„Egy olyan közösségben nőttem fel, ahol nem volt óvoda, de ahol közösség volt a családod. Mindenki gondoskodott rólad, és az egész falu volt a játszótered. A napjaim az élelem és a víz biztosításával teltek, de azzal is, hogy egyszerűen együtt voltunk, beszélgettünk, házat építettünk. Emlékszem arra a szobára, ahol a nagymamám ült és mesélt egy kis fénynél, miközben mi szorosan egymáshoz bújtunk, és a hangja a szobában bezárt minket, és felszólított, hogy jöjjünk közelebb, és alkossunk egy biztonságos helyet. Ez volt az első kapcsolatom az építészettel” – vallott gyökereiről Francis Kéré.
Kéré volt a falu vezetőjének legidősebb fia, közösségében az első, aki iskolába járt, de mivel Gando városának nem volt iskolája, így hétévesen elhagyta a családját. Tenkodogóban lévő kisgyermekkori osztályterme betontömbökből épült, és nem volt szellőzés és fény sem. Néha több mint száz osztálytársával az órákat a szélsőséges éghajlat csapdájában töltve megesküdött, hogy egy nap jobbá teszi az iskolákat.
1985-ben ismét továbblépett a gyökereitől, ezúttal jóval távolabb otthonától, asztalos szakmunkás ösztöndíjjal Berlinbe utazott, épületasztalosnak tanult nappal, este pedig középiskolai órákra járt. 1995-ben ösztöndíjat kapott a Technische Universität Berlin-re, majd 2004-ben szerzett felsőfokú építész diplomát.
Bár messze élt Burkina Fasótól, Kéré gondolatai soha nem távolodtak el szülőföldjétől. Felismerte kiváltsága felelősségét, és 1998-ban létrehozta a „Schulbausteine für Gando e.V.” alapítványt, amelynek fordítása „iskola építőkövei Gando számára”, majd később Kéré Foundation e.V.-re keresztelték el, hogy adományokat gyűjtsön és támogassa a gyermekek kényelmes osztályteremhez való jogát. Első épületét, a Gando Általános Iskolát (2001, Gando, Burkina Faso), Gando népe építtette saját gyermekeik számára. A helyiek felajánlották munkájukat és erőforrásaikat a koncepciótól a befejezésig, és az iskola szinte minden részletét saját kézzel valósították meg, az építész őshonos anyagok leleményes formai alkalmazása és modern mérnöki irányítása mellett.
A Gando Általános Iskola sikerét 2004-ben Aga Khan Építészeti Díjjal jutalmazták, és ez katalizátora volt Kéré építészeti praxisának 2005-ben Berlinben, Németországban való megalapításának. Hamarosan további oktatási és egészségügyi intézmények követték létre Burkina Fasóban, Kenyában, Mozambikban és Ugandában. Kéré Afrikában épített alkotásai exponenciális eredményeket hoztak, nemcsak a gyermekek oktatása és a betegek gyógykezelése, hanem a felnőttek számára munkalehetőségek és tartós szakmai ismeretek meghonosítása révén, teljes közösségek jövőjének szolgálatában és stabilizálásában.
Munkája túlterjedt az afrikai országok iskolaépületein, ideértve az ideiglenes és állandó építményeket Dániában, Németországban, Olaszországban, Svájcban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Ezenkívül két történelmi jelentőségű parlament épülettel is büszkélkedhet, melyek, a Burkina Faso Nemzetgyűlés (Ouagadougou, Burkina Faso) és a Benini Nemzetgyűlés (Porto-Novo, Benini Köztársaság).
Díjai közé tartozik a Cité de l’Architecture et du Patrimoine Global Award for Sustainable Architecture (2009), BSI Swiss Architectural Award (2010); a Global Holcim Awards Gold (2012, Zürich, Svájc), a Schelling Architecture Award (2014); Arnold W Brunner építészeti emlékdíj az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémia (2017); és a Thomas Jefferson Alapítvány építészeti érme (2021).
Francis Kéré vendégprofesszor volt a Harvard Egyetem Graduate School of Design-ban (Massachusetts, Egyesült Államok), a Yale School of Architecture-ben (Connecticut, Egyesült Államok), és a Technische Universität München Építészeti tervezés professzora. (München, Németország) 2017 óta. A Kanadai Királyi Építészeti Intézet (2018) és az American Institute of Architects (2012) tiszteletbeli tagja, valamint a Royal Institute of British Architects (2009) okleveles tagja. Kéré Burkina Faso és Németország kettős állampolgára.
Kéré hitvallása a közösség szolgálatába állított építészet, filozófiája, hogy építészeti minőség szempontjából mindenki megérdemli a luxust. Célja, hogy az épületei inspirálják, boldoggá tegyék a felhasználót.
Forrás: Pritzker Prize