Aukio: tér, mint élmény
A Helsinki Repülőtér legújabb fejlesztései – 1.
Mizsei Anett 2019.05.04.

Innováció, megbízhatóság és együttműködés – a finn PES-Architects (Pekka és Jarkko Salminen, Tuomas Silvennoinen és Arttu Suomalainen) irodájának három alapelve, amely végigkísérte a finn főváros repülőterének közelmúltbeli – mintegy negyedszázados – fejlődését, és a fontos elemét képezi a 2019 februárjában átadott Aukio („pláza”) csarnokának is.

Az egész Földet átfogó hálózatba illeszkedik, dinamikusan fejlődik és éppen ezek miatt soha nem tekinthető befejezettnek: a repülőtér, mint építészeti attrakció, ízig-vérig a 20. század terméke, amely azonban az új évezredben is változatlanul a szakma és nagyközönség érdeklődésének homlokterében maradt. A repülőtér-tervezés a globális építészeti verseny sajátos szférája: gigantikus léptékű, nagy költségvetésű, következésképp általában ikonikus épületek kerülnek ki világszerte az élvonalbeli irodák asztaláról.

1940 és 1950 között indult el Finnország legnagyobb, Európa északi régiójának pedig negyedik legforgalmasabb légi közlekedési bázisának fejlesztése, s már az 1980-as évek elején közvetlen összeköttetést létesített a Távol-Kelettel.1 Újabb hatalmas lendületet adott a reptérnek, s egyben átvezette azt a 21. századba a 2. terminál kibővítése a PES-Architects tervei szerint, amelyet 1999-ben helyeztek forgalomba.2

A Helsinkiben és – újabb keleti kötődés – Shanghajban is jelenlévő finn építésziroda az elmúlt 25 évben folyamatosan részt vett a reptér fejlesztési stratégiájának alakításában.3 Szinte nem telt el év anélkül, hogy újabb bővítéseket adtak volna át. Fejlődése tehát tervezetten, összefogottan, ugyanakkor bizonyos szempontból organikusan történt, követve a korszellem, az aktuális trendek és a tervező iroda életének változásait.

A kilencvenes évek high-tech üveg- és acélépítészete után az új évezred lágyabb és természetesebb előfutára volt Martti Aiha szobrászművész két organikus, nagy méretű, fából készült alkotása, amelyeket a fogadócsarnokban helyeztek el a kormányzat „Time for Wood” programjának keretében.3 Igaz, utóbb egy újabb átalakítás során a nagyközönség véleményének kikérése mellett új helyet kerestek a szobroknak.4 Utóbbi kommunikációs stratégia – enyhítendő a szinte állandósult építkezések okozta kényelmetlenségeket – végigkíséri a terminál legújabb kori fejlesztéseit, amelyeknek fő célkitűzése a felhasználói élmény javítása.

A 21. század a természetközeliség újjáéledő vágyával köszöntött be, mind a használók, mind a szakma oldaláról. Az épületökológia műszaki és esztétikai szempontjai a megújuló, természetes anyagok és a multiszenzoriális „épületélmény” elérése felé terelte az építészeti trendek vonalát. A PES-Architects, reagálva az új igényekre, ennek jegyében tervezte meg az interkontinentális forgalmat bonyolító terminál szívében elhelyezkedő pihenőcsarnokot.

Tuomas Silvennoinen vezető tervező szavaival: a tér azt az üzenetet hivatott közvetíteni, hogy a finn nép egyszerre fejlett technológiai szempontból és őrzi szoros kapcsolatát a természettel.5 E szellemben tervezték meg a gránit és nyírfa felületekkel borított terminál központjaként a nagy belmagasságú, faborítású, háromszögletű kontúrral rendelkező pihenőteret. Az egyébiránt üres térben mindössze néhány nagy méretű, belsőépítészeti táji elemként megjelenő pihenősziget „úszik”, amelyek ugyancsak faborítást, illetve a finn nemzeti színek közt is megtalálható sötétkék kárpitozást kaptak. A cél egy egyszerre nyugodt, de frissítő hatású enteriőr volt, amely üdítő színfolt a megfáradt utasok számára. Köszönhetően a két méter magas, és a falak mentén összesen 75 méter hosszan finoman ívelő LED-falnak, a csarnok a finn természet évszakonként változó képeit és hangulatát mutatja. A nyírfa borítású belső falfelületekben elhelyezett érintésre reagáló panelek a fények és a vetítés interaktivitását is lehetővé teszik. A kivetítő terveit az OiOi Collective és a Granlund Oy készítette, a Davidsson Tarkela Architects és a Rune & Berg Design Oy koncepciója alapján.5

A nemrég átadott Aukio6 több tehát, mint egyszerű utasváró vagy reptéri csarnok. Alapgondolata, hogy a repülőtér szigorú és zárt rendszerében mozgó utasok, akik olykor két interkontinentális járat közt átszállva csak néhány órát töltenek finn földön, mégis szerezhessenek valamiféle benyomást a helyi táj és természet szépségéből.5

Irodalom

1 https://en.wikipedia.org/wiki/Helsinki_Airport

2 https://www.pesark.com/helsinkiairport.html

3 https://archello.com/project/helsinki-vantaa-airport

4 https://www.finavia.fi/en/newsroom/2013/new-home-aihas-wonderful-sculpture

5 https://www.pesark.com/news2016-2018.html#newcentralplazaaukio

6 aukio: (finn) tér, pláza

Címkék: repülőtér, faburkolat , finn építészet, Finnország, Helsinki, PES, Salminen, Silvennoinen, Suomalainen