| BME Sportközpont |
|
|
pestimonika
|
2013.06.21.
|
Csarnok Nagydíj Pályázat
Szabó Levente DLA |
Pályázó neve: Szabó Levente DLA (Hetedik Műterem Kft.)
Csarnoképület neve: BME "ÉL"-jelű épület részleges átalakítása, BME Sportközpont
Funkció: sportközpont
Befejezés éve: 2012
Csarnoképület helye: Budapest, XI. Bertalan Lajos utca 2-6.
Mely régióban pályázik: Budapest
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem az „ÉL”-jelű laborépületének részleges átalakításával új, funkcionálisan komplex sportközpontot valósított meg.
Az „ÉL”-jelű épület a – szintén az egykori Középülettervező Vállalat építésze, Nagy Elemér által tervezett – Duna-parti „Z”-jelű toronyépület közvetlen szomszédságban épült a 70-es évek közepén. A sportcélú átalakítás a F+2 szintes, 3db 15 m fesztávolságú daruzott, acélszerkezetű csarnokhajóval és egy azt U-alakban körbeölelő monolit vasbetonvázas iroda- és labortraktussal rendelkező épület első és második emeleti tereinek kétharmadában valósult meg, közel 2800 m2-en. Az így lehatárolt új terület teljeskörű felújítást kapott, az új funkciónak megfelelő kialakítással, az összes többi épületrész változatlanul oktatási- és laborfunkcióval működik tovább. Az áttervezett épületrészben ezáltal egyfajta „ház a házban” elv valósult meg: önálló bejárattal és korszerű műszaki megoldásokkal új épület jött létre. Alapvető koncepció volt, hogy a meglévő épületstruktúrát meghagyva, a megváltozott funkciónak megfelelő és azt jelző új rétegeket épüljenek a csaknem negyven éves épületbe, az átalakítással együtt járó műszaki (pl. a tetőn elhelyezett gépészeti) installációk elrejtésével. A külső és belső megjelenést tekintve a közel negyven éves architektúrát az átépítés nem folytatja, hanem additív módon egészíti ki.
Az épület külső megjelenésének alapvető eleme a BME Sportközpont főbejáratának megfogalmazása. Az „ÉL”-épület első emeleti főbejárata eredetileg a „Z” és az „ÉL” épületek közötti sikátorra nézett, a Sportközpont megvalósulásával szükségessé vált ennek átfogalmazása, amely az új középület méltó megközelítését biztosítja. Az előlépcsőjének kismértékű átalakításával (kifordításával) és új előtető-falburkolat megfogalmazásával a funkcionális igényeken túlmenően olyan „jel” született, amely alkalmas az új rendeltetés építészeti hangsúlyának megteremtésére. Lényeges szempont volt, hogy az épület eredeti karaktere ne sérüljön, ezért az előtető-előlépcső hozzáépítésként, egyfajta „protézisként” jelenik meg, tudatosan mutatva az átépítés tényét és jellegét. Az additív szerkesztés következménye, hogy az előtető és a falburkolat anyaghasználata (acélvázra szerelt szálcement anyagú táblás burkolat) és vonalvezetése az előcsarnokban is folytatódik, vagy fordítva: onnan indul ki.
Az előcsarnokba vezető új falak megformálása az előtető-falburkolathoz hasonló módon egyfajta mellé- ill. beleépítés, vagy „kibélelés” gesztusával élnek, és ráerősítenek a jelenlegi szimmetria megbomlására, a megközelítés alapvetően aszimmetrikus voltára. Az előcsarnoki térből – az üvegezett felületeken keresztül – áttekinthető a teljes Sportközpont, a benne zajló élet lényeges látványelemként jelenik meg.
A belső terekben elsősorban a tisztítás, kibontás eszközei tették lehetővé az eredeti térstruktúra megjelenítését az új funkciót kapott épületben. A három daruzott csarnokhajója közül kettőben egy-egy 13,5x24,00 m nagyságú többcélú sportpálya, a pályák végében, azokkal egy légtérben, de alaprajzilag elválasztva 4 db squashpálya létesült. A két sportpálya között mobil elválasztó rendszer biztosít lehetőséget azok eseti egybenyitására sportversenyek alkalmával. A pályákat – az üvegfelületek védelmére, optikai egységességük biztosítására – az álmennyezetig tartó faszerkezetű ráccsal béleltük ki. A farács elválaszt, ugyanakkor a mögötte lévő nyílásoknál transzparens, átlátást enged meg, a squashpályák mentén elválik a faltól és áttetsző „kosárként” választja el és köti össze a tereket.
Az egykori daru-beemelő helyén háromszintes falmászó-terem, a 2. emeleten cselgáncsterem, teremfoci- ill. aerobik- és spinningterem kapott helyet, és ezek mellett két konditerem is létesült, mindegyik közvetlen vizuális kapcsolattal a sportpályák terével.
Az épület-átalakítás 2012-ben Pro Architectura Újbuda Díjban részesült.
Generáltervező: Középülettervező Zrt.
Építész tervező: Hetedik Műterem Kft.
Eredeti tervező: Nagy Elemér (Középülettervező Vállalat)
Szerzői felügyelet: Skardelli György (KÖZTI Zrt.)
Felelős tervező: Szabó Levente (Hetedik Műterem Kft.)
Építész munkatársak: Almer Orsolya, Dvorzsák Jessica, Kertész Bence, Kormányos Anna, Simon Orsolya, Tánczos Tibor (Hetedik Műterem Kft.)
Tartószerkezeti tervezés: Hegyi Béla, Dobráter Béla (KÖZTI Zrt.)
Épületgépészet: Ács Béla (KÖZTI Zrt.)
Épületvillamosság: Tóth Bertalan, Máramarosi András, Kajtán László (KÖZTI Zrt.)
Épületszerkezetek: Bartha Ferenc, Nagy Károly
Akusztika: Csott Róbert
Tűzvédelem: Takács Lajos
Fotók: Szentirmai Tamás
Építtető: BME GMF
Generálkivitelező: Laki Épületszobrász Zrt. (projektvezető: Szabó Ákos, építésvezető: Horváth Artúr)
Eredeti épület építése: 1974-75
Tervezés: 2010-2011
Kivitelezés: 2011-2012
http://hetedik.hu/index.php?id=6002&lan=hu
http://epiteszforum.hu/a-bme-uj-sportkozpontja-a-bertalan-lajos-utcaban
http://www.hetedik.hu/files/METSZET%20bme.pdf http://www10.aeccafe.com/blogs/arch-showcase/2013/04/02/bute-sport-center-in-budapest-hungary-by-hetedik-muterem-ltd/
|
|