A 2026. szeptember 23-án délután megrendezett konferenciát Dr. Fejérdy Tamás levezető elnök nyitotta meg. Az örökségvédelem elismert szakembere a környéken nőtt fel, gyermekként ezzel a templomhoz kötődött, így jól emlékszik a templombelső régi, kék-vörös kifestésére. A templom a földi közösség találkozóhelye, egyben egy olyan hely, ahol az ég is megnyílik – emlékeztetett.

Csanády Gábor DLA, építész, egyetemi tanár (ÓE) Salamon templomának történetét mutatta be. A mintegy 3000 éve épült "első templomnak" a létét is vitatják egyesek, ennek ellenére érdekes összegyűjteni és rendszerezni Salamon templomáról és a Második Templomról szóló bibliai utalásokat, és ezek alapján elképzelni, milyen is lehetett: szemünk előtt egy egyiptomi, pilonokkal készült épülettömeg rajzolódik ki. 

Fejérdy Tamás DLA, Gazzola-díjas építészmérnök, okl. műemlékvédelmi szakmérnök, c. egyetemi docens (BME), c. egyetemi tanár (Pannon Egyetem, Veszprém) a templomot alkotó építészeti és kiegészítő elemeken végighaladva mutatta be, hogyan lesz egy épületből Isten háza. Kitért az oltár elhelyezkedésére és szerepére, az örökmécses jelentőségére (a templom soha sem üres), és az olyan szükséges kiegészítésekre is, mint az akadálymentesítés vagy a világítás. Sokféle átalakítás, a templomtér szűkítése, bővítése is elképzelhető, ahogy egyes rendezvények befogadása is rendjén van, amíg az alaptézis, nil nocere, azaz nem ártani, teljesül.

Nényei Pál művészettörténész felidézte, hogy pár évtizeddel ezelőtt még elmarasztalóan írtak Árkay Aladár nemzeti építészetre emlékeztető műveiről. Árkay historizáló stílusban kezdte pályáját, később Lechner stílusa figyelhető meg munkáin, majd pedig a Kós Károly, Zrumeczky Dezső és Györgyi Dénes nevével fémjelzett nemzeti szecessziót követte mint a korban aktuális építészeti stílust. Érdekes megfigyelni a templomtérben, hogy a barokkra jellemző kosárívsor felett boglyaívek sorát láthatjuk. 

Benárd Aurél DLA, építész, tanszékvezető egyetemi docens (ÓE) Árkay Aladár építészetében megfigyelhető keleti hatásokat mutatott be, amelyek egyrészt a török építészet tanulmányozásából, másrészt Lechner követéséből következik, utóbbi az indiai építészetből emelt át ornamentális elemeket. A Hild-villa bővítésén iszlám motívumokkal díszített mennyezetet tervezett, a mohácsi Városháza a granadai Alhambra Oroszlános udvarát idézi meg. A Rákócziánumon bizánci és arab hatás érzékelhető, előbbi például a szentélymozaikban, utóbbi a térformálásban érhető tetten.

Rövid kávészünetet követően Kiss Tamás építész, egyetemi tanársegéd, doktorandusz (ÓE) előadása következett: Árkay templomát vizsgálta nemzetközi példákkal összevetve. Emlékeztetett arra, hogy a liturgikus mozgalom annak felismeréséből indult, hogy a katolikus templom tere nem sugározza Krisztus jelenlétét, és távolságtartó a hívekkel szemben. Ezen segített az oltár fókuszba állítása és a szembemisézés lehetővé tétele. 

Fejérdy Péter DLA, Ybl-díjas építész, egyetemi docens (BME) a templom felújítását, a Rákóczi gimnázium teljes átépítését és a két épület közötti összeköttetés újradefiniálását mutatta be. Az apró újítások, mint a beton-üveg ablak a Mária-szoborral vagy az oldalbejáratnál nyíló mosdó egyedi részleteivel mind az építészeti megjelenést gazdagítják. 

Szilágyi András üvegművész, festőművész édesapja, Szilágyi János munkásságát mutatta be, aki a templom ma látható kifestését készítette. A korábbi kék-vörös színvilággal szemben a felújításkor az volt az elképzelés, hogy derűs, világos legyen a végeredmény, így készült az erdélyi virágos reneszánsz ihletésű, üdvtörténeti jelenetekkel kiegészített festés a pillérek oldalán és a boltíveken.

Végezetül Keller Ferenc Ybl-díjas építész, mesteroktató a szomszéd épület, a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium átépítésének történetét mutatta be felújítás előtti és építés közbeni fotókkal kísért előadásában. Az additív tömegekből létrejött épületegyüttes belső közlekedési rendje tarthatatlan volt, és az osztálytermek nagyon sötétek voltak az átépítés előtt. Az új tornaterem, amely az előtérrel egybenyitható, valamint a tetején kialakított központi udvar jól szervezi az épületet, és húsz évvel megépülése után elmondható, hogy kiállta az idő próbáját.

Fotók: Fábry Gézáné, Polinszky Tibor