A költözést nem elsősorban a munkahely határozza meg – legalábbis Svájcban nem

A svájci lakosság 10%-a költözött 2021-ben, a világjárvány közepette. A svájciak jellemzően a közvetlen közelbe költöznek: az átlagos távolság 13 km, mivel megpróbálják csökkenteni a távolságot a legfontosabb társas kapcsolatoktól, amikor költöznek. Főleg a 20-40 éves korosztály mobil, és amint elhatározzák, hogy költöznek, az a döntő, hogy van-e gyermekük vagy sem: több helyért a gyerekes családok hajlandóak a központi elhelyezkedést feláldozni. A munkahelyváltás csak a legfiatalabbaknál ok a költözésre, és akkor is kisebb jelentőségű. Ennek egyik oka, hogy Svájc decentralizált szerkezete és alacsony munkanélküliségi rátája miatt a legtöbb munkavállaló otthona közelében tud állást találni. A másik ok, hogy a fejlett közlekedési infrastruktúra és a kis terület lehetővé teszi a messzebbre ingázást.

A távmunka velünk marad

A Covid előtt a svájci munkavállalók negyede dolgozott otthonról vagy távolról legalább alkalmanként (2019-ben kb. 25%). A járvány alatt az otthoni irodai munka szabályozásának különböző kiigazításaival az otthonról dolgozó munkavállalók aránya 35% és 50% között mozgott 2020-ban és 2021-ben. Mivel várható, hogy a távmunka technikai lehetőségei és társadalmi elfogadottsága tovább fog nőni a jövőben, növelni kell majd mind a távmunkában dolgozók arányát, mind az irodán kívül ledolgozott órákat. A tanulmány reálisnak tartja, hogy a következő tíz évben a munkavállalók mintegy 40%-a fog rendszeresen távmunkát végezni. Ez az arány megfelel az összes olyan svájci munkavállalónak aki legalább alkalmanként távmunkában tudna dolgozni a Bázeli Egyetem becslése szerint. Emellett a cégek felmérései szerint Svájcban a munkavállalók többsége általában a hibrid vagy vegyes munkarendet részesíti előnyben, ahol a munkaidő legalább fele távmunka. 

A távmunka alakítja Svájc lakáspiacát és területi szerkezetét

A tanulmány első következtetése, hogy a távmunka velünk marad: mind a távmunkában dolgozók aránya, mind a hagyományos irodákon kívül eltöltött munkaórák száma nőni fog a következő években. Arra azonban nem számít, hogy ez alapjaiban változtatja meg a háztartások lakóhelyükkel kapcsolatos döntéseit. Egyrészt azért mert a távmunka lehetősége önmagában nem vezet nagyobb számú költözéshez. A munkahelyen kívül más tényezők, különösen a társas kapcsolatok továbbra is meghatározóak lesznek. Svájc decentralizált szerkezete és a jól kiépített közlekedési infrastruktúra miatt a legtöbb háztartás már most is nem elsősorban a munkahelye alapján választ lakóhelyet. Sőt, a szerzők úgy vélik, hogy bizonyos életszakaszok alapvető preferenciái stabilak maradnak. Viszont a mobilabb háztartástípusok, a fiatal és középkorú egyedülállóak vagy párok és a kisgyermekes családok profitálnak leginkább a távmunkából adódó rugalmasságból.

Ha a munkavégzés helye kevésbé fontos, a háztartások jobban személyre szabhatják a lakóhelyüket. Ha a több home office miatt Svájcban nő a lakó- és külterület, illetve lakás iránti igény, ez nagyobb valószínűséggel teljesül a sokkal megfizethetőbb agglomerációban. A decentralizációt és szuburbanizációt (a városszéli területek és a városkörnyék népességgyarapodása) tehát várhatóan tovább fogja erősíteni a távmunka elterjedése Svájcban. Ez kihívást jelent a közösségek, a városfejlesztők és a döntéshozók számára, hogy szembeszálljanak a nem kívánt és szabálytalan városterjeszkedéssel. Egy másik tendencia, hogy a távmunka miatti rugalmasság növeli a közepes és kis városközpontok jelentőségét. Hiszen a több home office nemcsak a lakáson belüli helyigényt növeli, hanem a lakókörnyezet iránti elvárásokat is: fontosabbak lesznek a vonzó kültéri terek, a lakáshoz közeli szolgáltatások. 

A tanulmány végkövetkeztetése, hogy a távmunka nem elsősorban azt változtatja meg, hogy hol élünk, hanem azt, hogy hogy élünk. A svájci lakáspiacon rövid távon nem várhatóak sokkok. Viszont közép- és hosszú távon a távmunka átalakítja majd Svájc területi szerkezetét és ez nem egészen új, de mindenképp hangsúlyosabb lehetőségek és kihívások elé állítja majd a városfejlesztőket és az ingatlanpiaci szereplőket. 

Eredeti cikk: Stefanie Siegrist, KOF, az Euroconstruct svájci tagintézete
Magyar verzió: Buildecon, az Euroconstruct magyar tagintézete