Az útvonal osztrák részét 1926-ban leaszfaltozták az egyre növekvő gépkocsiforgalom miatt. 1957-ben megépült az Europabrücke (Európa híd) lehetővé téve a Brenner autópálya megépítését, amely 1963. november 17-én nyílt meg. Svájcon keresztül az áthaladás sokkal drágább, ezenkívül ott este 10-től hajnali 5-ig kamionstop van érvényben Ezért a kamionosok a Brenner hágón átvezető útirányt részesítik előnyben.1970 és 1999 között itt az autópályás áruforgalom az évi 3 millió tonnáról hétszeresére, 22 millió tonnára növekedett. A hatalmasra duzzadt teherforgalom a hegyi utakon óriási közlekedési dugókat idéz elő, másrészt a kamionokból kiáramló füst és bűz a kristálytiszta levegőt különösen szennyezi. E környezetkárosítást a zajterhelés tovább fokozza, ami a lakosság tűréshatárát meghaladja. Így a teherszállítás a közútról az 1867-ben kiépített Brenner vasútvonalra terelődött. A Wörglből óránként induló kamionszállító szerelvények napi 480 kamionnal csökkentik az autópálya forgalmát. A zord téli időjárás ellenére a hágó egész évben járható, de a vonatokat a szűk ívsugarak és a meredek (2,6%-os) emelkedők oly mértékben lelassítják, hogy a szerelvényeket két mozdonnyal kell vontatni, de még így is csak 70 km/órás sebességgel haladhatnak.

Ezért az Európai Unió az 1990-es években a probléma megoldásáról döntött. 2008-ban megkezdték a Brenner Bázis Alagút megvalósítását. Befejezése pedig 2032-ben várható. Költsége 2006-os árakon 8,5 milliárd Euro. Az osztrák Innsbruck és az olasz Fonterezza városok közötti 55 kilométeres távolságon két alagút épül, melyekben egyvágányú vasutak készülnek majd. Az alagutak keresztmetszete köralak, belső átmérője 8,1 méter, egymástól 70 méterre helyezkednek el. A két alagút között 333 méterenként összekötetést létesítenek, továbbá egy keskenyebb szervizalagút is épül, mely a menekülő útvonalat jelenti, a vízbeszerzés és a karbantartás szerepét is betöltve. Az építkezés során 21,5 millió köbméter földet és sziklát kell eltávolítani, részben fúrással, részben robbantással. A kitermelt talajt az alagút építéséhez egyrészt betonadalékként felhasználják, másrészt erdőtelepítéshez, feltöltésre fordítják. Az alagutakon naponta 400 szerelvény fog áthaladni, 80 személy és 320 tehervonat. A személyvonatok óránként 250 kilométeres sebességgel haladhatnak, a tehervonatok 160 kilométerrel. Így a személyvonatok menetideje 1/3-ára, 15 percre csökkenhet. A bázis megnevezés abból származik, hogy az alagutak a hegyek lábánál, bázisánál törik át a talajt. Német elnevezése Brenner Basis Tunnel (BBT). A Brenner Bázis Alagút a transzkontinentális európai vasúti hálózatnak, az Európát Északról Dél felé átszelő, majd’ 2000 kilométer hosszúságú Berlin-Palermo vasúti tengelynek kulcsfontosságú láncszeme. 

Képek:

1. A Brenner-hágó vasútvonala
2. Brenner-hágó, Európa híd
3. A Brenner Bázisalagút térképe
4. A Brenner Bázisalagút szerkezeti rendszerének sémája
5. Alagútfúró pajzs
6. Brenner Bázisalagút két nyílása
7. Brenner Bázisalagút építése
8. Az üres alagút
9. Brenner Bázisalagút bejárata
10. A Brenner Bázisalagút építése a folyó felett
11. A kitermelt föld
12. A mérnöki műtárgy vágányok nélkül
13. A kész alagútcső
14. A kivilágított alagút sínekkel
15. Belin–Palermo vasúti tengely
16. A Brenner-hágó vasútvonala