A bolgár építési piac vegyes teljesítménnyel kezdte az évet: prosperáló lakásépítés, stagnáló nem-lakásépítés és igencsak heterogén mélyépítés. A lakásépítést a kedvező finanszírozási feltételek és az inflációtól való félelem támogatta, így az ingatlanbefektetés biztonságos menedék lett. A nem-lakáscélú magasépítés viszont nehezen tudott kilábalni a járvány okozta sokkból. A mélyépítést erősen befolyásolta a tavalyi, három fordulós parlamenti választásokkal járó politikai zűrzavar és emiatt a jövőbeli kilátások és irányvonalak hiánya, illetve az új uniós finanszírozás hiánya is (Bulgária Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét az Európai Bizottság idén áprilisban hagyta jóvá és az EU operatív programjai még nem véglegesek).
Az ukrajnai háború az egész építési piacon növelte a bizonytalanságot. Idén február és április között az építőanyag-költségek, valamint az építőanyag-hiány és/vagy eszközhiány egyre inkább korlátozta az építőipari vállalkozások tevékenységét. Lassan ugyan, de az elmúlt hónapokban a késedelmesen fizető ügyfelek száma is emelkedett és áprilisban elkezdett rohamosan romlani az általános üzleti környezet az építőiparban (Forrás: NSI: bolgár Statisztikai Hivatal).
A lakásépítési szegmensben 2021 1. negyedévéhez képest az engedélyezett lakóépületek száma 20%-kal, a bennük lévő lakások száma 8%-kal, a teljes beépített területük 14%-kal nőtt. A lehűlés jelei azonban látszanak: az előző negyedévhez képest az engedélyezett lakóépületek 3,1%-kal, a bennük lévő lakások száma 23,4%-kal, valamint a teljes beépített területük 17,1%-kal csökkent. Negyedéves alapon az idei 1. negyedévben megkezdett lakóépületek állománya 4%-kal, teljes beépítettségük 10%-kal csökkent, bár a bennük lévő lakások 5%-kal bővültek (Forrás: NSI: bolgár Statisztikai Hivatal).
Hasonló trendek vannak más szegmensekben is. 2022 1. negyedévében az engedélyezett adminisztratív épületek száma 45%-kal, teljes beépített területük 54%-kal csökkent az előző negyedévhez képest. Az egyéb épülettípusok építésére kiadott engedélyek száma 8%-kal, teljes beépített területük 28%-kal süllyedt. Éves szinten 35%-kal, illetve 82%-kal csökken az adminisztratív épületek építésére kiadott engedélyek száma és összterülete. Az egyéb épületek építésére kiadott engedélyek száma 4%-kal, a teljes beépített területük 1,3%-kal kevesebb. Az előző negyedévhez képest 21%-kal, illetve 51%-kal csökkent a megkezdett adminisztratív épületek száma és beépített területe. A megkezdett egyéb épülettípusok is 6%-kal csökkentek, a teljes beépített területük 15%-kal lett kevesebb.
A fenti adatokból az látszik, hogy a bolgár építési piac nagy valószínűséggel volatilis marad két ellentétes piaci erő miatt: 1) a befektetőknek muszáj menedéket keresni az infláció ellen és 2) a fejlesztőknek alkalmazkodniuk kell a szokatlan piaci feltételekhez (építőanyag-hiány, építőanyagár és üzemanyagár emelkedése, munkaerőköltségek folyamatos növekedése).
Az ukrajnai helyzet tovább fogja árnyalni a helyzetet, de nem kiszámíthatóan, és nem is pozitívan. A bolgár kormánynak még idén el kell kezdenie a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközhöz tartozó beruházásokat. Ezek, a következő években más forrásokból származó uniós pénzekkel együtt, puha földet érést biztosíthatnak az ágazat számára mielőtt a várható növekedés megkezdődik és az építési piac ismét fellendül.
Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) 8 kelet-európai ország, köztük Bulgária építési piacát kutató nemzetközi szövetség. A jelenlegi jelentések 2021. december 6.-án jelentek meg, a következő jelentések 2022. június 27.-én kerülnek kiadásra. Megrendelések és minta: eecfa.com