A biztonság alagutak működtetése esetén kiemelt jelentőségű, és néha speciális megoldásokat igényel. Erre jó példa a Rastatt-alagút, amely az Északi-tenger partján fekvő Rotterdam és a Földközi-tenger parti Genua közötti európai vasúti teherszállítás fontos szakasza lesz. Az ezen a szakaszon található, közel 16 méter hosszú, egymástól 500 méteres távolságban lévő menekülő átjárók a biztonságos működésben létfontosságú szerepet töltenek be. A rastatt-i alagútszakaszon vészhelyzetben az emberek ezeken az átjárókon keresztül juthatnak át a másik alagútfolyosóba, ezen kívül füstszivárgás ellen tömített zsilipkamráik is vannak. A speciális munka elvégzéséhez a MEVA szakemberei szétnyitható zsalukocsit terveztek, a gépészeti aknához pedig egyedi fa elemeket alkalmaztak.

Speciális keresztmetszetek zsaluzása

A nyolc átjáró egy cső és egy négyszög forma keveréke. A bejáratot képező, majdnem négyszög alakú csatlakozó blokk a vasúti folyosóból az átjáróba vezet, majd egy nagyobb, ugyancsak négyszögletű boltíves középső blokkban folytatódik. Az átjáró közepét 9,85 - 10 m hosszú ovális, 7 m belső átmérőjű boltozat uralja. Ezek a nyílások az összekötő alagút keresztmetszeténél kisebbek, ezért olyan speciális megoldásra volt szükség, amellyel a zsaluzatot az átjáró közepén szétnyithatták és újra össze is tudták csukni.

A különleges alagútzsaluzó kocsit, amelyet valamennyi szakaszon használtak, a MEVA és a Rúbrica Ingeniería acélzsalu cég közösen fejlesztette ki. A szerkezet síneken guruló szállítókocsiból, a hozzá tartozó hidraulikus berendezésből, vezérlőegységből, továbbá zsaluzatból és munkaállványokból áll. Minden egyes átjáró megépítése előtt a talajt fagyasztással stabilizálták. Több tübbinget, vagyis a fő járatok belső falain lévő előregyártott betonelemeket feltörtek és a megfagyott földet talajmaró kotrógéppel lefejtették, majd lépésről lépésre vasalattal és lőttbetonnal stabilizálták a szerkezetet. Miután a keresztalagutat bányászati módszerekkel kiásták és a talajvíz ellen szigetelték, megkezdődött a betonozás.

Manőver szűk helyen

Először az alapzatot 1,75 m magasságig betonozták, majd felszerelték a síneket az alapzatra és a szállítókocsi begurult a boltozatzsalu első szegmensével. Azért, hogy az 5,75 méter széles és 5,25 méter magas konstrukciót a szűk bejáraton keresztül bejuthasson, a csuklóval összekötött íves zsaluelemeket hidraulikusan 3,65×3,29 méter nagyságúra hajtották össze, így milliméterre pontosan átfért a szűk záróblokkon. A zsalukocsi háromdimenziós mozgása megkönnyítette a pontos beállítást. További két boltozati zsaluszegmens bevitele és csatlakoztatása után a homlokoldali zsalut szerelték fel. Ezután a boltozat gerincét és oldalait a teljes 10 méter hosszúságban töltőcsonkon keresztül betonozták. A boltozat megszilárdulását követően a három szegmenst egymás után összecsukták és kitolták az átjáróból. Végül a négyszögű zsalukat betolták, majd a középső és záró blokkot egyszerre, azonos ütemben betonozták. Ezt az átjáró másik oldalán is megismételték. A beton megszilárdulása után a készre betonozott átjáróban „bent ragadt” középblokk-zsalut (3,90×4,30 m) a csupán 2,52×2,71 méteres nyíláson át kellett kitolni. Ezt is az innovatív, összehajtható szerkezettel oldották meg.

A Meva egyedi zsaluk részlegének feladata

A keskenyebb szervizjárat jelentősen különbözik a nyolc menekülő átjárótól, és középen egy fentről lefelé vezető, 3,6 méter átmérőjű aknába torkollik. Itt is több lépésben és nagy pontossággal egyedi zsalukkal kellett dolgozni. Az alapzat kialakítását követően a bejáratok, a boltozat és végül a függőleges aknához vezető átjáró készült el. A MEVA egyedi zsaluk részlegének szaktudására ezúttal is szükség volt. Fontos feladatuk volt, hogy a többször felhasználható, intelligens megoldásokat éltere hívják, hogy azok többek között tehermentesítsék az építési terület logisztikáját. A szerkezetkész állapotú kilenc átjáróban ezek után indult a belső kialakítás, az alapok és az oltóvízvezetékek fektetése.

Nézzen szét a világ minden táján Meva zsalukkal kivitelezett épületek között!

(X)