Múltidéző
1733-ban a vidék birtokosa, Esterházy József alapította a kamalduli remeteséget. Az 1711-es szatmári békét követően a Rákóczihoz hű dunántúli nemesi családok adományaiból épült a némaságot fogadó kamalduli szerzetesrend otthona. Az épületegyüttes megtervezésével Esterházy József a neves osztrák barokk építészt, Franz Anton Pilgramot (1699-1761) bízta meg. Az Oroszlányban, tavakkal tarkított, békét árasztó helyszínen álló remeteség épületei körülölelik a templomot, melynek alapkövét - egy hallgatást jelképező hal kíséretében - 1753-ban rakták le.
Pilgram koncepciója nem valósulhatott meg maradéktalanul: az 1770-ben befejeződött építkezés során az eredetileg tervezett húsz remetelakból csak tizenhét készült el. A házak magyar arisztokrata családok adományaiból épültek, donációjukat a főhomlokzaton elhelyezett címerek jelzik. Az 1860-as évektől funkcióváltás történt, s az Esterházy család grófi ágának vadászkastélya működött itt tovább.
Helyreállítás
A projekt keretében megvalósult a 2300 négyzetméter szintterületű konventépület (más néven foresteria) teljes szerkezeti és külső helyreállítása (közműellátás, fedéscsere, nyílászárók, burkolatok, teljes padlószerkezet cseréje). Elkészült a pince, a földszint, az emelet, valamint a drogpadlás teljes belső műemléki rekonstrukciója, az egykori refektórium freskóinak restaurálása, megújult továbbá a belső díszudvar, s ezen belül a díszkút négy szentet ábrázoló szoborcsoport másolatával.
Az átadással egy időben megrendezett kiállításon megismerkedhetünk a remeteség XVIII. századi históriájával, a szerzetesek fegyelmezett életmódjával, s közelebbi kapcsolatba kerülhetünk II. Rákóczi Ferenc és a kamalduliak barátságának történetével. A műemlékegyüttes teljes felújítása a Nemzeti Kastélyprogram keretében folytatódik tovább, s a tervek szerint 2015 tavaszán fejeződik be, amikortól kezdve látogatható lesz a műemlékegyüttes egész területe.
Forrás: Mór település honlapja, műemlékem.hu, Forster Központ, Wikipédia