Délkelet-Európa Építési Piaca 2023-ig
EECFA Előrejelzés Nyár 2021
buildecon 2021.06.30.

A világjárvány első évében az EECFA délkelet-európai régiójának (Bulgária, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovénia) építési piaca pozitív maradt, és további növekedést vár az EECFA 2023 végéig, Bulgária kivételével.

Bulgária

A tavalyi 4,2%-os csökkenés után a bolgár gazdaság idén év végére 3,5%-kal bővülhet az Európai Bizottság előrejelzése szerint. A pozitív gazdasági kilátások és az alacsony kamatlábak miatt megfizethetőbbek a lakások, de a megtakarítások növekedése és a nulla betéti kamatláb spekulatív befektetéseket is eredményez, és felfelé nyomja a lakásárakat. A nem-lakáscélú építés már a járvány előtt is lelassult, de a koronavírus válság felgyorsította ezt a folyamatot. A mélyépítést az uniós források felhasználása támogatja, és 2027-re új lehetőségeket kap majd az alszektor. 2020-ban a teljes bolgár építési teljesítmény várhatóan 1,3%-kal esett vissza, viszont idén és jövőre várhatóan 9,2%-os, illetve 12%-os növekedés várható. Azonban 2023-ra az EECFA jelentős, 24%-os csökkenést jósol a következő EU ciklus és a Nemzeti Helyreállítási és Rugalmassági Terv lassú előkészítése miatt.

Horvátország

Számos alszektorban az EECFA sokkal optimistább most az építési teljesítmény növekedésével kapcsolatban, mint a legutóbbi jelentésben. Az EU és a nemzetközi pénzintézetek segélyei tompították az országot tavaly sújtó három katasztrófát: a koronavírus járványt, illetve a zágrábi és sisak-maslovinai földrengéseket. Úgy tűnik, hogy közép- és hosszútávon ezek a legtöbb szegmensben (de nem az összesben) nem nagyon változtatják majd meg a növekedés mozgatórugóit, de rövid távon következményei lesznek. A hároméves szünet a következő horvát választásokig illetve a nemrégiben megválasztott új reformer polgármester Zágrábban (a főváros a horvát gazdaság motorja) utat nyithat Horvátország gazdasági növekedésének, és így az építési teljesítmény fellendülésének is, de nem egyértelmű, hogy ezek ki lesznek-e használva.

Románia

A járvány gazdasági hatása kevésbé volt érezhető, mint várták. Az építőipari beruházások erőteljesen nőttek 2020-ban, megakadályozva a GDP nagyobb csökkenését, és az RRF-nek köszönhetően a beruházások folytatása várható a következő években is. Valószínűleg a fellendülés a korábban előre jelzettnél is gyorsabb lesz: az Európai Bizottság 2022-re 5,1%-os, 2023-ra pedig 4,9%-os GDP-növekedést prognosztizál. Az EECFA 2021-re és 2022-re az építési teljesítményben kismértékű csökkenést jelez előre (-0,7% és -0,2%), a növekedés viszont 2023-ban visszatérhet +2,6%-kal. Tavaly a lakásfejlesztők a lehető legtöbb projekt befejezésére összpontosítottak, mivel aggályok merültek fel a lehetséges piaci visszaesés miatt. Ez viszont nem történt meg, de a következő években az új kínálat normális piaci körülmények között lenyomhatja az árakat.

Szerbia

2021 a normalizálódásról szól, a gazdaság erős, és meghaladta a világjárvány előtti szintet. Szerbia gazdasága volt az egyik legkevésbé érintett Európában, a GDP tavaly mindössze 1%-kal csökkent, és idén várhatóan körülbelül 6,5%-os reálnövekedés várható. A fellendülés szinte minden gazdasági szegmensben látható, kivéve néhány szolgáltatási szektort mely még mindig küzd a 2019-es szint eléréséért. Mivel Szerbia kevésbé kitett a turizmusnak és kapcsolódó szolgáltatásoknak, ez mérsékelte a veszteségeket a járvány idején, és a beruházások tavaly és idén is intenzívek voltak. Ezenkívül a kormány növelte az infrastrukturális és mélyépítési állami beruházásokat. Európában is kezd helyreállni a kereslet, a megrendelések ismét növekednek, és az idegenforgalom helyreállásával sok ok van az optimizmusra az elkövetkező időszakban.

Szlovénia

Az építőipart és általában a gazdaságot az eredetileg vártnál kevésbé zavarta meg a járvány. Igaz, tavaly a GDP 5,5%-kal csökkent, de idén várhatóan nagy növekedést könyvelhet majd el. A teljes építési teljesítmény 2020-ban majdnem pontosan ugyanazon a szinten maradt, mint 2019-ben (3,4 milliárd euró); és az EECFA előrejelzése szerint 2021-ben és 2022-ben is erőteljesen növekedni fog, és, 2008 óta először, 2023-ban meghaladhatja a 4,1 milliárd eurót is. Érdekes fejlemény azonban, hogy az építési költségek idén megemelkedtek a magas kereslet és az ellátási zavarok következményeként a járvány és annak gazdasági utóhatásai miatt. Becsléseink szerint azonban az építési költségek növekedése ideiglenes lesz, és 2022 után lassulni fog.

Adatok forrása: EECFA Construction Forecast Report, 2021 Summer
Elérhetőség: www.eecfa.com, info@eecfa.com

Címkék: buildecon, Délkelet-Európa, eecfa