A híradások szerint a palota rekonstrukciója nem áll le végleg, a tervek és a költségek áttekintését és szükség szerinti módosítást követően folytatódhat – már csak az a kérdés, hogy mikor. Az "A" épületen (a januárban készült fotóval ellentétben) már majdnem kész a tető, alátét héjazat látszik. Az északi homlokzat is befejezéshez közelít, miközben számos díszítőelem már elkészült, és a műhelyben vár a beépítésre.

Az "A" épület nagyobb részének bontása megosztotta az építészszakmát: a dunai homlokzat kivételével nem sok maradt belőle, még ha ezek többnyire II. világháború utáni épületrészek voltak is. A kivitelezés felfüggesztése azonban lehetőséget ad, hogy összefoglaljuk, mi épült meg eddig, illetve elgondolkodjunk a további építés irányán.

Háttérben szorult régészeti bemutatás

Míg az 1960-as években megkezdődött építkezések az előkerült középkori részletek, elsősorba a várfal rekonstrukcióját célozták, a Nemzeti Hauszmann Program alapvetően a Hauszmann-kori állapot visszaállítását tűzte ki célul. Ez nem jelenti azt, hogy a bemutatott középkori részleteket szükségképpen el kell tüntetni, vitás helyzetben viszont, amikor egy korábbi és a Hauszmann-kori állapot nem mutatható be egyszerre, az utóbbit részesíti előnyben. A Hauszmann-rámpa visszaállítása például együtt járt az 1970-es évekbeli támpilléres várfal-rekonstrukció megszüntetésével: az eredeti középkori várfalak maradványai elfedésre kerültek, ahogy Hauszmann idején is voltak. Nagy fájdalom volt ez a régész szakmának, de még szomorúbb volt a Szent György tér felé az egykori Friss-palota 1980-as években létrehozott részleges rekonstrukciójának elbontása. Ez a kis épület a homlokzathoz tapasztva útban volt az "A" épület főbejáratának, és bár készült terv a falak épületen belüli bemutatására, erre nem került sor. Így egy korábban bemutatott régészeti terület tűnt el, ami egyébként bemutatható lett volna. Ugyanúgy megtartható lett volna a Szent György téri középkori kőút is azzal együtt, hogy a hauszmanni útburkolati szint is megmarad.

Az "A" épület homlokzatai

Az "A" épület kétségkívül legfontosabb homlokzata a megőrzött keleti homlokzat, hiszen a duna felőli várhegy látványának része. Ennek mielőbbi helyreállítása mind közül a legfontosabb. Következő az északi homlokzat: az "A" épület az egész palotaegyüttes főbejárataként működött, az észak felőli megközelítéssel pedig ez az oldal válik főbejárati homlokzattá. E két homlokzaton két, az egész palota szempontjából jelentős művészeti alkotást is elhelyeztek: a keleti homlokzaton a Hungária-szoborcsoportot, az északin pedig a Jungfer-kapuzatot. A hatalmas Jungfer-féle kovácsoltvas kapu elkészült, de még a hódmezővásárhelyi műhelyben van, beépítése mihamarabb szükséges lenne. Fontossági sorrendben következő a nyugati homlokzat, hiszen a várliftek felől érkező látogatók ezt látják meg elsőként a palotaegyüttesből. Viszonylag védett elhelyezkedésű a Hunyadi-udvar felé néző déli homlokzat, így talán ennek a helyreállítása a legkevésbé sürgető, de készültség szempontjából is ez áll a sor végén: vasbeton szerkezeteket, különböző tereptárgyakat kell még eltakarni, hogy a kívánt látvány fogadja a látogatókat.

Eltérések a hauszmanni állapothoz képest

Az épületet körbejárva számos kisebb-nagyobb eltérést figyelhetünk meg a homlokzatokon az eredeti, Hauszmann-kori állapothoz képest. Az északi oldal négy oszlopa egyértelműen párhuzamba állítható a Főőrségi épület oszlopaival, amelyek a rekonstrukció során a hauszmanni elképzelés szerint sötétszürke színben készültek el, a palota oszlopai azonban világos színűek – felmerül a kérdés, hogy az épületegyüttes további oszlopos homlokzati részein a Főőrségi épület vagy az "A" épület északi homlokzatának színvilágát fogják-e követni.

Furcsák a déli és nyugati homlokzat főemelet alatti lábazatán megjelenő pincei nyílások is, a körülöttük megjelenő kőburkolat nem követi az archív fotókon látottakat, nem az eredeti fotóknak megfelelő kép rajzolódik ki.

A tetőforma már jelen készültségi szinten is látszik, így az is, hogy a belső udvar felé néző tetőforma nem felel meg a hauszmanni állapotnak.

Mi készült még el?

A korábban említett Jungfer-kapuzaton kívül számos bádogelem, tetőablak, díszműbádogos főelem elkészült, és a díszműbádogos műhelyben várják a beépítést, továbbá a palafedés és a bádogpárkányok is felrakhatóak lennének. Ha a rekonstrukciót szüneteltetni kell is a további lépések átgondolásának idejére, a tetőfedést igazán logikus lett volna befejezni.

Az "A" épület belső tereinek részletelemei közül is számos darabot már legyártottak, így a terek áttervezése – esetleg a történeti helyett modern enteriőrök készítése – már mindenképpen megkésett gondolat. Nincsenek viszont készen a homlokzati nyílászárók és fa kapuk, de ezeket senki sem gondolná modern megjelenésű szerkezetekkel helyettesíteni.

Érdekes történeti adalék, hogy Hauszmannék annak idején úgy építették a palota homlokzatait, hogy a kapcsolt gerébtokos ablakoknak először a külső rétegét készítették el, ezeket a homlokzatok kidolgozásával egyidőben építették be, így az épület külső megjelenése hamarabb késznek mutatkozhatott, a belső réteget és a kapcsolódó asztalos szerkezeteket pedig egy későbbi fázisban, belülről építették be – erre ma is lehetőség lenne, így az épület külső megjelenése hamarabb elnyerné végleges állapotát.

A belső terekről beszélve fontos még megemlíteni, hogy a palota egyedülálló művészeti értéke a hosszú egybefüggő enfilade az "A" épülettől az "F" épületig, az egymásból nyíló terek sorát rekonstruálni és megnyitni a látogatók előtt vissza nem térő történelmi lehetőség.

A Jungfer-kaput bemutató kisfilm (Nemzeti Hauszmann Program):

A cikk megírásában a palotaegyüttes rekonstrukcióját ismerő szakember volt segítségemre. A cikk több ponton szubjektív véleményt fogalmaz meg.