Kedves kollégák, szeretnélek megismertetni Benneteket az építészet egy különleges szegmensével, a filmes díszlet építészettel. Jómagam a 80-as évek közepén ismerkedtem meg ezzel a „tudománnyal”. A filmeket gyerekkoromtól kedveltem, a super 8-as őskori technikával magam is gyártottam animációs és dokumentumfilmeket. Gondolom, ezzel nem vagyok egyedül a kollégák között. De ez a szerelem erősebb volt mint hittem, és amikor lehetőségem adódott, éltem vele. Az iskolák és egy-két hazai építőipari jellegű munkahely után a hazai filmgyártás akkori fellegvárában, a Magyar Filmgyártó Vállalatnál, rövidebben MAFILM-nél helyezkedtem el. A beosztásom építész II. lett. Itt aztán megtanultam a díszletgyártás csínját-bínját. Olyan díszlettervezőkkel dolgozhattam, mint Vayer Tamás, Romvári József vagy Banovich Tamás. Olyan rendezőket láthattam munka közben, mint Bacsó Péter, Jancsó Miklós vagy Gaál István.
Sokszor visszamentem a valós, épített házak birodalmába, de amikor lehetőségem adódott hogy újból díszletépítészettel foglalkozzam, ismét belevágtam.

2011 januárjában, a nagy hideg ellenére kezdtük el a külső díszlet építési munkáit a fóti filmgyár területén. A külső díszletek nagy része a meglévő középkori díszletek átalakításával készültek. Ezek a díszletek már több filmben szerepeltek, de kisebb nagyobb átalakítással csodálatos korabeli hangulatot lehet velük elérni. A francia díszlettervezőknek és a lelkes magyar tervező gárdának köszönhetően a filmben látható „Londinium”, azaz a londoni utcák kialakítása pompásan sikerült. Persze ez az átalakítás nem jöhetett volna létre a nem kevés szaktudással rendelkező ács, asztalos, szobrász és festő csapatok nélkül, akik évtizedek óta az építészet ezen speciális területén dolgoznak.
Az épületek faszerkezetűek, amelyeket az idő bizony erősen kikezdett, van olyan épület, amelyet két hét forgatásra terveztek, de már öt-hat éve áll és dacol az időjárással. Az ácsmestereinknek nem kis feladatot jelentett a meglévő szerkezetek megerősítése, továbbépítésre alkalmassá tétele. Bizony nem sokan gondolják, hogy egy-egy kacagtató jelenet mögött hány óra szorgos munka áll, s nemcsak az általam nagyra becsült színészek munkáját kellene ilyenkor dicsérni, hanem bizony a háttérben meghúzódó sok-sok ügyes mester munkáját is. Az elöregedett fatartókat ki kellett cserélni, a még épeket meg kellett erősíteni, s általában 6-8 m magasságban. El kellett készíteni a kitakarásokat, azaz a nem odaillő elemek láthatóságának akadályozását, ami az úgy nevezett „green boksz” technológiával készül. Amely egy elég fura speciális zöld színre festett vászon vagy deszkatábla. Ezzel a zöld háttérrel burkolt területeken, az elkészült filmes anyagon, számítógéppel utólag bármilyen képi motívum megjeleníthető. Legyen az a díszletépület folytatása, felhők, tárgyak vagy akár egy óriási szörny képe, ezzel a technikával bármi megjeleníthető. A filmezésnél ezt sokszor alkalmazzák, habár ha belegondolunk, sokszor ma még nem olcsóbb, mintha ez a rész is megépült volna, hiszen a számítógépeknek kockáról kockára kell bemontírozniuk a mozgásban lévő perspektívának megfelelő képet. Ezzel néha hónapokat „elbíbelődnek” az utómunka szakemberei. Persze van olyan, amit képtelenség lenne régi módszerekkel elkészíteni: űrbéli tájak, szörnyek, repülő-robbanó óriási bolygók, álomjelenetek és egyéb fantázia szülte megaötletek.
De térjünk vissza az egyszerű középkori ház kivitelezésére: a megerősített szerkezet burkolása általában festett fa, gipsz vagy hungarocell. Az utóbbi mellett a könnyű megmunkálhatóság szól, de sajnos a tartóssága már nem olyan jó, valamint eléggé sérülékeny is. Az Asterixnél főleg fát használtunk burkolásra. A fát mi is a fatelepről vásároljuk, és hát tudvalévő, hogy ott száz éves öreg deszkák ritkán vannak. Ezért a friss fát nekünk kell százévessé alakítanunk. Ennek a technikája roppant egyszerű, de nagyon munkaigényes, ha szép felületet szeretnénk létrehozni. Az elfogadható öreg deszkát előbb nagy nyomású mosóberendezéssel átmossuk, ezzel a puhább rostok kimosódnak a fából. Ezután égetéssel (pörzsölővel) a felületét megégetjük, amitől öreg, használt, kopott, száz éves fa benyomását nyújtja. Ezután még a kívánalmaknak megfelelően festjük, koptatjuk. Ezt a technikát érdemes a belsőépítészetben is hasznosítani a mai különleges hatások eléréséhez, csodálatos felületeket lehet így kialakítani.
Ez a típusú öregítés adja meg az épületek ízét, zamatát, amellyel elérjük, hogy a díszletek között sétálva, tehát nem csak a filmvásznon, az az érzésünk, hogy eredeti ősrégi falak között mozgunk. Ennek az eljárásnak az is az előnye, hogy nem kell burkolófelületet kialakítani tartógerendákon, hiszen magát a statikailag szükséges szerkezetet öregítjük. (Köztudott, hogy a burkolásnál mindig gondot okoznak az élek, átfordulások, csatlakozások kialakításai.)
Az épületek nyílászáróit a megszokott építőipari módszerekkel kell a filmezésben is elkészíteni, de néha, mint az Asterixben, bizony törnek, égnek, robbannak. Az SFX (Special Effects) munkáját megkönnyítendő, ezeket a szerkezeteket előre gyengítjük, és a kitörésnek megfelelően alakítjuk ki, legtöbbször balsafából, de üvegnél például cukorüveget használunk.
A balsafát a megszokott profilokkal az asztalosok elkészítik és beépítik. Persze a munkát rengeteg egyeztetés előzi meg és precíz tervrajzok szükségeltetnek, mert ha nem ott gyengített, ahol a színész vagy kaszkadőr betöri az ajtót, annak bizony fájdalmas következményei lennének, de ez soha nem történhet meg.
A film elkészítésekor ma már követelmény, hogy szinte mindent, ha lehetséges eredeti anyagból készítsünk el, tehát sokkal kevesebb a mű, nikecellfalazat vagy a papírmasé mennyezet. A díszletnek erősnek, tartósnak és a helyszínen, tehát nem csak a filmen, valóságosnak, élethűnek, hihetőnek kell lennie. Olyan is megtörtént már, mikor külsőben építettünk egy kápolnát, a falait gipsztégla öntvényből készítettük, s mikor a takaró pozdorja kerítést lebontottuk, sokan hüledeztek, hogy régóta laknak itt, de nem emlékeznek, hogy itt egy kápolna állt volna.
A díszleteknél azért sokszor csalni kell, és olcsóbb, gyorsabban kivitelezhető megoldásokat kell keresni. Ilyen például a fal- és padlófelületek márványozása. A márvány ára és a precíz munkát igénylő kivitelezés miatt a filmgyártásban szóba sem jöhet, itt helyettesítenünk kell. A járható felületeken és a falaknál festett márvány MDF lemezeket használunk. A festés lehet kézi márványozás kisebb felületeknél, de nagy felületeknél úgynevezett márványozó gépet használunk. A gépben felforrósított vízfelületre megfelelően csepegtetett színező anyagokkal különböző típusú csiszolt márványhoz hasonló felületet tudunk létrehozni a szakképzett festőmester segítségével. A kész „márványlap” a megszólalásig, vagy inkább a kézbevételig hasonlít az igazi márványhoz, megfelelő lakkozással olyan felületet lehet kialakítani, ami tökéletes márványhatást nyújt. Az Asterixben is alkalmaztuk és bizony tökéletesre sikeredett, a valóságban is gyönyörű volt, nem csak a filmben. A kivitelezésnél az MDF lapok precíz vágása, akár a márványlapoknál, biztosított volt. Az illesztések tökéletesek, az összhatás csodálatos, a különböző színű lapok, a kirajzolódó minták fantasztikusan szépek voltak. Sajnos ezt nem lehet az építőiparban alkalmazni, a tartóssága nem alkalmas hosszabb igénybevételre. A műmárvány lapok a falon tovább megmaradnak, de a nedvesség hatására deformálódó lemezek itt sem alkalmasak a hosszabb távú felhasználásra.

Egy másik filmes helyszínünk volt a Nógrád községben felépített Asterix falu. Itt a szabad természetben viszonylag üres, sík területen kellett „igazi” falut létrehoznunk házakkal, utakkal. A képeket nézve ez nem is sikerült rosszul. A házak egyszerű alpesi jellegű, csak nyeregtetőből és oromfalból álló egyszerű falusi épületek. A belsejüket általában nem kellett kialakítani, eltekintve Asterix házától, melyben belső játék is volt. A tető héjazata deszkazsindely, melyet a már említett öregítési módszerrel tettünk 100 évessé.

A filmes építészet első részébe ennyi fért bele, a továbbiakban az Asterix komáromi stadion díszletével, valamint a "Die Hard 5" érdekes építészeti részleteiről fogok írni, de ez csak a bemutató után lehetséges.

Rengeteg szépsége van, a nehézségein túl, a filmes díszlet készítésnek. Akit jobban érdekel szívesen megmutatom a fóti telepen élőben is.