A 2020-es nyári EECFA előrejelző tanulmányok 2020. június 29-én kerültek kiadásra. A teljes tanulmányok megvásárolhatóak, és a minta tanulmányt a www.eecfa.com oldalon lehet megtekinteni. Az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) nyolc kelet-európai ország építési piacát kutató nemzetközi szövetség, mely a helyi kutatóintézetek, illetve az alapító valamint kutató és adminisztratív központ Buildecon és a módszertani hátteret biztosító Eltinga együttműködése.
Bulgária
Bár a két hónapig tartó vészhelyzetben nem tiltották meg az építési munkálatokat Bulgáriában, az építési teljesítmény növekedését gátolja a járványhelyzet. A gazdasági bizonytalanság és a növekvő munkanélküliség várhatóan visszatartja majd a reáljövedelmek növekedését, mely elsősorban az ingatlanpiacot érinti majd. 2021-ben a növekedés hajtóereje előreláthatólag a sok nagy irodaprojekt befejezése és az ipari és raktárépítés lesz. A mélyépítést az út- és közműépítés fogja mozgatni az uniós alapok miatt. Az energia ágazatot a „Turkstream” gázvezeték bolgár részének folyamatban lévő munkái támogatják idén és jövőre is. Így az építőipar teljesítménye szinte változatlan marad 2020-ban (+0,3%), míg 2021-ben várhatóan 9,2%-kal nő majd.
Horvátország
Az új típusú koronavírus és a március 22.-i zágrábi földrengés brutálisan legyengítette a horvát magasépítés rövid távú kilátásait, míg a mélyépítés viszonylag sértetlen marad. Az épületek esetében a járvány nagymértékben befolyásolta az építési szolgáltatások kínálatát és keresletét, míg a zágrábi földrengés elsősorban a keresletet befolyásolta. A járvány és a földrengés ellenére, a mélyépítés egészében véve továbbra is erős, ám a kereslet alszektoronként jelentősen el fog térni. A július 5.-i horvát választások jelentősen befolyásolják majd az ország válaszát a felmerülő problémákra, de függetlenül attól, hogy ki nyer, a két válságnak az elkövetkező években hatása lesz majd az ország építőiparára.
Románia
A járvány és annak enyhítésére tett intézkedések a román építési piac minden szegmensét valamilyen módon befolyásolták. Az EU többi tagországához hasonlóan, Romániában is recesszió tapasztalható; idén a GDP és a közösségi fogyasztás is jelentősen visszaesik. 2021-re helyreállhat a helyzet, de Románia visszapattanása lassabb lehet, mint az EU-átlag, mivel hiányzik az infrastruktúra és az állami finanszírozás. Az alacsony kereslet miatt az új lakóépületek a vártnál előreláthatólag rosszabbul fognak teljesíteni, idén és jövőre is. Várhatóan kemény évek várnak a nem-lakáscélú alszektorra is, mivel a vállalatok átgondolják majd irodaigényeiket és a kiskereskedelmi fogyasztás is átrendeződik. A válságon túl az uniós pénzek felhasználásának alacsony hatékonysága is hátráltatja a mélyépítést. Összességében az EECFA előrejelzése szerint az építési tevékenység 2,1%-os visszaesést könyvelhet majd el idén, de a gazdaság stabilizálódásával 2021-ben enyhe növekedésre lehet számítani.
Szerbia
Az év eleje az összes alszektorban kivételesen erős volt, mely egy újabb jó évet vetített elő az építési teljesítményre nézve; ezt viszont a járvány miatti vészhelyet és az áprilisi karantén megszakították. De mivel Szerbiát a karantén egy gazdasági és építési felívelés kellős közepén érte el, az egyik legellenállóbb gazdaság lehet mivel gyors fellendülés várható. Ez a rendkívüli esemény határozottan befolyásolja majd az egész évi építési teljesítményt, bár még nem lehet megmondani milyen súlyosan. A korlátozások megszüntetése után visszapattanás következett be mind a lakóépületeknél, mind a kereskedelmi piacokon: a lakástranzakciók májusban nőttek, a kiskereskedelem pedig júniusban a válság előtti forgalomról számolt be. És jó hír, hogy a tervezett projekteket nem törölték, és a májusi számos nagy földügylet azt jelzi, hogy a beruházások tovább folytatódnak. Az, hogy melyik forgatókönyv fog érvényesülni, továbbra is a válság lecsengésétől és az év folyamán bekövetkező eseményektől függ majd.
Szlovénia
Az építőipart idén és jövőre is a járvány okozta rövid távú zavarok és az építőipari szolgáltatások hosszú távú kedvezőbb kereslete fogja jellemezni. Az előbbi a három hónapos leállás miatt 2020-ban valószínűleg több mint 10%-kal csökkenti majd az építési munkákat, ám a válságkezelő intézkedések - ideértve a mélyépítés fellendítését is – támogatóak lesznek. Az építési teljesítmény 2020-ban előreláthatólag -5,5% lesz. Számos nagyprojekt mely röviddel a járvány kezdete előtt indult folytatódik a karantén után, mint például a 2. vasútvonal építése a Koper-kikötő felé és a 3. fejlesztési tengely útépítés. Emiatt és az állami bérlakások jelentős növekedése (főleg Ljubljanában) miatt 2021-ben az építési piac 2,6%-kal növekedhet. Egy ilyen forgatókönyv szerint az építőipar teljesítménye nem csökken majd 3 milliárd euró alá sem idén sem jövőre, és akár az ország általános gazdaságának stabilizátoraként is szolgálhat ellentétben a 2008. évi pénzügyi válsággal, amikor az építőipari tevékenység visszaesése majdnem egy egész évtizedre a gazdasági fejlődést is hazavágta.