Komoly vitákhoz és feszültségekhez vezet az afrikai országokban a világörökségi cím: az UNESCO ugyanis a helyiek szerint egy olyan hagyományt konzervál, amely lehetetlenné teszi, hogy változtassanak életkörülményeiken.

Mali nyugat-afrikai állam, a térség második legnagyobb országa. 1960-ig Franciaország gyarmata volt, akkor Francia-Szudánnak hívták. A mai nevét az egykori Mali Birodalomról kapta.
1988 óta az óváros a világörökség része. A Niger egyik mellékfolyójának, a Baninak partján található. A IX. században alapították, a transz-szaharai kereskedő-útvonalak fontos állomása volt. Sajátos stílusú épületei - mivel kő nincs a közelben - a napon szárított agyagtéglából készültek.
Djenne híressége az agyagból épített nagymecset, melynek hossza 150 méter, magassága 18 méter.

A falaiból fagerendák nyúlnak ki. Ezek azonban nem díszítő elemek, hanem nagyon is hasznos feladatot látnak el: állványzat szerepét töltik be. Bár az agyag nagyon jó építőanyag, az esőt és a nedvességet nem igazán szereti, ezért állandóan javításra szorulnak az épületek. Ezeken a kiálló gerendákon másznak fel mesteremberek, és végzik el a szükséges igazításokat.

A város utcái középkori hangulatot idéznek. Még mindig az út közepén folyik a szennyvíz. A mecset előtti főtéren hétfőnként zajos és színes piaci kavalkáddal találkozik az arra járó. A nők kedvesek, mosolygósak, tarka ruhákban járnak. Sokan hátukon egy batyuban viszik a kisbabájukat.

Djennéi sirámok a nagymecset árnyékában