Az állami támogatásokról szóló cikkemhez küldött leveleket köszönöm. A levelek egyértelműen azt tükrözték, hogy szakmai oldalról az általam feszegetett témában azonosan gondolkodunk. Külön megtisztelő volt, hogy a „Levegő Munkacsoport” is figyelemmel kísérte a cikket és egyetértő véleményt küldött. Kaptam levelet olyan műszaki ellenőrtől, aki az értelmetlen luxust, a rongyrázást vetette fel, támogatott beruházások esetében is. Erről bárki tudna beszélni, csak ez ma „veszélyes”, ha valaki dolgozni akar.
Sokszor hallottam már, hogy az építészet a hatalom szolgálólánya. Kiszolgálja a hatalom jó, vagy kevésbé jó elképzeléseit. A megépült építmények stílusuk, felszereltségük, szellemiségük, valóságos kor, vagy sokszor kórképet adnak a társadalom egészéről. A beruházások eltűnése miatt, sajnos mára sokszor a szolgáló lányból is csak a szolgáló maradt, lányság nélkül. Mégis azt gondolom, hogy ilyen helyzetben, amikor nincs minisztériumunk, de még államtitkár sem képvisel valamiféle szakmaiságot kormányzati szinten, akkor kell a szakmának újra fogalmazni magát, mert senki nem fogja helyettünk.
Május folyamán szeretnék indítani egy olyan fórumot, ahova bárki beírhat, leírhatja véleményét, hogyan látja saját szakterületét, mit látna szükségesnek egy növekvő pályán mozgó építésügyben, fejlesztésben, anyagiparban, támogatási rendszerben, mik lehetnek a kitörési pontok, a hatósági munka anomáliáira is felhívhatnák a figyelmet. A mélypontról csak úgy van értelmes felemelkedés, ha a nemzetgazdasági szintet sem kerüljük meg. Csak egy gondolat: nincs magyar építőanyag ipar, a téglától a hőszivattyúig bezárva. Pár, hónap múlva a hozzászólók részvételével összesítenénk a véleményeket és eldönthetnénk, hogyan tovább.
Köszönöm a szerkesztőségnek a lehetőséget, hogy befogadta a cikkemet és bízom benne, hogy a májusi fórumhoz is ad felületet.
2013-04-27
Rácz Zoltán építész vezetőtervező