Csonka minaretek. A három hazai ép minareten felül kettő csak csonkán maradt fenn: az egyik Esztergomban az Özicseli-Hadzsi Ibrahim dzsámi hiányos minaretje, a másik Szigetváron az Ali pasa dzsámi csonka minaretje.
Török emlékek. A minareteken kívül a török-oszmán időkből más építmények is fennmaradtak, ezek leginkább a dzsámik, türbék és ilidzsék. A szakrális építészet emlékei: mohamedán templomok, dzsámik. Általában oktogonális terű épületek. Budán az Oszman bej dzsámija a mai Fő utca északi részén áll. Gázi Kászim pasa hatalmas dzsámija Pécsett a Széchenyi tér közepét foglalja el, de nem követi a térfalak észak-déli és kelet-nyugati irányultságát, hanem a délkeletre tájolt mihrábfülke alapján ferdén pozícionált. 16,5 méteres fesztávú lapos kupolával fedett, 22 méter belmagasságú impozáns tér. Pécs másik dzsámija Jakováli Hasszáné, minarettel. Esztergomban az Özicseli-Hadzsi Ibrahim dzsámi maradt fenn. Siklóson Malkocs bég dzsámiját állították helyre. Szigetváron Ali pasa és Szulejmán szultán dzsámijai látogathatók. Hazánkban mecsetek nem maradtak fenn.
A türbék mohamedán uralkodók, jeles emberek sírja fölé emelt, rendszerint nyolcszögletű, lapos kupolával fedett épületek. Ali Baba, a Rózsák Atyja türbéje Budán, a Rózsadombon áll. Idrisz Baba türbéje Pécsett látható. Szulejmán szultán türbéjét Szigtváron találták meg. – Kolostor. Pécs-Tettyén bektási dervis kolostor működött.
Középületek közül termálfürdők, ilidzsék épültek nagy számban Magyarország területén. A törökök a hazai fürdőkultúrát igen magas szintre emelték. Budán négy megmaradt fürdő ma is üzemel: Rudas fürdő, Rác fürdő, Király fürdő és Veli bej fürdő (Császár fürdő). Egerben Arnaut pasa és Válide szultána fürdője létezik. Esztergomban a Hévízi erőd és Rusztem pasa fürdője ismert. Pécsett Memi pasa fürdőjét, Székesfehérvárott Güzeldzse fürdőt említik a feljegyzések. Közkutak maradtak fenn Babócsán, Cserépváralján, Grábócon, Pécsett 2, Szigetváron, Törökkoppányban és Zsámbékon.
Törökkori lakóházak ismertek Alsóörsön, Esztergomban és Szigetváron.
Hadi építészeti emlékek. A Budai várban Karakas pasa tornya, Kászim pasa rondellája (Fehérvári rondella), Savanyú-leves bástya, Veli bej tornya, Esztergomi bástya, Sziavus és Murád pasa tornyok épültek.
A Karakas pasa kulesit (tornyát) a budai vár nyugati oldalán 1620 körül Karakas Murad pasa építtette. Az alsó részén hengeres, felette 12 szögű bástya tetejét sátortetővel fedték. A helyreállítás 2021-ben történt a Nemzeti Hauszmann Program 2019-2024 keretében, amely a budai vár teljes újjáépítését tűzte ki célul. (A program részeként már elkészült a Főőrség épülete, a Lovarda, a Stöckl-lépcső, a Hauszmann rámpa és a Palota Szent István terme. Jelenleg tart a Honvéd Főparancsnokság kupolás épületének újjáépítése.)
Kászim pasa bástyáját (későbbi nevén a Fehérvári rondellát) a budai Várban Kászim pasa építtette 1667-1668-ban a későbbi nevén Fehérvári kapu védelmére. Az építkezést azonban már Güdzsi Kenán 1656-1658 között megkezdte. A kerek bástya méretei: átmérője 50 méter, falvastagsága 4,5 méter, belsejében kazamatákkal. 1723-ban egy lőporrobbanás következtében súlyosan megrongálódott, de helyreállították. 1849. május 21-én a budai Vár bevétele során a magyar honvédek itt törtek be akkor az osztrákok által védett erősségbe. Erről a nevezetes eseményről, az első hadtest rohamáról Apáti Mór készített ceruzarajzot, mely a Fővezéri kőnyomdából került ki. (A pompás grafika szépen bekeretezve krónikás birtokában van.) 1867-ben a funkcióját vesztett rondellát lebontották, aztán 1950-1952-ben mégis felépítették. – Görgei Artúr (1818-1916, 98 évet élt) honvédtábornok, az 1848-1849-es magyar szabadságharc idején a magyar honvédsereg főparancsnoka. Lovas szobrát ifj. Vastag György szobrászművész készítette, 1935-től a budai Várban a Hadtörténeti Múzeum előtt állt. 1945-ben a szobrot ledöntötték, elpusztították. A rekonstrukciót 1998-ban Marton László szobrászművész készítette. A 2 méter magas gránit talapzaton emelkedő 3,2 méter magas bronz lovas szobrot 1998-ban a Fehérvári rondella közepén, a Tóth Árpád sétányon állították fel. A Fehérvári rondella jelenleg folyó helyreállítása miatt a szobrot ideiglenesen eltávolították.
Eksi as kulesi, vagyis a török név tükörfordítása: Savanyú leves tornya vagy rondella, belsejében kazamatákkal. Tetején csinos filagória, faszerkezetű pavilon állt, amit egy időben lebontottak, aztán több év után újra felépítettek. A 2. világháború előtt a földalatti barlangokban és a kőzetbe vájt üregekben sziklakórházat létesítettek, amelynek bejárata a bástya közelében nyílt. A kórház ma is látogatható.
Veli bej tornya a budai Vár nyugati erődrendszerének egyik bástyája 1570-ben épült. Nevét építtetőjéről kapta, aki Szokulu Musztafa budai pasa idején a hatvani szandzsák bej volt. Számos építkezést végzett Budán. Eredetileg itt is voltak kazamaták. A bástya peremén az erdélyi kettes huszárok emlékműve, egy bronz lovas szobor emelkedik, Petri Lajos szobrászművész alkotása. Az ágaskodó lovon meztelen férfialak ül, kezében kürttel, fején rohamsisakkal. A bástya csúcsán a lovas szobor mozgalmas kontúrú sziluettje a modern plasztika klasszikus példája.
Babócsa, Barcs, Dunaföldvár, Esztergom, Szabadbattyán és Szigetváron várak, a Duna mentén palánkvárak sorjáztak: Bátaszék, Földvár, Paks, Szekszárd, Tolna. Bajóton és Szolnokon a török korban fahidak álltak.
Magyarország oszmán-török építészeti emlékeinek rövid ismertetése a hazai építészettörténeti stíluskorszakok teljessé tételéhez járul hozzá.
Képek:
- Esztergomban az Özicseli-Hadzsi Ibrahim dzsámi csonka minaretje Szigetváron az Ali pasa dzsámi csonka minaretje
- Gázi Kászim pasa dzsámija Pécsett
- A dzsámi enteriőrje
- Siklósi Malkocs bég dzsámija
- Gül Baba türbéje a Rózsadombon
- Idrisz baba türbéje Pécsett
- Szulejmán szultán emléke Szigetváron, Magyar Török Barátsági Park
- Rudas fürdő enteriőr
- Rác fürdő enteriőr
- Király fürdő enteriőr
- Veli bej fürdő enteriőr
- Budai Vár, Karakas pasa tornya helyreállítva
- Budai Vár, Kászim pasa bástyája, Görgei Artúr lovas szobrával
- Budai Vár, Eksi as kulesi, Savanyúleves tornya
- Budai Vár, Filagória a Savanyúleves tornyán, képeslap, 1902
- Budai Vár, Veli bej tornya az erdélyi kettes huszárok bronz lovas szobrával