A keresztény hagyomány szerint keresztre feszítése után Jézus Krisztus testét egy sziklasírban helyezték el, ahonnan a mennybe emelkedett. A sziklasír fölé a 19. század elején, egy tűzvész után márványból új, több méter magas szentélyt építettek, amely napjainkra már veszélyessé vált, már a 20. század közepén, 1947-ben kívülről vasrudakkal erősítették meg (az 1927-es földrengés miatt).
A felújítás során lekerült a szentélyről a márványlapokat abroncsba szorító otromba támasztószerkezet, és ismét régi pompájában ragyog a márvány azután, hogy megtisztították a koromtól, amely az évszázadok alatt rárakódott a zarándokok gyertyáinak füstje nyomán – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a Ynet kedden.
Az athéni műszaki egyetem felújítást végző szakemberei leszedték a homlokzatról a burkolólapokat, habarcsinjektálással megerősítették az alapfalakat, majd visszahelyezése előtt egyenként megtisztítottak minden márványlapot. Titáncsavarokkal megerősítették az épület szerkezetét, és megtisztították a szentély freskóját és festett kupoláját is.
A felújítás alatt, október 26-án felnyitották a sziklasírt fedő márványlapot, amely alatt egy fehér rózsa márványlapot találtak egy belevésett kereszttel, amelyet a 14. századra, a keresztes időszakra datáltak. Az alatt egy még régebbi, a sziklát védő szürke márványlap és habarcs bújt meg, amelyet a tudósok 4. századinak határoztak meg. Ezt még I. (Nagy) Konstantin római császár idején, a legősibb ottani keresztény templom építésekor helyezhették a sírhelyhez.
A restaurátorok ablakot vágtak a szentély márványfalába, ahol a zarándokok ezentúl – a történelem során először – láthatják majd az eredeti kősziklát is, az ősi temetkezési barlang kövét.
Szerdán ünnepélyesen átadják a felújított szentélyt, és már összejött a pénz a munkálatok folytatásához is: rendbe hozzák a sír környékén a vízelvezető és a szennyvíz vezetékeket, hogy ezzel is stabilizálják az építményt.
"Ha nem történt volna meg a beavatkozás, akkor a szentély nagy eséllyel összeomlott volna" – jelentette ki Bonnie Burnham, a kulturális örökség építészeti védelmével foglalkozó World Monuments Fund nevű szervezet szakembere, amely a négymillió dolláros (több mint egymilliárd forintos) költségekből 1,4 millió dollárt állt.
A restauráláshoz 150-150 ezer euróval (45 millió forinttal) hozzájárult II. Abdalláh jordániai király és Mahmúd Abbász palesztin elnök is, noha mindketten muzulmánok.
A görög ortodoxok, az örmény egyház és a római katolikus ferences rend közösen végezte el a helyreállítást, amelyet a görög kormány és magánadományok is segítettek.
A szentély a világ egyik legősibb templomának a szívében, a Szent Sír-bazilika hatalmas kupolája alatt található. Jézus sírhelye fölé az első templomot I. (Nagy) Konstantin császár emeltette a 4. század elején. Ezt az évezredek során többször lerombolták, majd újjáépítették. A jelenlegi építményt a 12. században húzták fel a régebbi templom alapjaira. (Történet bővebben)

Forrás: MTI, World Monuments Fund