A teljes egészében fa építőanyagot használó projekt célja a karbonlábnyom csökkentésén túl a hosszú távon fenntartható város kialakítása, mely a „15 perces város” elvét veszi alapul. A 2024-ben kezdődött projekt első épületét idén év végén adhatják át. A téma kapcsán Håkan Hyllengren, a Sickla projekt üzletfejlesztési vezetője válaszolt Beatrice Bran kérdéseire. A projekt megtekinthető lesz a NatGeo új „Európa mérnöki csodái” sorozatában, mely szeptember 18-án debütál.

Miért éppen egy fából épült város? Milyen konkrét problémakörökre reagál a fejlesztés?

Ha egész Európát nézzük, akkor a folyamatos urbanizáció hatására 2050-re az európaiak csaknem 85%-a városokban fog élni. Ez a városok növekedését jelenti és új területek építését. A Wood City tervezésénél az egyik fő kérdés az volt, hogy miképpen tudjuk hosszú távon fenntartható módon építeni és kezelni a városainkat, főként egy olyan ágazatban, mint az ingatlanszektor, ahol az építésből következő termelés a világ szén-dioxid-kibocsátásának majdnem 40%-áért felel.

A Wood City-t egyfajta mintaprojektnek tekintjük, mely bemutatja, hogyan tudjuk megváltoztatni ezt a számot, és tudatosabban építeni, ami hosszabb távon élhető épületeket, városokat eredményez.

Miként tud a városi természet kapcsolódni a Wood City projekthez, hogy valóban használható zöldfelületek szülessenek, és ne csupán mutatós díszként legyen jelen a növényzet?

Hosszú távon értéket képviselő fejlesztési koncepcióban gondolkodunk, és van egy rendszerünk arra, hogy hogyan mérjük és helyezzük el a különböző zöldfelületeket, parkokat és az aktív kikapcsolódást szolgáló tereket annak érdekében, hogy a legmegfelelőbben működő városrészt tudjuk építeni. Ebben fontos szerepet kapnak a zöldfelületek, egyrészt növelik a biodiverzitást, hozzájárulnak az aktív esővízkezeléshez, másrészt szociális, társadalmi céljuk is van: aktív közösségi és rekreációs pontot jelentenek azoknak, akik itt élnek vagy dolgoznak.

Milyen közvetlen előnyöket jelent a Stockholm Wood City az itt lakóknak és a városnak az egészség, a kényelem és a közösségi élet és az üzemeltetés szempontjából?

A különböző funkciójú épületek, zöldfelületek egy meghatározott rendszer szerint kerülnek kialakításra, hogy a teljes városrész működését figyelembe véve a legmegfelelőbb helyen legyenek.
Sokat dolgozunk a 15 perces város elve szerint, melyet mi sokszor 5 perces városként is használunk.
Azaz mindennek, amire az itt élőknek szüksége van, elérhetőnek kell lennie 5 percen belül sétával vagy kerékpárral. A város tervezésénél ezeket az elveket is figyelembe vettük, hogy csökkentsük az ingázás szükségét és a lakhatás, munkahely, kulturális és kereskedelmi funkciók, valamint a kikapcsolódás is elérhető legyen az említett koncepció szerint.

Honnan származik a fa, és hogyan sikerül kezelni a biodiverzitási kockázatokat?

A Stockholm Wood City projekthez minden fát Svédországból szerzünk be.  Ebben az országban nagyon hosszú ideje használják az erdőt, és több mint 100 éve vannak szabályozások, amelyek megakadályozzák a túlzott fakitermelést és előírják az újratelepítést.
A 100 évvel ezelőtt bevezetett szabályozás, amely biztosította, hogy elegendő fa legyen a jövő nemzedékeinek, ma már egy kissé változott, mivel már elegendő faanyag van az erdeinkben. A fókusz most azon van, hogyan tudunk fát termelni, miközben megőrizzük a biodiverz állapotot, azaz az ökoszisztémák egyensúlyát. Emiatt különböző elvek szerint végezzük a szükséges termelést, például kisebb vágásokat végzünk, és így tovább, szoros kapcsolatban állva az erdőgazdálkodás szakembereivel.

Ha egy közép- vagy kelet-európai város szeretné megvalósítani ezt a városmodellt, milyen nehézségek merülhetnek fel, és miként lehetséges ezek kezelése?

Svédországban természetes a fával történő építés, mivel az északi országokban megfelelő mennyiségben rendelkezésre áll ez az anyag. Emiatt a Wood City projekt esetében számunkra is adott volt a karbonlábnyom csökkentésére kitűzött tervezési célok eléréséhez, hogy fából építkezzünk.

Az adott ország szabályozása is erősen befolyásoló lehet, gondolva itt az anyagkezelésre, vagy akár a tűzvédelmi előírásokra. De úgy gondolom, hogy sokkal fontosabb az az elv és cél, ami egy hosszútávon fenntartható és élhető város megalkotásáról szól. Ehhez hozzátartozik a Wood City projektjében is megjelenő vegyes város létrehozása a funkciók tekintetében.

Milyen érzés volt a National Geographic-kal dolgozni és tudni, hogy ez a projekt szerepel az új dokumentumfilmjükben?

Nagyon büszkék vagyunk, hogy megmutathatjuk, mit csinálunk a Stockholm Wood City-ben, és nagyszerű a fenntarthatóságon lévő fókusz. Növelnünk kell az új módszerek megtalálásának sebességét a városaink és épületeink építésénél. Az, hogy bemutatásra kerül ez a széleskörű nemzetközi együttműködés és hogy mivel foglalkozunk, úgy gondolom, segíti, hogy gyorsabban tudjuk előmozdítani az innovációkat ebben a témában.

Kazi Zsolt