Átlátható-e az átláthatatlan?
pestimonika 2014.01.27.
Megjelent 305/2011 EU rendelet (CPR) és a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet. Ezek ismeretében hogyan igazolhatók az OTSZ-ben előírt tűzvédelmi teljesítmény jellemzők az új építési termékekre vonatkozó előírások tükrében?

Nyilvánvaló, hogy az építési termékek alkalmazása során elsődleges cél az épületek tűzvédelmének megfelelő szintű biztosítása. Az építési termékek akadálytalan forgalomba hozatala az Európai Unió területén tűzvédelmi szempontból irreleváns.

A probléma gyökere – Mi az építési termék?

A CPR megjelenéséig viszonylag egyszerűen el lehetett dönteni a kérdést.

Korábbi szabályozás:
3/2003 (VII.16) BM-GKM-KvVM:
Építési termék minden olyan anyag, szerkezet, berendezés vagy több, különböző részből összeállított elem, amelyet azért állítanak elő, hogy építményekbe állandó jelleggel beépítsék;

Jelenlegi szabályozás:
305/2011/EU rendelet I. fejezet 2. cikk 1. pontja:
Építési termék: bármely olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét;

Alapvető követelmények:
Korábbi szabályozás:
253/1997. (XII. 20.) Korm. r.(OTÉK) IV. fejezet:
Mechanikai ellenállás és stabilitás; tűzbiztonság; higiénia, egészség- és környezetvédelem; használati biztonság; zaj- és rezgés elleni védelem; energiatakarékosság és hővédelem;
Jelenlegi szabályozás:
305/2011/EU r. I. fejezet 2. cikk 4. pontja szerint alapvető jellemzők: az építési termék azon jellemzői, amelyek az építményekre vonatkozó alapvető követelményekkel függnek össze;
Alapvető követelmények:
Mechanikai szilárdság és állékonyság, Tűzbiztonság, Higiénia, egészség és környezetvédelem, Biztonságos használat és akadálymentesség, Zajvédelem, Energiatakarékosság és hővédelem, A természeti erőforrások fenntartható használata

Első megközelítésben a 2013. július 01.-től hatályos CPR rendelet „leszűkítette” az építési termékek fogalmát. Elsőre az látszik, hogy az új szabályozásból hiányzik a különböző részekből összeállított elem, amúgy azt gondolnák semmiben nem tér el a korábbi szabályozástól. Az új szabályozás két fogalmat használ: termék és készlet. A termék rendben van, de mi a készlet fogalma a szabályozás szerint?

Mi a készlet?

„Egyetlen gyártó által, legalább két külön elemből álló együttesként forgalomba hozott építési termék, amelyet össze kell szerelni ahhoz, hogy az építménybe be lehessen építeni; „ Értelemszerűen a készlet teljesítményét is a készlet elemeinek együttes vizsgálatával állapítják meg.
Vagyis így helyreáll a rend: az egyedi termékek és a szerkezetek is építési termékek. Mégis van az új fogalomban szűkítés, mert csak akkor tekinthető építési terméknek, ha annak „teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét”.

Mi nem építési termék?

A fenti gondolatmenetből kiindulva nem építési termékek az alapvető követelményeket nem befolyásoló termékek. Gyakori példa a lift, de a biztonsági lift egyértelműen építési termék, mert a tűzbiztonságot, mint alapvető követelményt befolyásolja. Ugyanez az analógia érvényes a festék, tűzvédő festék esetében. Amúgy a normál lift is határeset, mert a biztonságos használat és akadálymentesség követelményét befolyásolja.

A másik mintapélda a kisméretű tégla: falazóelemként, lábazati burkolatként, járófelületként építési termék, dekorációs elemként vagy a kerti sütő részeként nem építési termék.

Mi az építési termék?

1. Termék, készlet,
2. állandó jelleggel beépítve,
3. teljesítménye befolyásolja az építményekkel szemben támasztott alapvető követelményeket

Mi a rendelet célja?

A fő cél az egységes forgalomba hozatali szabályok kialakítása, ezen belül azonos vizsgálatok alapján határozzák meg a termékek teljesítményét. Ugyanakkor a tagállamok az eltérő szabályaikat érvényesíthessék (pl. tűzvédelem). Mindehhez egy egységes teljesítménynyilatkozat társuljon.

Mi a rendelet hatálya?

A CPR rendelet meghatározza azokat a területeket, amelyekre alkalmazni kell. A fenti fogalomból kiinduló értelmezésnek ellentmondani látszik a CPR rendelet IV. számú melléklete, amely 35-öt termékkört határoz meg. Csak az ezek alá tartozó termékeket tekinti építési terméknek?

A 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete próbál adni némi támpontot, hogy az adott 35 termékkörbe mi sorolható be. Ennek alkalmazása azonban sem a gyártóknak, sem a tervezőknek nem kötelező. A célja, hogy a megadandó termékjellemzőknek legyen egy közös nevezője.

A hazai rendelet tovább árnyalja a képet, amikor az épületszerkezetet nem tekinti építési terméknek (csak kivételesen: pl. készlet vagy falpanel). Vagyis ahol a jogszabály az épületszerkezetekkel (amely több építési termékből az építési tevékenység során, a helyszínen keletkezik) szemben állapít meg követelményt (pl. tűzvédelem), annak megfelelőségét az építési-műszaki tervdokumentációban (műleírás vagy terv) kell igazolni az ágazati jogszabályok (tűzvédelem) szerint.

A kérdés, hogy miként kell betervezni, kivitelezni, teljesítmény jellemzőjüket a tervezés során megadni azoknak a termékeknek, amelyeket építési termékeknek gondolunk ugyan, de a szabályozások ezekkel a termékekkel nem foglalkoznak?

Megfelelőség igazolási eljárás

A CPR és 275/2013 hatálya alá tartozó termékek esetén a megfelelőség igazolási eljárás alapját a következő jóváhagyott műszaki specifikációk képezik:
• A) magyar nemzeti szabvány, ezen belül a honosított harmonizált szabvány;
• b) az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően az európai műszaki engedély;
• c) az építőipari műszaki engedély.

A teljesítmény igazolása pedig kiállítható
a) a harmonizált szabvány által, vagy európai műszaki értékeléssel szabályozott termékek esetében a 305/2011/EU rendelet szerint; - erre a CE jelölés elhelyezhető;
b) nem harmonizált európai szabvány, nemzetközi szabvány, magyar szabvány, vagy 2013. július 1-je előtt kiadott hatályos építőipari műszaki engedély alapján is ki lehet állítani, ha a felsorolt dokumentumokból az építési termék tervezett felhasználása szempontjából lényeges, alapvető termékjellemzők, ezek vizsgálatának, értékelésének módszerei és a teljesítményállandóság értékelésének és ellenőrzésének a 305/2011/EU rendelet V. melléklete szerinti rendszere meghatározható; - erre a CE jelölés nem helyezhető el;
c) belföldi célú betervezés és beépítés céljából, nemzeti műszaki értékelést, vagy a 305/2011/EU rendeletben előírt eljárás szerint az EGT területén történő felhasználás céljából, európai műszaki értékelés készíttethető.

Tűzvédelmi termékkörök

Szorosan a tűzvédelemhez tartozó termékkörök a CPR rendeletben:
22. RÖGZÍTETT TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK (TŰZJELZŐ- ÉS -ÉRZÉKELŐ RENDSZEREK, RÖGZÍTETT TŰZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK, TŰZ- ÉS FÜSTÉRZÉKELŐ ÉS ROBBANÁSELFOJTÓ TERMÉKEK)
35. TŰZGÁTLÓ, TŰZTERJEDÉST GÁTLÓ, ÉS TŰZVÉDELMI TERMÉKEK, TŰZKÉSLELTETŐ TERMÉKEK

Hova soroljalak?

A hazai kormányrendelet szerint a tervező az egyes építési termékek teljesítmény jellemzőjét, a jogszabályokban az építési termékre, valamint a tervezett épületszerkezetre vonatkozóan meghatározott követelmények, és szakmai szabályok figyelembevételével határozza meg. Mi a teendő, ha a termék nem tartozik a rendelet hatálya alá? Mi van azokkal a szerkezetekkel, amelyek önmagukban nem építési termékek? Pl. a gipszkarton lap építési termék, de a fal, vagy a tetőfödém térelhatároló szerkezet nem. A tégla, a habarcs építési termékek, a belőlük készült fal nem. A teljesítménynyilatkozatban a tégla, a tervben a fal, mint épületszerkezet tűzvédelmi teljesítmény jellemzőjének kell szerepelnie.

Tűzvédelem – segít a törvény?

Az 1996. évi XXXI. törvény ad némi támpontot a probléma feloldására:
13§ (4) bek. A 305/2011/EU rendelet hatálya alá nem tartozó építményszerkezet, amellyel szemben műszaki előírás tűzállósági vagy tűzvédelmi követelményt határoz meg, csak úgy építhető be, ha az építményszerkezet műszaki előírásban meghatározott követelményeknek való megfelelősége, az alábbi módok valamelyike szerint igazolt:
a) Magyarországon vagy az Európai Unióban akkreditált vizsgáló laboratórium által elvégzett vizsgálati jelentés vagy az ez alapján kiadott nyilatkozat,
b) a vonatkozó EuroCode szabványok alapján elvégzett tűzállósági vagy tűzvédelmi méretezés, a méretezésnek megfelelő kivitelezést igazoló építési napló bejegyzés, vagy
c) szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium igazolásán alapuló építési naplóbejegyzés,
d) a jogszabályi előírásoknak való megfelelőséget igazoló építési naplóbejegyzés, amennyiben az építményszerkezet tűzvédelmi teljesítményét a jogszabály meghatározza,
e) jogszabályban meghatározott esetben az ott meghatározott szakértő nyilatkozata.

Építési termék a tűzvédelmi törvényben

A Tűzvédelmi Törvény 4. § j. pontja definiálja az építési terméket. Ez nem szűkíti le a fogamat a CPR-re. Ugyanakkor a 13§ (1) bekezdésben ez szerepel: Építési terméket forgalomba hozni, forgalmazni akkor lehet, ha az a 305/2011/EU rendelet szerint forgalomba hozható. Beépítéskor az építési termék teljesítményét az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott módon igazolni kell. Vagyis minden visszautal az EU rendeletre!

Ha CPR rendelet építési termék fogalmából indulunk ki, nincs probléma, ha csak a 35 termékkörből és a hazai kormányrendelet – igaz nem kötelező – mellékletéből, akkor már nehéz eldönteni melyek az építési termékek. De ezeket a termékeket, azért állították elő, hogy állandó jelleggel beépítésre kerüljenek az épületbe és ott teljesítményükkel a tűzvédelmi paramétereket befolyásolják! Vagyis ezek építési termékek!

Mi van?

Mi van a megjelenő új technológiákkal, energiahatékony épületi elemekkel, aktív homlokzatok szellőző elemeivel, liftekkel, kazánokkal, vezérlő egységekkel, hő és füstelvezetés speciális elemeivel, szellőző rendszerekkel, biztonsági világítás elemeivel, légutánpótlás elemeivel, thermosztatikus szelepekkel, tartályokkal, stb.. Ha nem tudom besorolni őket – mert pl. nem készletek - nem építési termékek? Akkor micsodák? Mivel kell forgalomba hozni őket, és milyen előírások vonatkoznak rájuk?

Miből lesz az építményszerkezet?

A Tűzvédelmi Törvény szerint építményszerkezet (épület- vagy műtárgyszerkezet): az építmény építési termékekből meghatározott céllal összeépített olyan eleme, amellyel szemben tűzvédelmi követelmény létezik.

A végére még egy svéd csavar a 275/2013. Korm . rendeletből.

Az építési termékre vonatkozó harmonizált szabvány vagy európai műszaki értékelés hiányában az olyan építési termék, amelyet az ott irányadó előírásoknak megfelelően az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, betervezhető és beépíthető, ha az előírások az élet- és egészségvédelem, a biztonság és az adott célra való alkalmasság tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.
Ez azt jelenti, hogy a külföldi papírt itthon is el kell fogadni! Ez csak az építési termékre vonatkozik!
Az építményszerkezetekre nem! Az azokkal kapcsolatos alapvető követelmények teljesítését az építési-műszaki tervdokumentációban (műleírás vagy terv) kell igazolni az ágazati jogszabályok szerint.
Az építményszerkezetek esetén megfontolandó olyan igazolási rendszer bevezetése mely független szakértő, szakintézet által lenne képes a hazai viszonyokra ellenőrizetten igazolni azok megfelelőségét.

A CPR rendelet hozta változások és a tűzvédelem összefüggéseit vizsgálta a VIII. Rockwool Építészeti és Tűzvédelmi, amelynek előadásai az alábbi linken elérhetőek:
http://www.vedelem.hu/index.php?pageid=hirek_reszletek&hirazon=1613

A témával foglalkozó következő továbbképzés – IX. Rockwool Építészeti és Tűzvédelmi Konferencia – 2014. február 20.-án kerül megrendezésre a Syma Csarnokban, részletes program, részvételi feltételek:
http://www.comfortbudapest.hu/index.php?vern=0&page=rockwool_konferencia&lang=



Lestyán Mária
szakmai kapcsolatokért felelős igazgató
Rockwool Hungary Kft.
maria.lestyan@rockwool.com

(x)

Címkék: CPR, építési termék, Rockwool, tűzvédelem