Az ukrán kormány által tavaly meghirdetett tenderre eddig félszáz befektető jelentkezett, a pályázók 20–1000 hektárt kívánnak beborítani fotovoltaikus napelemtáblákkal.

A legtöbb részlet arról a kínai tervről került napvilágra, amely szerint egymilliárd dolláros befektetéssel egy ezer megawatt teljesítményű naperőmű épülne a néhány hete új, a radioaktív sugárzást jól szigetelő szarkofággal befedett reaktorroncs közelében. A paneleket a legnagyobb kínai megújulóipari holding, a Golden Concord (GLC) gyártaná és szerelné össze e helyszínen, az erőművet pedig az ugyancsak kínai National Machinery Corporation üzemeltetné.

A szakemberek szerint az erőművek számára kijelölt, 12 négyzetkilométeres területen nem annyira erős a sugárzás, hogy az veszélyt jelentene a rövid ideig a térségben tartózkodó építőkre, illetve a karbantartókra. A most tervezett és a jövőbeli csernobili naperőművek által termelt energia költségét jelentősen csökkenti, hogy miközben olcsón bérelhető a más célra aligha használható terület, a közelben van a megtermelt elektromos áram továbbítására alkalmas infrastruktúra. „Hatalmas társadalmi és gazdasági előnyök származnak majd abból, ha zöld és megújuló energiatermelésre használjuk fel a tönkretett területeket” – fejtegette a GLC egyik vezetője. A kínaiak mellett amerikai és kanadai befektetők is tárgyalnak a naperőművek telepítéséről.

Kijevi források szerint Ukrajnában azt is fontolóra vették, hogy ha sikeres lesz a világ jelenleg legnagyobb naperőmű-építési projektje, kibővítik a megújulóknak szánt területet, s a következő évtizedben további tendereket írnak ki újabb beruházók számára. Erre már csak azért is szükség lesz, mert más államok is törekszenek a világelsőségre. Az Egyesült Arab Emírségek legnépesebb városában, Dubaiban például az évtized végén adnak át egy ugyancsak ezer megawattos farmot, s a tervek szerint 2030-ra az ottani teljesítmény eléri az ötezer megawattot, azaz a létesítmény kétszer annyi áramot ad majd, mint a Paks 2 atomerőmű két új reaktora együtt.

Forrás: hvg.hu