Szkeptikus, üzletszerzési szándékkal "BIM-esedő" cégvezetők számára azt tudom javasolni, készíttessék el az alábbi 5 lapot:
1. “XY cég BIM kézikönyve”
2. “Tartalomjegyzék [ENTER] 1. oldal bevezető [ENTER] 2. oldal BIM kézikönyv [ENTER] 3. oldal Fejlesztési terv“
3. “Én, mint az XY cég képviselője elkötelezett vagyok a folyamatos fejlődésünk és a Megrendelőink mind jobb kiszolgálása mellett. Kelt:” … Én+pecsét + BIM felelős(ök)
4. “BIM kézikönyv [ENTER] Nem érdekel minket ez az egész, csináljuk, ahogy tudjuk. “
5. “Fejlesztési terv [ENTER] Az állandó minőség javítása érdekében rögzítjük év végéig:
a. …
b. …
c. …”
Amint az 5. oldalon sikerül kitölteni a három leginkább elérhetőnek tűnő célt, már el is indult a bevezetés. Nyomtatás és mehet is a fiókba. Persze, aki elkezdi reklámozni önnön BIM-képességét, kénytelen lesz hamar elő is venni és betanulni, hogy a betűvel jelzett pontokkal mennyire jól halad…
Mit érdemes kitalálni?
Leginkább azokat az alapköveket, melyek még nem okoznak közvetlen változást a Cég életében, maximum egy kis adminisztrációval járnak. Mik lehetnek ezek?
-
Humán állomány és képzettségeik listája, kiemelve a BIM képességre vonatkozó tanfolyamokat, oktatásokat.
-
Informatikai háttér paraméterei, szerver, munkaállomások, hálózat, internetkapcsolat, redundancia stb.
-
Szoftver-licenszek eredete és esetleg az azok támogatásával foglalkozó Cég(ek) alapadatai.
Lássuk be, ennyit letenni az asztalra önmagában nem túl meggyőző, ezért haladjunk is tovább a teljesség és rendezettség igényei nélkül. Hogy ne művi legyen a dolog, inkább kérdéseket teszek fel, melyekre adott saját válaszok bármelyike segíthet a kitöltésben.
Milyen adatszolgáltatásokat tudok fogadni?
-
Ezeket milyen szoftverekkel állíthatják elő?
-
Ezeket én hogyan dolgozom fel?
-
Ezeket mire tudom használni?
Hogyan állok neki a tervezésnek / kivitelezésnek?
Melyik szolgáltatásomhoz milyen adatokra van szükségem?
-
Rendelkezem a vonatkozó szabványokkal, jogosultságokkal...?
Melyik folyamathoz mennyi erőforrást kell összpontosítanom?
Milyen szolgáltatásokat szeretnék kínálni Megrendelőimnek?
-
3D modell, ütközésvizsgálat, modell alapú mennyiségek, modell alapú költségvetés…?
Hogyan követik egymást a tervezési lépések?
-
Milyen gyakran kapok új társtervezői és megrendelői adatokat?
Milyen formában tudok adatot szolgáltatni?
-
Milyen fájl-formátumokat tudok menteni, exportálni?
-
Mi ezek adat-tartalma?
-
Milyen gyakran tudom ezt megtenni?
Igen, mindenhol a többesszám mutatja, hogy egyik kérdésre sem egy helyes válasz van, sőt kell is, hogy több legyen. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a tervezés mint iteratív folyamat során az adatokat többször és egyre nagyobb részletességgel kell a Megrendelő, a Hatóságok és saját Kollégáink felé is prezentálni, így a fenti kérdéseket tovább kell bontani tervezési stációk szerint. A dolog igazi szépsége, hogy a tevékenységeinket tudjuk beárazni, a többi csak létkérdés, mert a Felek közötti szerződések minimum mellékleteként részletesen taglalni kell, ki, mikor, hogyan, mit küld a másiknak a Megrendelőt és a Team minden résztvevőjét is beleértve. Itt olvasható egy kis segítség a stratégiai partnerek kiválasztásához.
Mit nem érdemes kitalálni?
Amiről nem tudom, hogy micsoda, vagy vannak rá értelmes és használható szabványok, ajánlások, leírások, amelyekre elegendő hivatkozni. Ide azokat a témákat gyűjtöttem össze, amelyekkel napi praxisomban gyakran találkozom.
Klasszifikációk
Vagyis objektum besorolások, osztályok. Milyen fajta elemek létezhetnek a digitális és a való világban. Itt érdemes nemzetközi, vagy nemzetközi szinten elfogadott rendszereket átvenni. A keresőkbe az alábbiakat érdemes beírni:
-
Uniformat
-
Uniclass
-
OmniClass
-
BIM7AA
LOD/LOI
Level of Detail / Development és Information vagyis a modell részletezettsége. Az erre vonatkozó szakirodalom* rendre valamely klasszifikációs rendszerre hivatkozik és általában két elválaszthatatlan részből áll. Az első egy csinos PDF** tele színes képekkel arra vonatkozóan, hogy az elemeknek hogyan is kell kinéznie a modellben, általában elfeledkezve a hatóságok által megkövetelt helyi szabványos, szimbolikus jelölésekről. A második pedig általában egy soklapos-soksoros táblázat***, mely hosszasan részletez két dimenziót:
-
Melyik osztálynak melyik tervezési stációban melyik részletezettséget kell hoznia és ki a felelőse a projektrésztvevők közül.
-
Melyik osztály alkotóelemeinek milyen paraméterekkel milyen tulajdonságot kell megjelenítenie és milyen mértékegységgel.
A nem BIM-képes csapattagok adatait is érdemes bedolgozni valakinek, ennek időráfordításával és költségével számolni szükséges.
* egy példa: http://bimforum.org/lod/
** http://bimforum.org/wp-content/uploads/2017/11/LOD-Spec-2017-Part-I-2017-11-07-1.pdf
***http://bimforum.org/wp-content/uploads/2017/11/LOD-Spec-2017-Part-II_2017-11-07.xlsx
BIM szintek
Az Építmény-információ modellezés több lépcsőben valósulhat meg. A témáról bővebben itt olvashat.
Mivel érdemes manapság foglalkozni?
Megjelentek olyan új szolgáltatások, melyekre a megrendelői oldal igencsak nyitott és hívószónak sem utolsók. Ezek is csak tevékenységek, melyek alapját a tervezés köztes és végtermékei szolgáltatják. Nem kell semmi ördöngősségre gondolni, pusztán a megszokott és szükséges folyamatok modell-alapú újraértelmezéseire:
(modell alapú)-koordináció; -anyaglegyűjtés, -költségvetés, -erőforrás ütemezés…
Az építőipar továbbra is arról szól, hogy a jót, szépet, érdekeset valamilyen módon pénzre konvertálja. Amennyiben Önnek nincs további 10-20 éve a nyílt BIM rendszerek fejlődésére várni, érdemes zárt BIM rendszerek használatát fontolóra vennie. Az Autodesk Revit és beépülő kiegészítői a főbb szakágak minden igényét kielégítik akár egy közös modellben dolgozva.
Ami nem szerepel a saját, vagy a Megrendelő által megkövetelt BIM kézikönyvben az nem is ajánlható ki, szerződhető, követelhető, teljesíthető. Ha találkozna a fenti öt lapos dokumentum alapján szerződni hajlandó megrendelővel, kérem szóljon, mert vállalkoznék!
Örömmel segítünk csatlakozni a 1,2M Revit felhasználóhoz!
Szilágyi Balázs
BIM tanácsadó
http://www.kccad.hu
(X)