Ukrajna orosz inváziója az EECFA-országoknak, így Horvátországnak is, egyszerre jelent kínálati és keresleti sokkot. A kínálati oldalon az energiaköltségek, az építőanyagok és az építési költségek is emelkednek. Az ellátási láncok és a munkaerőpiacok is felborultak. A keresleti oldalon az infláció csökkentette a reáljövedelmeket, így megrendült a fogyasztói bizalom és drágultak az ingatlanok.

Igaz, ez nagy mértékben a meglévő tendenciák elhúzódásának és súlyosbodásának eredménye. A fogyasztói és a termelői árszint nőtt az orosz invázió előtt is, az építési költségek gyorsabban emelkedtek, mint az infláció, és a jegybankok a monetáris politika szigorítását fontolgatták, hogy az inflációt kordában tartsák. A hitelezési feltételek szigorodtak, a fogyasztói bizalom csökkent. Mindez negatívan hatott a horvát építési teljesítményre, bár az ágazat ennek ellenére prosperált. Viszont a háború hatásai - legalábbis rövid távon – az építési alszektorokat gyengíthetik.

A háború miatt a horvát élelmiszer- és energiaárak szárnyalnak, mely egyrészt jelentősen csökkentheti a lakásvásárláshoz rendelkezésre álló forrásokat, másrészt pedig növeli a potenciális lakásvásárlók jövővel kapcsolatos aggályait. Illetve, a keresletet csökkentő nagy áremelések kikényszerítésével bizonyos mértékig az ipari termelés is csökkenhet.

A turizmus (a horvát GDP 20%-a), mely a szálloda-, lakó- és kereskedelmi építkezések egyik fő mozgatórugója, rendkívül érzékeny a geopolitikai eseményekre, különösen az európai történésekre. 2021 végén-2022 elején például Horvátországban virágzott az orosz vakcinaturizmus (az oroszok más oltóanyagot kerestek, mint a Szputnyik, egyrészt, mert nem volt túl jó, másrészt, mert emiatt az EU-s országok nem fogadták el). Most viszont a háború miatt sem az orosz sem az ukrán turisták nem jönnek Horvátországba, és ez valószínű  még idén nyáron-ősszel is így lesz. Az invázió a potenciális EU-ból érkező turistákat is elbizonytalaníthatja az idei szezonban (energiaköltségek, rendelkezésre álló jövedelem). Vagy pedig előnyös lesz, ha a bizonytalanság miatt az uniós turisták olcsóbb, közelebbi nyaralást választanak. Bárhogy legyen is, a horvát építési teljesítményt érinti majd, mivel a szállodák módosítják beruházási terveiket, a tengerparti lakások építői reagálnak a kereslet változásaira, a zágrábi lakás- és irodafejlesztők pedig a vásárlók érdeklődésének megfelelően módosítják majd a kínálatot.

A mélyépítésre viszont nem volt hatással az orosz invázió; a nagy vasúti projektek például folytatódnak. Ugyanez igaz az ipari építésekre és nagymértékben a raktárépítésre is. Az ipari szegmensben a háború nem változtatta meg az ipari projekteket építők középtávú keresleti-kínálati számításait. A raktárépítést illetően igaz, hogy a szegmens egyik fő mozgatórugója, az internetes vásárlás, rövid távon bizonytalan, de a közeljövőben egyértelműen nőni fog.

Középtávon a horvát mélyépítés profitálhat abból, ha a háború miatt Oroszországon kívüli forrásokhoz fordul az EU gázellátásért. Ez azt jelentené, hogy a horvát Krk-szigeti LNG-terminál tárolókapacitását növelnék, és olyan vezetékeket építenének ki, amelyek több országba több gázt tudnak szállítani.

Írta: Michael Glazer, SEE Regional Advisors, EECFA Croatia 
Magyar verzió: Falucskai Eszter, Buildecon, EECFA Central

A fotót készítette: Hurta Hajnalka

Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) 8 kelet-európai ország, köztük Horvátország építési piacát kutató nemzetközi szövetség. A jelenlegi jelentések 2021 decemberében jelentek meg, a következő jelentések 2022 júniusában kerülnek kiadásra. Megrendelések és minta: eecfa.com