Az autonóm építészet díjnyertes prototípusa a Monte Rosa menedékház
Java 2019.01.07.
Az Alpok egyik magaslata a Svájc déli határán található, 4487 méteres Matterhorn, mely a síelők kedvelt úticélja, csúcsára először 1865-ben sikerült feljutni. A gleccserek szintjén elhelyezkedő menedékházakban – többek között a Monte Rosában – készülnek fel a hegymászók a kihívásokkal teli hegycsúcsok meghódítására.

Építészeti szempontból óriási kihívást jelent ilyen zord körülmények közé tervezni, és egyben a jövő autonóm működésű épületét megalkotni, alternatív energiahasznosítással és vízkezeléssel, miután az energia és víz nem érkezik vezetéken, kiépített utak nincsenek, a szennyvizet, hulladékot sem szállítják el a háztól stb. Minden megoldás alapos megfontolás eredménye – legyen az villanykapcsolás vagy éppen WC-öblítés stb. Ezen zord körülmények szinte kötelezővé teszik a napenergia kiaknázását, a szuperszigetelést, a légtömörséget, a hővisszanyerést. A Zürichi Egyetem oktatói és hallgatói hat éven át tervezték a 18 hálótermes, 120 férőhelyes épületet. (Valentin Bearth tervező az idei Nemzetközi Építészkongresszuson részletesen bemutatta.)

A víztároláshoz egy kutat kellett ásni a sziklában, körülbelül 50 méterrel magasabban, mint a menedékház, hogy a természetes gravitáció révén a megfelelő nyomást biztosítani lehessen. Az év néhány enyhe hónapjában – amikor a jég még itt fent is megolvad – az egész éves vízmennyiséget összegyűjtik. Az éves szinten keletkező körülbelül 270 köbméter szennyvizet szintén összegyűjtik, biológiailag tisztítják, és szürkevízként újrahasznosítják WC-öblítéshez.
A 21. század egyik speciális építészeti prototípusa született meg a Monte Rosa gleccser közelében. Az épület – a főzéshez használt gáz, s természetesen az élelmiszerek kivételével – mindent képes maga előállítani: a komfortos belső klímát, ivóvizet, áramot. Hőszivattyúkkal nyerik ki az összes hulladékhőt is, még a szennyvizekből is, nem beszélve a berendezések hulladékhőjéről és az elhasznált levegő hőjéről.

Az épület hegyikristályhoz hasonló formavilágú, ezüstösen csillogó fémborítást kapott, harmonikusan illeszkedve környezetéhez.
Az épület beceneve ezért is hegyikristály. Az alaprajz szervezése sugárirányú felosztású, gyakorlatilag nincs derékszög az épületen belül. Az egymás mellett kialakított, cikkelyszerű szobák úgy sorakoznak egymás után, akár a narancsgerezdek.
Miután úthálózat nem állt rendelkezésre, így mindent helikopterrel kellett a helyszínre szállítani. A régi menedékház szolgált felvonulási épületként és ideiglenes munkásszállóként. Az épületburok vastag hőszigeteléssel ellátott, a déli tájolású homlokzat téglalap formájú síkját teljes mértékben fotovoltaikus napelemek borítják, melyek az áramellátást fedezik. A természetes megvilágítást és passzív napenergia-hasznosítást célszerűen elhelyezett ablakok szolgálják. Az épületburok szélén, közel 360 fokban, spirálszerűen felkapaszkodó lépcsőről – a nappályát követő ablaksorból – elképesztően izgalmas panoráma tárul a látogatók elé. A vésztartalék hő-, és áramellátást biodízel kombinált aggregátor szolgáltatja. A négy közös használatú vizesblokkba összesen 4 zuhany, 6 vécé, 3 piszoár és 14 mosdó került. Néhány saját fürdővel rendelkező apartman is található a termeszvárhoz hasonlító, helikopter-leszállóhellyel is rendelkező épületben.
Az épület ötszintes, fa  tartószerkezettel, fafödémekkel és fa válaszfalakkal. A hagyományos építőanyagot korszerű számítógépes technológiával tervezték és gyártották, egyenként optimalizálva az elemeket, így mindenhova csak a feltétlenül szükséges keresztmetszetet építették be. A teljes szerkezet 200 tonnás súlyát egy legyezőszerűen kialakított acélszerkezetű tárcsa közvetíti a sziklába süllyesztett központi betonalapra. A szerkezet így mindössze néhány ponton érintkezik csak a talajjal, így a talaj felé csatlakozó hőhídak száma minimálisra csökkent, az épület egyáltalán nem közvetít hőt a talaj felé. A menedékházban 50 önálló, eltérő formájú szoba van, valamennyi egyedi belsőépítészettel kialakítva. Önálló meteorológiai állomás segíti a menedékház üzemeltetését, az energiafogyasztást és -készleteket folyamatosan mérik és ellenőrzik, érzékelőkkel, távirányítással optimalizálják, ezzel is fokozva a hatékonyságot.

A Monte Rosa alpesi menedékház építése során szerzett tapasztalatok minden tervező számára hasznosíthatók, akik mostoha körülmények közötti autonóm ház építésébe fognak.
A mai modern építéstechnológiának, valamint az építészeti, tervezői találékonyságnak köszönhetően a Monte Rose turistaház igazi ikonjává vált az autonóm építészetnek.

Építész: Bearth & Deplazes Architekten

Forrás: eletszepitok.hu

Címkék: Alpok, autonóm, Bearth, Deplazes, menedékház , Monte Rosa, prototípus, Zürichi Egyetem