A díjat Nagy Bálint Kossuth- és Ybl-díjas építész, a FUGA Budapesti Építészeti Központ bő évtizeden át meghatározó művészeti vezetője, a hazai építészgenerációk és a különféle művészeti ágak, kulturális szereplők párbeszédéért felelősséget vállaló volt akadémikusuk emlékére alapították a Széchenyi Akadémia építész akadémikusai.

Idén, az első felhívásra 13 pályázat érkezett, amelyek többsége megfelelt a díj felhívásában megfogalmazottaknak. A kuratórium (Vincze László, Demeter Nóra, Czigány Tamás, Kalmár László és Szabó Levente akadémikusok) körültekintő értékelése, majd egyhangú döntés után 3 díjnyertes pályázatot választott ki, amelyek külön-külön is értékesek, így együtt azonban sokszínű és komplex intellektuális törekvéseket, a hiteles építészeti felelősségvállalás széles palettáját testesítik meg.

A 2025-ben első ízben átadott Nagy Bálint Építészeti Díj díjazottjai Baló Dániel, Breuer Anna és Hartvig Dániel-Kálna Dávid (megosztva).

A díjazottak laudációját a felterjesztők olvasták fel a díjátadón.

„Baló Dániel építőművészt még a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Építészeti Intézetének végtelenül tehetséges és szimpatikus hallgatójaként ismerhettem meg. 
Baló elkötelezettsége és egyetemi munkássága már a graduális képzés során kitűnt: elfogulatlan attitűdje, inspiráló kérdésfelvetései, exploratív megközelítése máig emlékezetes terveiben jelentek meg frenetikus erővel.
Mesterszakos képzését a koppenhágai Royal Danish Academy of Fine Arts-on fejezte be, ahol a környezettudatos gondolkodás, az újrahasznosítás kérdése, és az innovatív, kísérletező hozzáállás meghatározóvá vált alkotói szemléletében. Az egyetem elvégzését követően neves nemzetközi építész mesterek irodáiban kezdte meg szakmagyakorlását, majd ezt követően a saját irodájában, a Murum Studióban bizonyítja rátermettségét. A bodrogkeresztúri bisztró, az érdi sokkertes ház, a Kastélydombi-Luther kápolna belső terei, a pannonhalmi installációi mellett a meglévő családi házak bátor átépítései és újraértelmezései sokszínű, kontextusra érzékeny pályaképet vázolnak fel.
Önálló praxisa mellett 2016 óta a MOME óraadó tanára, a StudioB kurzus alapítója, ahol a Kísérleti Műhely tárgy keretében Bene Tamás oktatótársával közösen inspirálóan keretezik át az anyagról, építésről, fenntarthatóságról való diskurzust. Így az elmúlt évek nyári építőtáborai során megépített káli-medencei bambusz pavilon, az ajkai olvasókabin, vagy akár az Artus Stúdió-, a valganon-i, a holland OEROL-i és a MÉSZ székház udvari installációk is olyan,- a hallgatókkal közösen készített experimentális munkák, valós léptékű tér-kísérletek, ahol a tanulás, a tanítás és a közös alkotás határai összemosódnak az aktív részvétel során.

Baló Dániel elkötelezett oktatási tevékenysége, megvalósult munkái, díjazott tervei izgalmas és aktuális kérdéseket feszegetnek, amelyek eredményei segíthetnek korunk kihívásainak megértésében, valamint fenntartható és környezettudatos eszközökkel történő válaszok keresésében. Mindemellett a szeptemberben megkezdett doktori kutatása is kiváló lehetőséget teremt e tudás mélyítésére, valamint kapcsolódó diszciplínák integrálására.

Szívből gratulálok a Nagy Bálint Építészeti Díjhoz!”

Marián Balázs

„Breuer Anna 2018-ban végzett a BME Középülettervezési Tanszék hallgatójaként. A Vallások háza, Hohenems című, különböző vallások közötti párbeszéddel foglalkozó diplomatervével hazai (Hauszmann-, ill. MÉK-MÉSZ diplomadíjak) és nemzetközi (Faith&Form Awards, Piranesi Award Shortlist) díjakat is elnyert.
Hét éve tartó építészeti életútja nem nevezhető szokványosnak, folyamatos útkeresés és nyitottság jellemzi. Diplomája megszerzése után az osztrák állam művészeti ösztöndíja keretében izraeli tanulmányúton vett részt, dokumentálva Izrael és Palesztina konfliktusokkal terhelt érintkezési felületeit, majd dolgozott a nemzetközi hírű Baumschlager Eberle Architekten irodánál és a Hetedik Műteremben, többek között hozzájárulva a Klauzál téri gettó emlékművének nyertes tervpályázatához. Belgiumban a Building Beyond Borders, regeneratív anyagok, földépítés, urban mining, fenntarthatóság, szociális és participatív tervezésre fókuszáló posztgraduális képzésben vett részt. E tapasztalatokra alapozva Marokkóban is dolgozott, az ottani tervezési munkákban a helyi anyagok használatával és földrengés által érintett falvakban általános iskolák építésével foglalkoztak. Jelenleg szülővárosa, Bregenz és Budapest között ingázik, mindkét helyen kisebb építészeti munkákon dolgozik. Olyan érzékeny, a tárgy-alkotás legmagasabb szellemi minőségét tükröző önálló munkái is jelentősek, mint a Várszegi Asztrik leköszönő pannonhalmi főapát apátsági portréjának képkerete vagy éppen testvére, Breuer Veronika, A Duna Vallomása című munkájához készített installációja.
Mindezekkel párhuzamosan Anna időről-időre a Középülettervezési Tanszék meghívott oktatója, előadója, 2024 őszén az Építőművészeti Doktori Iskolában a belga BC iroda vezetője, Ken De Cooman open lecture alkalmának társszervezője.
Anna az ember felől közelít az építészethez, olyan elemi és fontos kérdések foglalkoztatják, mint a különböző kultúrák együttélése, a fenntartható építés és a tér emberre gyakorolt hatása. A belgiumi tanulmányok során elmélyített témakör, az újrahasznosított agyagvakolatok fejlesztése és a lokális vályogvakolatok használata lett mára fő érdeklődési területe. Mindez példamutató etikai alapállást, jövőért érzett felelősséget és közösségi szemléletet testesít meg.
Az első ízben átadott Nagy Bálint Építészeti Díj a legjobb helyre kerül. Nem csupán egy pályája elején álló kiváló alkotó, de kimagasló eredményeket felmutató, kísérletező, nemzetközi terepen is bizonyított fiatal építész kap elismerést. Breuer Anna érzékenysége, folyamatos útkeresése és elhivatottsága inspiráló és fontos példa.”

Biri Balázs

„Két fiatal építészt jöttünk ma méltatni, Kálna Dávidot és Hartvig Dánielt.
Dávidnak már a diplomamunkája nagy figyelmet érdemelt. A Keleti Pályaudvar mellett tervezett tömbrekonstrukciója a „Szuperblokk” elnyerte a MÉK-MÉSZ diplomadíját, egész pontosan a fődíjat. A keszthelyi vízpartfejlesztési pályázata Nardai Saroltával, arról tanúskodik, hogy képes a probléma lényegét megragadni és arra érzékenyen tud reagálni. Dávid évek óta az MCXVI építésziroda oszlopos tagja.
Dániel több építész stúdióban megfordult és olyan óriás projekteken dolgozhatott, mint a Nyugati Pályaudvar rekonstrukciója, vagy az új Közlekedési Múzeum tervei és olyan nagynevű külföldi irodákkal dolgozhatott együtt, mint a dán BIG vagy a japán Kengo Kuma & Associates.
Ezek nagyszerű eredmények, de most nem azért vagyunk itt, nem ez az érdekes a számunkra, hanem valami más. A legutóbbi években, a közelmúltban, a Kálna-Hartvig páros három fontos pályázatot nyert meg zsinórban. Szinte hihetetlen: a Törőcsik Mari emlékhelyet, a Bernovits Vilma emlékművet és a „Barcelona tűzfalak” nemzetközi pályázatot.
Három kis léptékű, de nagy horderejű projekt. Egy emlékmű megálmodása különleges feladat. Itt semmit sem érnek a rutinok, a jól bevált fordulatok. Egy emlékműnél a feladat alapos megértésére van szükség, a probléma mélyére kell hatolni és ki kell találni, hogy mi lesz az az eszköz, ami mindezt a leghitelesebben képes megjeleníteni. Mi lesz az a gondolat, amely képes a környezetet, az utca emberét megszólítani. Az emlékmű tervezője egyszerre építész és szobrász, de méginkább költő, hiszen elsősorban a művének szelleme kell hasson. Kálna Dávid és Hartvig Dani pont ilyen erényeket csillogtatnak, érzékenyek, elmélyültek és végtelenül kreatívak.
Szívből gratulálok Dávidnak és Dánielnek.”

Földes László

A díjátadót követően került sor a három díjazott bemutatkozó előadására.

Az idén első ízben átadott díjtárgyat Bajusz Csaba, az oklevelet Polgárdi Ákos tervezte. Bajusz Csaba elgondolása szerint a díjtárgy Nagy Bálint amerikai „Barn” épületének tömegéből kiindulva annak formai esszenciáját sűríti egy letisztult, absztrakt kockába. Az áttetsző felső rész a fény és az anyag kapcsolatát idézi meg, utalva az építész gondolkodásmódjára és az általa képviselt nyitottságra, míg a szilárd alap a szakmai és emberi tartás jelképe. Polgárdi Ákos a díj grafikai arculatával utalni kívánt a 80-es évek „naiv“ tipográfiájára, az oklevél anyaghasználata pedig egyrészt reagált a díjtárgyban is megidézett kerti lak kontextusára, másrészt egy kicsit feleleveníti azt a nyers, kócos, egyenes karaktert, ahogy Bálint emléke él benne.

A díjjal kapcsolatos költségeket a Széchenyi Akadémia akadémikusai magánfelajánlásukból finanszírozták.

Szívből gratulálunk a Nagy Bálint Építészeti Díj első három díjazottjának!

a Nagy Bálint Építészeti Díj kuratóriuma és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Építőművészeti Osztálya

Forrás: sajtóközlemény