Tervező: Delugan Meissl Associated Architects
Építés éve: 2012

A lágyan ívelő fehér Passionspilehaus-t az ötvenes években építették keresztény színháznak, azonban 1998 óta ez is otthont ad a zenekaroknak a nyári tiroli fesztivál alakalmából. Az építés során ezen épület volt a kindulási pont: az új épület a téli koncerteknek ad helyszínt.

A szögletes kagyló egy monolitikus hangjegyként szinte kiszakad a tájból.

" Az épület formája és elhelyezkedése egyaránt kapcsolódik a lenyűgöző tájhoz, és a hátsó sziklaalakzatokhoz, és dinamikusan próbál kapcsolódni a szomszédos történelmi részlethez" - mondják az építészek. A lépcsőház a hegybe süllyedve vezeti a látogatót a hófehér, tiszta előtérbe, majd onnan a fával burkolt koncertterembe. A hallból a terembe való átváltozást különböző térbeli és hangulati elemekkel oldották meg: a dinamizmus, a változtathatóság, az aszimmetrikus utak hatására a látogatóban kialakul a maximális koncentráció, a nyugalom és a tisztaság érzése. Az üvegezett térből gyönyörű kilátás nyílik a környező rétekre és az első emeleti galériára.

Megközelítés

A geometriától eltekintve a színek is a régi és az új dualitásáról szólnak. Amíg a Passionspilhaus fehér tömege kitűnik a nyári fesztivál idején, addig az új fekete épület télen vonzza a tekinteteket. A koncertterem egy tektonikus rétegződéshez hasonlítható. A hasadékok és vágások mutatják az utat az épület belsejébe. Éjjel a karakteres homlokzat nyílásain keresztül bepillanthatunk a sugárzó előcsarnokba.

A dizájnt két alapparaméter határozza meg elsősorban: a külső és belső természeti tér összefüggései, valamint a térbeli megoldása egy funkcionális, nemzetközileg elismert koncertteremnek. Az áramló vizuális és funkcionális térbeli referenciák határozzák meg az architektúrát. A területek változatos használata és a szigorú geometria mutatják a kreatív elkötelezettséget a nyugalom, a dinamizmus és a koncentráció irányában.

Funkciók

A bejárat közelében található a ruhatár és a recepció. Az előtér – az aszimmetrikus építésnek köszönhetően – lehetővé teszi a változatos kilátást a szomszédos Passionspielhausra. A lépcsőház az ellenkező irányba futva az emeleti galériára visz, ahonnan a nyugati üveghomlokzaton keresztül impozáns a kapcsolat a külső és belső tér között. E szint ad otthont a másodlagos funkcióknak. Az elhelyezkedés, a ritmus és a funkciók viszonya az építészeti dramaturgia szerves részét képezik: kommunikációs terek, visszahúzódó és bővülő terek sokasága, és változatos belmagasságokkal fejezik ki az épület tektonikus geometriáját. Következetes és hatékony módon a koncert megközelítése egy szelíd hullámnak felelnek meg. A megfelelő szinteken két bejárata is van a koncertteremnek.

Anyagok

Ahogy a szobák kialakítása, úgy az anyagok fogalma is a szenzoros érzékelés szerint lettek definiálva. A különböző geometriák, a felületek textúrája és tapintása növelik az funkcionális terek élményét és egyben megkönnyítik a tájékozódást. A megcsillanó téli naplemente beragyogja az előteret, és még kifejezőbbé teszi a látogató számára. A metaforát követve ez egy ékszer, ellenben a koncertteremben vált az anyaghasználat: a fa felületek és a visszafogott színek egy meleg kompozíciót alkotnak, ezáltal megteremik azt az állapotot, amikor a hallgató teljesen átélheti a zenét; legyen az egy klasszikus koncert vagy fesztiválzene.



GG



Fotó: Brigida González.

Forrás: www.dezeen.com