Stratégiai infrastruktúra: a belgrádi metróprojekt hatása

A projekt nagyszabású nemzetközi együttműködés Kína és Franciaország között, a PowerChina az alagútfúrásért felel, míg az Alstom a gördülőállományt és a rendszerirányítást biztosítja. A belgrádi metró hatalmas, egyedi gyártású alagútfúró gépei készen állnak gyári tesztelés után és várhatóan idén júniusban szállítják őket Szerbiába. A projekt első fázisához, kifejezetten az 1-es vonalhoz, két alagútfúró gépet építettek melyek a metróvonal ellentétes végeiről kezdik a fúrást, hogy félúton találkozzanak. Ezzel a módszerrel, bár kivételes koordinációt és projektmenedzsmentet igényel, rendkívül hatékony és gyors az építés.

A belgrádi 1-es metróvonalnak két szakasza lesz: az első szakasz 15 km lesz 15 állomással, a második szakasz 6 km lesz 5 állomással. Az első szakasz nagy része föld alatt halad majd, ebből 11 km mély alagutakból, 2 km pedig nyitott és fedett módszerrel épül; mindössze 2,1 km lesz a föld felett. A város domborzata jelentős kihívás mivel egyes állomások nagyon mélyek lesznek, akár 40 méterrel a felszín alatt. A rendszer vezető nélküli, autonóm járműveket és digitális jelzőrendszert fog használni, biztosítva a maximális hatékonyságot, biztonságot és gyakoriságot.

Az eredeti terv a 2-es vonal (21 km 23 állomással) építését két évvel az 1-es vonal után kezdte volna meg, a két projekt részleges átfedésével. Jelenleg azonban nem biztos, hogy a párhuzamos megvalósítás a tervek szerint halad majd. A többi szakasz ütemezése is az 1-es metróvonal 1. szakaszának ütemétől függ majd, és a pénzügyi megfontolások továbbra is a fő tényezők lesznek a fejlesztések ütemében.

Mindenesetre az 1-es vonal építésének megkezdésével Belgrád egy hosszú és ambiciózus útra indult, amely az elkövetkező években meghatározza majd a város építési tájképét. A becslések szerint az 1-es vonal 3,5 és 3,8 milliárd euróba kerülhet, ami azt jelenti, hogy a projekt léptéke óriási hatással lesz a mélyépítési teljesítményre 2027-től kezdődően. Ez egy kulcsfontosságú infrastrukturális fejlesztés, amely fellendítheti a növekedést az EU-ban tapasztalható recessziós trendekkel és az instabil globális gazdasági környezettel szemben. Igaz, az energiasokk, a magas infláció és a globális pénzügyi instabilitás továbbra is jelentős kockázatok – nemcsak erre a projektre, hanem Szerbia teljes építőiparára és a gazdaság egészére nézve is.

Eredeti cikk: Dejan Krajinović, Beobuild Core d.o.o., EECFA Serbia
Magyar verzió: Buildecon, EECFA Central
Fotó forrása: Beogradski metro i voz