A címlapra és természetesen egyben a Metszet-rovatba került passzívház különlegessége, hogy építészetileg is igen nívós, európai szinten is megállná helyét. A rovat jellegzetességének megfelelően ezúttal is több nézőpontból megismerhetjük a házat: megnyilatkozik az építészen és a megbízó-belsőépítészen kívül a felelős műszaki vezető, a kivitelező, sőt a gépész szakkivitelező is, míg az elemző-kritikai cikket Dr. Wesselényi-Garay Andor jegyzi.
A Külhon rovat két cikkben nyújt apró metszetet az európai lakóházépítészetről: az északi Izlandról egy fatetős családi házat mutat be Katona Vilmos az ARKÍS iroda munkái közül, míg a déli Spanyolországnak a kevésbé ismert hegyes vidékére kalauzol Nyáry Erika egy meredek hegyoldalra kapaszkodó Cadaval-Morales családi ház kapcsán.
A magyar lakóházak között Hajnal Zsolt és Kendelényi Péter elegáns Szalamandra lakóparkját, Fülöp Gyulától egy luxuskivitelű budafoki üdülőt, Eva Mihály Amichay nyolcadik kerületi garzon belsőépítészeti életre keltését, Ifj. Benczúr Lászlótól és Weichinger Miklóstól egy sajkodi nyaraló átalakítását, és végül Iványi Inkétől egy szinte a semmiből épült kis nyaraló-bővítést találhatunk.
Négyoldalas interjú készült Finta Sándorral, Budapest új főépítészével, melyben nemcsak a riporter, Zöldi Anna kérdéseire, de más szakmai kérdezőknek is válaszol Finta.


A bevezető cikk:
Amikor ugyanaz a kérdés egymástól független konferenciákon is elő-előkerül, gyanakodhatunk, hogy általános problémáról van szó. Csoknyai Tamás a legutóbbi Építész Tervezői Napon jegyezte meg: az eddig elkészült passzívházakkal épp ott van probléma, ahol a legolcsóbban lehet előrelépni, a kompakt tömegképzés területén. Például attól, hogy egy helyett kétszintes a ház, 20–40 százalékkal csökkenhet a lehűlő felület, és így a hőveszteség. Az Öko-logikus építészet konferencia egyik fontos tanulsága volt (terv: Ertsey Attila, elemzés: dr. Reith András), hogy a jelenleg kötelező U-értékű szerkezetekkel megtervezett ház, ha elég kompakt és jó a tájolása, 20–30 százalékkal kisebb energiaigényű, mint az átlag, de a tagolt, „megmozgatott tömegű” házakhoz képest ez 50–60 százalék mínuszt is jelenthet. Azért jó ezt válságos időkben tudni, mert a kompakt tömeg nemhogy nem kerül pénzbe, de legtöbbször még olcsóbbá is teszi a házat.
Hasonló (újra)tanulnivaló a szakmai számára a nyári éjszakai átöblítési lehetőség, amely épp ilyenkor, nyáron bizonyítja: légkondicionáló nélkül is hűvösen tarthatók családi házak. Ehhez elég egy alsó szinti nyílászáró (ami úgyis van), és egy felső szint feletti (például tetőablakos) nyitási lehetőség, és persze a hatékony nappali árnyékolás.
Szintén alig kerül pénzbe a légzárás gondos kialakítása, és nemcsak a filtrációs hőveszteséget, de a páralecsapódás miatti problémákat is elkerülhetjük vele.
Úgy tűnik, egyelőre a lakásépítések száma továbbra is mélyponton van, de talán az odafigyelés, a gondosság, a felelősségtudat nőhetne. Akkor is, ha ez statisztikailag nem mérhető, és a dzsídípít sem növeli.

Előfizetés >>

A legújabb lapszám és a teljes Metszet-archívum digitális formában >>