A hagyományteremtő szándékkal indított diplomadíj pályázatra három kategóriában készült diplomatervekkel pályázhattak a hallgatók:

1. Kortárs építészeti kategória
2. Szerkezeti innovációs kategória
3. Műemléki kategória

A pénznyereménnyel járó pályázat alapvető célja, hogy minden évben alkalmat biztosítson a jövő építészgenerációi számára, hogy megmutathassák tervezői, innovációs készségüket. A pályázaton való részvétel alapfeltétele volt a Wienerberger-Tondach széleskörű termékpalettájának alkalmazása (Porotherm, Terca, Argeton, Tondach márkanevek alatt található égetett kerámia falazóblokkok, áthidalók, födémek, burkolótéglák, lapkaburkolatok, nagyelemes homlokzatburkolatok és kerámia tetőcserepek), a tervezés során a műszaki irányelvek és alkalmazástechnikai utasítások betartása mellett.

A pályázaton hét kiemelkedő színvonalú diplomamunkát jutalmazott a szakmai zsűri, melynek vezetésére Dr. Medvegy Gabriella dékánt kérték fel.

Kortárs építészeti kategóriában Bartók Anita, Kiss Krisztina és Szalai László Zoltán tervei bizonyultak a legjobbnak. Bartók Anita egy háborús övezetbe képzelt esélyteremtő, társadalmi karitatív funkciót betöltő épületet tervezett, melynek a „Visszafogadóház” nevet adta. Az épület keleties jellegéhez nagyban hozzájárul egy érdekes átszellőztetett téglahomlokzat, mely esztétikai értékén túl a sivatagi homok megszűrésében és a meleg levegő lehűtésében is szerepet játszik.

Kiss Krisztina egy balneoterápiás központ épületét álmodta meg egy magyarországi kisvárosba, Tiszakécskére. Bár az épület komplexum formavilága a kortárs építészet szabályai szerint szigorú, a hatalmas üvegfelületeit téglasávok árnyékolják, amely hozzájárul a kisvárosi lépték megtartásához. A tégla, mint anyaghasználat kiváló választásnak bizonyult.

Szalai László egy krematóriumot tervezett, melyhez a látszóbeton helyett egy szürke színű Wienerberger homlokzatburkoló téglát választott.

A homlokzat jellege, az épület érdekes formái és terei, a kialakított belső kert, továbbá a vízfelületek méltóan tükrözik vissza az épület funkcióját.

Nagy Károly Bertalan diplomamunkáját mindhárom kategóriában díjazta a zsűri.  A felhagyott törökbálinti téglagyár meglévő épületében Károly egy fiataloknak szóló közösségi teret hozott létre, ahol a szabadidő hasznos eltöltésére egy térben állnak rendelkezésre különböző sport- és kreatív lehetőségek: bisztró, gördeszkapálya, falmászóterem, edzőterem, táncterem, hang-, fotó- és videostúdió, kézműves műhely. Az épületnél sok látszó téglafelületet alkalmazott, az épület külső kontúrját megtartva egy játékos fűrészfogazott tetőformát tervezett, nagy bevilágító üvegfelületekkel.

Műemléki kategóriában Bártfai Zoltán és Kelemen Zsuzsanna munkái kaptak elismerést.

Kelemen Zsuzsa kerámia homlokzatburkoló lapokat, Argeton elemeket választott sárga színben, ezzel oldotta meg két utca harmonikus összekapcsolását egy belehelyezett épülettel. Az épület skanzen jellegű, keramikus ház, ez is indokolja a kerámia anyagválasztást.

Bártfai Zoltán diplomamunkája egy miskolci épületcsoport rehabilitációja, bevonása egy strand és uszoda újraélesztésébe, valamint ezekhez új főépület tervezése. Nagy kerámia és nyerstégla felületek jellemzik, a megfelelő anyagválasztás képes az az új és régi épületeket egy egységgé összekapcsolni.

Sánta Bendegúz munkája Szerkezeti innováció kategóriában vált díjazottá. A diplomamunkában szereplő épület egy hét szintes igazgatási épület irodákkal, nagy üvegfelületekkel – az épület városháza funkciót tölt be.

A diplomadíjakat a 2018. július 7-én tartott ünnepélyes diplomakiosztón vehették át a frissen végzett építészek a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán.

Az ünnepségen készült videó:

(X)