Középiskolába a Fasori Evangélikus Gimnáziumba járt. Ám 1950. decemberében, Sztálin generalisszimusz születésnapján nem állt föl és nem tapsolt, ezért kicsapták az iskolából. Így került a Szentendrei Ferences Gimnáziumba, és 1951-ben ott érettségizett. A Budapesti Műszaki Egyetemen tanult tovább, és 1957-ben kapta meg építészmérnöki diplomáját. Diplomaterve egy fedett uszoda volt, amit dicsérettel védett meg. Már az egyetemi évek alatt is dolgozott, demonstrátor volt a Tartószerkezeti Tanszéken. Kazincbarcikán folytatott féléves kivitelezési gyakorlat után 1957-ben a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatnál (BUVÁTI) kezdte meg építészi pályafutását. Itt 31 éven át, haláláig dolgozott. Fokozatosan járta végig a szolgálat lépcsőfokait: szakosztályvezető, majd osztályvezető lett. A vállalat 3. számú irodáját 1976-tól, kilenc éven át irányította. Három éven keresztül főmunkatárs volt. 

Terveiben mindig az egyéni megoldásokat kereste. Munkái közül négyet emelünk ki. Elsőként a kispanelos óvoda-bölcsődék különböző méretű tervcsaládját. Ezek a gyermekintézmények élénk színeikkel, tagolt tömegeikkel a fővárosi lakótelepek új, értékes elemeivé váltak, kiegészülve a felesége, Kökény Ágnes által tervezett iskolákkal. Kökény Ágnes 1971-től Ágoston Miklós házastársa volt. Ő ösztönözte a megemlékezést és kért fel engem is az ismertető megírására.

A Zuglói, a Füredi úti, az Újpalotai, a Tétényi úti, a Leányka úti és a Gazdagréti lakótelepeken létesültek ezek a kék, barna, piros és narancssárga épületek. A barna házakat CSOKI-OVI-nak becézték. A 100/60 és 200/100 férőhelyes óvoda-bölcsődék a panelos technológiájú épületek kiváló példái.

Ágoston Miklós másik fontos épülete a Soroksár (tulajdonképpen a főváros XXIII. kerülete) központjában megépült szakosított rendelőintézet – most Dr. Nádor Ödön Egészségügyi Intézmény névre hallgat –, amely centrális tömegével képez városképileg kiemelkedő megjelenést. A közepére helyezett négy, kétkarú lépcsőt három szinten körfolyosó veszi körül. Erről a folyosóról nyílnak a rendelők. A tömegforma külső látványát az emeletmagas, vasbeton bordák alkotják, amelyek szintenként konzolosan kiugranak. Ez az építészeti alakzat és dekoratív homlokzatképzés Ágoston életművének legegyedibb alkotása. A rendelő közelében, a Hősök terén az Anya gyermekeivel című, hangulatos kőszobor áll.

A harmadik, említésre méltó munkája „Többcélú acélváz” nevű szabadalma, amely szerkezeti kísérleteinek kimagasló példája: kis elemekből összekapcsolható, teherhordó, esernyő rendszerű szerkezet. Leszerelhető, és újra felhasználható. A Józsefvárosban egy ABC áruházat, az Árpád híd pesti hídfőjénél pedig egy autóbusz-pályaudvar perontetőit készítették ezzel a szerkezettel, továbbá a Vadász utcai nyomda belső udvarában tetőcserét végeztek vele.

Magántervezői tevékenységéből a Tihany-sajkodi nyaralót lehet megemlíteni, amely a jellegzetes, központi kandallókéményre ültetett, sátorjellegű nádtetővel fedett épület.

Ágoston Miklós rövid, 31 szakmagyakorlói esztendőt magában foglaló életútja során számos épületet tervezett, amelyek közül a bemutatottak a magyar építészetet gyarapító alkotások. Fiatal kollégái körében végzett munkája nyújtott számára utolsó éveit megvidámító, derűs környezetet. Ybl-díjra háromszor is felterjesztették, de – keresztény hitének megvallása miatt – soha sem kapta meg.

Feleségének, Kökény Ágnesnek köszönet, hogy Ágoston halálának 35. évfordulója alkalmából férje építészi munkásságáról megemlékezhettünk.

Képek:

• Ágoston Miklós portréja
• Újpalota, piros óvoda
• Soroksári rendelőintézet, madártávlat
• Orvosi rendelő a Soroksári Dunaág felől, a katolikus templommal
• Orvosi rendelő „Anya gyermekeivel” című szoborral
• Orvosi rendelő belső lépcső
• Többcélú acélváz ernyőszerkezet, Józsefvárosi ABC
• Tihany-Sajkodi nyaraló