsoltvas gyertyatartó áll. A környezetbe illeszkedő kis kápolnát Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek 2014. augusztus 23-án szentelte fel. A helyi lakosság megszerette, és sajátjának tekinti.

Hadik András művészettörténész A magyarországi templomépítészet a két világháború között címmel tartott előadást a szegedi dómtól (Foerk Ernő) neobarokk és modern példákon át Molnár Farkas Szentföld templomáig. – Gúthy Mariann építész a Magyarországi zsinagógák történetét foglalta össze. Előzményként Salamon első, második és harmadik templomát elemezte. Aztán a középkori, klasszicista és újabb kori neológ, illetve orthodox zsinagógákat mutatta be a szépen helyreállított Dohány utcai és Rumbach Sebestyén utcai zsinagógákig. – Rainer Péter építész-belsőépítész három művészeti táborban készített alkotását reprezentálta. Gyergyószárhegyen 2013-ban 280 cm hosszú, 50 cm átmérőjű fatörzsből kettős keresztet faragott, amelyet az Önkormányzat aulájában állítottak fel. 2014-ben Olaszliszkán háromhajós kápolnát szerelt össze három, használaton kívüli hajótestből, a kettős keresztet három faevezőből alkotta meg. A Budapest Hegyvidéki művésztelepen három tölgyfatuskóból a Háromkirályokat állította ki. – A felszólalók között Virágh László, az énekes-zenész Gyökössy Endre református lelkészre hivatkozott. A lelki vezető az emberek vonzalmára négy kifejezést használt: (1) sexus, szeretlek, mert enyém vagy, (2) eros, szeretlek, mert ilyen vagy, (3) filia, szeretlek, mert társam vagy, (4) agape, szeretlek, mert szeretlek. Felismertem benned az égi fényt. – A Schola Gregoriana Budapestiensis kórus a 86 éves Béres György atya vezetésével szolgáltatta a befejező énekeket: Communiót, Alleluját és Mária antifónát.

Címkék: Csaba László, fuga, Jankovics Tibor, Jelenits, szakrális