Új horvát kormány: új fejezet kezdődik, vagy minden marad a régiben?
Az EECFA horvát kutatóinak elemzése
buildecon 2020.10.16.

Most, hogy a horvát politikai kép és a választások hatása kezd kikristályosodni, eljött az idő, hogy a júliusi választás építési piacra gyakorolt hatását értékeljék az EECFA horvát kutatói.

A választások

A júliusi választásokat a járvány közepén rendezték, amikor egy kormányváltásnak vagy akár a kormányzati politika megváltozásának is súlyos következményei lettek volna az ország járvány elleni küzdelmében, így az állami és a magánszektor pénzügyeire és a következő években építkezési projektekre fordítható forrásokra. Ráadásul, a választásokat a horvát turisztikai szezon közepén, egy kritikusan érzékeny időszakban írták ki. Ekkor a vendéglátás, mely a horvát magasépítés nagy részét teszi ki, fennmaradása volt a tét. Sőt, az ország alig ocsúdott fel a zágrábi márciusi földrengésből, mely 12 milliárd eurónyi kárt okozott a város épületeiben és infrastruktúrájában. Úgy tűnt, hogy a választások több politikai párt és mozgalom sorsáról döntenek majd, amelyek közül néhányan jelentős hatást gyakoroltak a horvát építőiparra, valamint néhány, a szektor számára fontos politikus sorsa is eldőlni látszott. Illetve a választások befolyásolni látszottak Horvátország kapcsolatát az új EU Bizottsággal és az EU Parlamentjével is, amely döntő jelentőségű a járványkezelésre és földrengésre adható támogatásokra nézve amelyeket Horvátország lehívhat.

Szóval hogyan is alakult a választás? A jobbközép HDZ volt messze a legnagyobb győztes (öttel növelte mandátumát a 151 mandátumú parlamentben), a balközép Szociáldemokrata Párt (SDP) pedig a legnagyobb vesztes (mandátuma tízzel csökkent).

Mi a jó ebben az építőiparnak?

A HDZ győzelme többnyire pozitív az építőipar számára mivel a kormány építéspolitikájában folytonosság lesz. Az új kormány valószínűleg tovább egyszerűsíti majd az építéssel kapcsolatos bürokratikus eljárásokat, valamint továbbra is nagy hangsúly lesz a nagy infrastrukturális projekteken, valamint a járvány- és a földrengés-károk enyhítésére irányuló intézkedéseken. Ez utóbbiban nagy szerepe van Andrej Plenković miniszterelnöknek, aki a választások előtt (és után is) hatással volt az Európai Bizottságra, mivel fontos szerepet játszott Ursula von der Leyen bizottsági elnökké választásában. A miniszterelnöknek az Európai Néppártban, melynek a HDZ tagja, is befolyása van. Ezek a kapcsolatok nagy valószínűséggel már tükröződtek azokban az összegekben, amelyeket az EU Horvátországnak a földrengés és a járvány segélyezésére javasol juttatni. Valószínűleg az EU rugalmasabb lesz abban, hogy az ország hogyan költi el az erre a célra kapott pénzt. Ez mind jó hír a horvát építési piacnak, különösen a mélyépítési projekteknek.

Az építőipar számára a Horvát Néppárt – HNS – (mint nemzeti politikai erő) csúfos veresége is lényeges momentum. A párt korábban kiterjedt befolyása az energiaügyekre ma már a múlté, tagjait fokozatosan eltávolítják az állami tulajdonú vállalatok éléről. Az eredmény valószínűleg az lesz, hogy az ország energiapolitikája jobban össze lesz hangolva más szektorok politikájával és az elektromos hálózatok építését fogják támogatni.

A negatívumok

Viszont az új kormány a földrengés utáni és járványkezelési politikájával rúgott néhány öngólt is. A márciusi zágrábi földrengés után a segítség lassan jött, és az ekörüli jogszabályok nem voltak megfelelően kidolgozva. Időközben a késedelmes finanszírozás megkeserítette azok életét, akiknek lakóhelye és irodája használhatatlanná vált.

Ami a járványt illeti, az előző HDZ kormány tavasszal sikeresen visszaszorította ugyan a fertőzések számát, de nyáron és ősszel a fertőzések drasztikusan megnőttek. A napi számok most rekordot döntögetnek, valószínűleg a megelőző intézkedések lazulásának köszönhetően nyáron (a turisták és a választások miatt) és a megelőző intézkedések hiánya miatt ősszel (az emberek ellenállásával és a járvány elleni küzdelmet vezető kormányzati személyek iránti bizalom elvesztésével). Ez gyengébb turisztikai szezont jelenthet 2021-ben, mivel a turisták már nem tartják biztonságosnak Horvátországot. Ez közvetlenül a szállodák építését hátráltatja és mivel a turizmus a horvát gazdaság nagy részét adja, közvetve sok más szegmenst is érint. Ha nem sikerül visszaszorítani a járványt, annak más, rövidebb távú gazdasági következményei is lehetnek az egészségügyi ellátás költségeinek növekedésével valamint a munkavállalói hiányzásokkal.

A költségvetési problémák, beleértve a fentebb említetteket is, újabb fejfájást okoznak az új kormánynak. A jövedelemadó és áfabevételek drámaian csökkentek. Ezzel együtt a munkanélküliség és a cégbedőlések megelőzéséhez szükséges segélyek nagy lyukat fúrtak a költségvetésben, amelyet a kormány hitelfelvétellel igyekezett betömni. A földrengés és a további járvány elleni küzdelem is terheli a költségvetést, és az újabb hitelfelvétel nem megoldás. Habár Horvátországnak jelentős uniós támogatást ígértek (egy főre jutóan többet, mint az EU legtöbb tagállamának) még mindig nem világos, hogy ez mikor érkezik meg, vagy hogy a kormány milyen gyorsan folyósíthatja azt, miután megérkezett. Ebben az uniós előrelépés eddig lassú volt, és ha nem gyorsul fel, a következmények súlyosak lehetnek az építési piac összes szegmensére, beleértve a mélyépítést is.

Konklúzió

Összességében elmondható, hogy a júliusi választások eredménye valószínűleg a legjobb, amit az ország építőipara remélhetett. A politika folytonossága, a kormányzás terén szerzett tapasztalat és az EU-val fenntartott jó kapcsolatok jelenleg elengedhetetlenek Horvátország számára.

Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) nyolc kelet-európai ország építési piacát kutató nemzetközi szövetség, mely a helyi kutatóintézetek, illetve az alapító valamint kutató és adminisztratív központ Buildecon és a módszertani hátteret biztosító Eltinga együttműködése.

 A cikket írta: Michael Glazer (SEE Regional Advisors) és Tatjana Halapija (Nada Projekt), az EECFA horvát kutatói.
Magyar verzió: Falucskai Eszter (Buildecon)

Címkék: eecfa, Horvátország